Az elmúlt években a gazdasági élet gyakorlatilag minden területén tapasztalható ugrásszerű fejlődés az állattenyésztés, ezen belül a sertéstenyésztés területén is érzékelhető volt. A telepek naturális mutatói (született malacszám, napi testtömeg- gyarapodás, fajlagos takarmányhasznosulás, stb.) sokat javultak – többek között – az új tartástechnológiai rendszereknek, a modern genetikai háttérnek és az ezekhez kapcsolódó folyamatosan fejlődő takarmányoknak köszönhetően.
Genetikaspecifikus takarmány- és premixsorok
Egy sertéstelep eredményességét az alkalmazott genetika alapvetően határozza meg. A genetika megválasztása stratégiai döntés, minden sertéstartó a saját, egyedi körülményeinek (tartástechnológia, menedzsment, állategészségügyi státusz stb.) megfelelően választ. A cél azonban minden esetben ugyanaz: a hízósertés-értékesítésen minél nagyobb profitot tudjunk realizálni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a korszerű sertéshibridek egymástól eltérő táplálóanyag-igényét maximálisan, de költséghatékonyan elégítsük ki.
Napjaink sertéstakarmányozásának egyik legnagyobb kihívása, hogy a takarmányozási megoldásokat az egyes hibridek eltérő szükségleteihez (nettó energia, illetve emészthető aminosav) és adottságaihoz (pl. nyersrost források emészthetőségének hatékonysága) adaptáljuk a genetikában rejlő lehetőségek maximális kihasználása mellett. Minden takarmányreceptúra összeállításának az alapja, hogy ismerjük a genetikának és az adott korcsoportnak megfelelő napi takarmányfelvételt, illetve a takarmány fázisváltások pontos időpontját. Ennek megfelelően kell meghatározni a takarmánykeverék energiakoncentrációját, mely magával vonja az optimális emészthető lizin/NE arány és ezáltal az ileálsan emészthető aminosavak arányának megváltozását is. Amennyiben a nagy növekedési eréllyel rendelkező hízósertéseket nem a szükségletüknek és növekedési potenciáljuknak megfelelő takarmánnyal etetjük, a zsírbeépülés fokozódhat, a fehérjebeépülés pedig elmaradhat a maximálistól. Mindez növeli a hizlalási napok számát és a húsminőséget is negatívan befolyásolja (Halas, 2017).
Egy kísérletben a különböző keresztezéseknél mért eltérő növekedési görbéket az 1. ábrán láthatjuk.
1. ábra: Különféle keresztezések növekedési üteme 75-175. életnap között
Az egyes genotípusok eltérő növekedési erélyéből adódóan ugyanabban a fázisban a táplálóanyag-szükséglet is jelentősen különbözhet, melyet a tenyésztővállalatok ajánlásainak megfelelően a takarmányreceptúra összeállításánál figyelembe kell venni (1. táblázat).
Egyes hibridek képesek nagy melléktermék-hányadú (DDGS, extrahált repcedara, extrahált napraforgódara, stb.) magas rosttartalmú takarmányok etetése mellett is hatékonyan termelni, mivel a vak- illetve vastagbél kiterjedt mérete lehetővé teszi a mikrobiális rostemésztés hatékonyságának fokozását. Mindez növeli az illózsírsavtermelés intenzitását, mely az állat számára többletenergiát szolgáltat (Tossenberger és mtsai, 2016). Ezeknél a hibrideknél a hizlalás során viszonylag nagy mennyiségben (15-20%-ban) felhasználhatóak különböző melléktermékek kombinációi, lehetővé téve a takarmányozási költségek további csökkentését.
A Bonafarm Csoport sertéságazata DanBred genetikával dolgozik, ezért a dán genetika speciális igényeinek költséghatékonyan történő kielégítése már a 2015-2016-os években kiemelt szerepet kapott a Kaposvári Egyetem Termékfejlesztési és Nyomonkövetési Kutató Központjában (TNYKK) beállított kísérleteink alkalmával. Ezen cél elérése érdekében minden, a takarmányozási költségek optimalizálását segítő tényezőt (takarmányok eltérő energiakoncentrációja és nyersfehérjeszintje, melléktermékek okszerű és optimális felhasználásának lehetősége) külön megvizsgáltunk etetési kísérletekben. A kialakított új takarmányoknak köszönhetően a sertéságazatunk naturális mutatói folyamatosan javultak az elmúlt években, és ma már elérik a legjobb dán telepek eredményeit.
A kísérleti telep és a sertéságazat eredményeit, tapasztalatait figyelembe véve a Bonafarm–Bábolna Takarmány Kft-nél kialakítottunk egy specifikus takarmányozási koncepciót, melyet az elmúlt években tovább fejlesztettünk. A korábbi időszakban kizárólag a termelés intenzitása alapján alakítottuk ki sertéstakarmány sorainkat, premixeinket. A genetikai különbségek és ajánlások figyelembe vételével azonban lehetőségünk van az állatok igényének még jobb kielégítésére, a genetikaspecifikus precíziós takarmányozás kialakítására a legfontosabb sertés hibridek esetében. Ezen elvek alapján kialakított takarmányozási koncepcióink a gyakorlatban is kiválóan működnek. A genetikaspecifikus takarmányaink sikerét a partnereink által elért termelési eredmények is visszaigazolják számunkra (2. táblázat).
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. a Bonafarm Csoport Sertéságazatával történő szoros együttműködéséből és közös K+F tevékenységéből adódó előnyöket partnereinek is igyekszik átadni, ennek eredményeként a DanBred genetika speciális igényeinek kielégítésére, hizlalási eredmények maximalizálásához egy új premixsort (3. táblázat) alakítottunk ki.
Összességében elmondhatjuk, hogy genetikaspecifikus takarmányozási koncepcióinkat minden esetben az adott genetikában rejlő potenciál maximális kihasználására törekedve, annak táplálóanyag-igényét szem előtt tartva, a költségek folyamatos optimalizálása mellett állítjuk össze. Az adott genetika igényeire adaptált takarmány sorainkat etetési kísérletekben teszteljük, melynek eredményeként a gyakorlatban is jól működő megoldásokat kínálunk. A genetikaspecifikus sertéstakarmányainkkal olyan takarmány sorokat kínálunk partnereink, a magyar sertéstartók részére, amellyel az állatok igényét jobban lekövetve tudják a sertéshízlalást megvalósítani, javítva ezzel az ágazat versenyképességét. Továbbá a táplálóanyagok céltudatosabb, jobb hasznosulása révén a sertéstartás környezeti terhelése is csökkenthető.
Tóth Zoltán
vezető sertés szaktanácsadó
Vida Orsolya
termékmenedzser
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
