Az analitikai vizsgálatok, molekuláris és hagyományos mikrobiológia vizsgálatokkal kiegészítve biztosítják, hogy információhoz jussunk a takarmányok és az élelmiszerek alapvető összetevőiről (pl. fehérje-, zsír-, víz- rost-, hamu- energia-tartalom, mikro- és makroelemek), vitaminok, adalékanyagok jelenlétéről, továbbá az előforduló szennyező anyagokról (pl. nehézfémek, növényvédőszer-maradványok, policiklusos aromás szénhidrogének vagy dioxinok).
Az EU élelmiszerbiztonsági alapelvének célja egyrészt a fogyasztók védelme, másrészt az élelmiszeripar hatékony működtetése. A piac biztonságos élelmiszerekkel történő ellátása elsősorban az élelmiszeripari vállalkozások felelőssége. Az EU-s rendeletek szigorú minőségi előírásai tartalmazzák, hogy mely, a fogyasztók egészségére potenciálisan veszélyes anyagok nem lehetnek jelen az élelmiszerekben, illetve a takarmányokban. Legtöbb esetben szabályozzák a maximálisan megengedett mennyiségeket.
A legjelentősebb szennyező anyagok az élelmiszerbiztonsági meghatározások szerint az antibiotikumok és gyógyszermaradványok, a növényvédő szerek, a poliklórozott bifenilek és dioxinok, a mikotoxin-tartalom, a policiklusos aromás szénhidrogének, akrilamid, melamin, nehézfémek és növényi eredetű mikotoxinok.
Az állatgyógyászati szermaradványok nyomon követése komplex és nehéz kérdés, amely az egyes rész összetevők eltérő kémiai szerkezetéből adódik, másrészt az anyagcsere hatására bekövetkezett változások is befolyásolják a szermaradványok jelenlétét a végtermékben.
Az Európai Unióban az Európai Bizottság 37/2010-es rendelete határozza meg az állatgyógyászati szerek maradékainak határértékét az állati eredetű élelmiszerekben.
A reziduumok analízise legtöbbször folyadékkromatográfiás elválasztástechnikai megoldást igényel optikai vagy tömegspektrometriás detektálással. Az utóbbi detektálási mód mára széleskörűen elterjedt a laboratóriumokban, és nagyfokú szelektivitásának köszönhetően viszonylag egyszerűen alkalmazható komplex minták esetén is. Továbbá a hatályos jogszabályok többsége az HPLC-MS módszerek használatát írja elő.
A nem kívánatos maradékanyagok analízisénél elterjedten alkalmazzuk az ún. szűrő (screening) módszereket, melyek során az esetek többségében multikomponenses HPLC-MS/MS meghatározásról beszélünk.
A multikomponenses szűrő mérések (screening) során nem a komponensek pontos koncentrációjának meghatározása a cél, hanem a célkomponens, illetve célkomponensek megbízható azonosítása egy adott mintában és adott koncentrációs szinten. A HPLC-MS/MS mérések előnye más szűrő módszerekkel szemben, a többkomponenses analízisen túl, az elválasztás nagyfokú szelektivitása és a célkomponensek nagy bizonyossággal történő azonosítása.
Az állatgyógyászati szermaradékok reziduumainak HPLC-MS/MS alapú screeningje esetén az állatgyógyászati szerek különböző csoportjaiba tartozó komponensek egy gyors extrakciós lépést követően együtt mérhetőek, akár 100-nál több komponens is egyszerre. Mindez lehetővé teszi, hogy egy screening mérésből jóval több információhoz jussunk.
Amennyiben a szűrő módszer lefuttatása után maradék anyag jelenléte bizonyított, szükséges megerősítő méréseket végeznünk, az adott anyag pontos koncentrációjának megállapításához.
A megerősítő mérésekben is a HPLC-MS/MS rendszereknek van elengedhetetlen szerepe.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. laboratóriumában az állatorvosi szermaradványok vizsgálata során a laboratórium szintén HPLC-MS screening módszert alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a megrendelő megbizonyosodjon afelől, hogy mintája a következő komponensek valamelyikét (Lazalocid, Robenidin, Maduramicin Nikarbazin, Halofuginon, Diklazuril, Ivermektin, Flubendazol, Tiamulin, Tilán, Tilmikozin, Oxitetraciklin, Klórtetraciklin, Amoxicillin, Doxyciklin) biztosan nem tartalmazza. Amennyiben valamelyik maradék-anyag jelenlétére fény derül, lehetőség van egy másik megerősítő vizsgálat keretein belül, a pontos koncentráció meghatározására.
Az analitika fejlődése lehetővé tette a veszélyes maradékanyagok gyors és informatív vizsgálatait, így könnyebben megvalósítható a közös célunk, hogy az asztalunkra egészséges, biztonságos élelmiszer kerüljön.
Felhasznált irodalom:
http://publications.europa.eu/resource/cellar/946e612c-6b31-4805-89bc-b0c90fa881cf.0014.02/DOC_1
http://epa.oszk.hu/03100/03135/00259/pdf/EPA03135_elelmiszervizsgalati_kozlemenyek_2015_01_502-517.pdf
Herczig Bea
laboratóriumi ágazatvezető
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
