Miért fontos a védőoltás?

A védőoltások szerepe, hogy védettséget biztosítsanak bizonyos betegségekkel szemben, a szervezet saját specifikus ellenálló képességének fokozása révén. A védőoltások élő, gyengített (attenuált) vagy elölt kórokozót, vagy azok részeit tartalmazzák, melyekre a szervezet ellenanyag termeléssel válaszol (mesterségesen kiváltott aktív immunitás).
Abban az esetben, ha a szervezetbe egy adott kórokozó ellen – szérum formájában – hatékony kész ellenanyagot juttatunk (mesterségesen létesített passzív immunitás) vagy a palcentán keresztül vagy az anyatejjel kész ellenanyagot vesz fel az állat (anyai v. maternalis immunitás) passzív immunitásról beszélünk.
Az egyes állatfajok placentaszerkezete eltérő. Ebből adódóan a magzati fejlődés során a magzat eltérő mértékben kerül kapcsolatba az anyai ellenanyagokkal, a placenta szöveti szerkezetétől függően. Azon állatfajok esetében, melyeknél az ellenanyagok nem vagy csak minimális mértékben jutnak át a magzati szervezetbe, ott az anyai ellenanyagok felvételére az anyatej (kolosztrum) az elsődleges forrás. Húsevő állatok újszülöttjei az anyai ellenanyagokhoz – a többi házi emlősállattól eltérően – részben már placentán keresztül részben az anyatejjel jutnak hozzá. A felvett, és hasznosuló ellenanyagok mennyisége az elléstől számítva fokozatosan csökken, egyrészt azért mert az ellést követően az anyatej (kolosztrum) ellenanyag tartalma rohamosan csökken, valamint ezzel egyidejűleg csökken az újszülött állat tápcsatornájában a bélhámsejtek áteresztő képessége is. Ezért kiemelten fontos, hogy a megszületett kölyök az első 1-2 napban megfelelő mennyiségű anyatejet tudjon felvenni. Az újszülött állat vérében az ellenanyagok az ellést követően kb. 48 óra elteltével érik el az anyai vér ellenanyag szintjét, majd fokozatosan, kb. 4-6 hét alatt ürülnek ki a szervezetből.
A kölyök szervezetében jelen lévő anyai ellenanyagok a kölyök ellenanyag termelését gátolják. Ezért a kölykök oltási sorozatát 6 hetes életkor előtt nem célszerű megkezdeni, mert a várt hatékonyság nem teljesül.
Szérum alkalmazása nem elterjedt, jellemzően inkább csak kiegészítő terápiaként jön számításba. A szérum útján mesterségesen létrehozott passzív immunitás rövidebb ideig biztosít hatékony védelmet az állat számára, mint a maternalis immunitás. A szérum alkalmazásával azonnal hatékony, specifikus ellenanyagot lehet juttatni a szervezetbe, így a tudottan fertőzött környezetben lévő, fertőzött, esetleg tüneteket is mutató állat kezelésének kiegészítő terápiájában lehet jelentősége, tipikusan ilyen lehet pl. a menhelyi környezetben lévő, vagy onnan kiemelt, fertőző betegség tüneteit mutató állatok ellátása. Ilyen esetben nem biztos, hogy van idő megvárni, míg a védőoltás hatására a specifikus ellenanyagok a vérben megjelennek, és az állatnak megfelelő immunitást biztosítanak. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden menhelyről származó állat fertőző betegséget hordoz! )

Jogszabály kizárólag kutyák esetében ír elő kötelező veszettség elleni védőoltást. A kutya első veszettség elleni védőoltását 3-4 hónapos kora között kell, hogy megkapja, monovalens vakcina formájában (kizárólag csak veszettség ellen védő vakcina), majd ezt követően az oltást 6 hónapon belül meg kell ismételni, szintén monovalens vakcinával. Ezután évente kell veszettség elleni oltani az állatot, de ez az oltás, és az ezt követő éves ismétlő oltások már történhetnek egyéb kórokozók elleni immunizálással együtt, polivalens vakcinával.

A védőoltás beadása fájdalommentes beavatkozás, a legtöbb védőoltást a bőr alá kell adni. (Az oltóanyag mennyisége testtömegtől független, a macskák, kistestű kutyák ugyanazt a mennyiséget kapják mint az óriás kutyafajták egyedei.) Az oltóanyagok között van néhány, melyeket a fentiektől eltérően orrba cseppentve kell beadni, ilyen pl. kutyák kennelköhögése vagy macskák fertőző hashártyagyulladása elleni vakcina.
Jellemzően inkább kutyák esetében, a védőoltás allergiás reakciót válthat ki, ami néha egész ijesztő tünetekben nyilvánulhat meg, de általában fej, arcorri rész duzzanataként jelentkezik, melyek állatorvosi beavatkozással látványosan és gyorsan rendeződnek. Ha valamelyik oltás után allergiás reakciót mutatott az állat, akkor ennek tényét és a használt vakcina nevét érdemes feljegyezni, hogy a következő oltáskor ezt az állatorvos felé jelezni tudja a gazda.

Oltani csak egészséges, tünetmenetes állatot szabad, mivel a vakcinázás eleve minimális mértékben megterheli a szervezetet. A legtöbb oltóanyag gyengített vírust tartalmaz, így az állat tulajdonképpen átesik egy enyhe, mesterségesen indukált fertőzésen, ezért oltás utáni pár napban (max. 4-5) bágyadtabb, levertebb lehet az állat. Elsősorban kölyköknél kell erre számítani az első 1-2 oltás esetében, felnőtt állatok esetében az oltás után az állatok általában tünetmentesek. A védőoltások hatására az ellenanyag termelődés kb. 10-12 nap múlva biztosít védelmet az állatnak, ám ennek a védelemnek a fenntartásához az oltások évente történő ismétlésére van szükség.

Javasolt oltási program kutyáknak

Alapimmunizáláson felül javasolt oltások kutyáknak

Javasolt oltási program macskáknak

Alapimmunizáláson felül javasolt oltások macskáknak

Kereskedelmi forgalomban számtalan gyógyszergyártó termékei elérhetők az állatorvosok számára. A kombinált készítmények komponensei sok esetben eltérnek egymástól, a fenti javaslatok a leggyakoribb kombinációk szerinti protokollokat tartalmazzák.
Fontos megemlíteni, hogy a hatékony vakcinázási program kiegészítője az állatok rendszeres külső-, és belső élősködők elleni kezelése.

Felhasznált irodalom:
Tuboly Sándor (1998) Állatorvosi Járványtan I.

Dr. Plachy Melinda
állatorvos