Napjainkban egyre nagyobb hangsúllyal kerül előtérbe a mezőgazdasági termelés károsanyag kibocsátása, mint például a nitrogén kibocsátás csökkentése, melynek több, mint 90%-a az állattenyésztésből származik. Mint takarmánygyártóknak, a kibocsátás csökkentésében kiemelt szerepet kell vállalnunk, mely célok elérése érdekében három pillérre építettük AMINO brojler takarmányaink fejlesztését.
Takarmányok nyersfehérje tartalmának csökkentése
Egyes irodalmi adatok szerint a brojlertakarmányok nyersfehérje tartalmának 1%-kal történő csökkentése mintegy 10%-kal csökkenti a madarak N-kibocsátását (Aletor és mtsai., 2000; Bregendahl mtsai., 2002; Gomide és mtsai., 2011). Tekintettel arra, hogy a baromfiknak nincs nyersfehérje szükséglete, hanem a fehérjét alkotó aminosavakat kell a takarmánnyal biztosítani, az esetleges limitáló aminosavak szintetikus kiegészítése lehetőséget biztosít a nyersfehérje tartalmak csökkentésére az emészthető aminosavak lizinhez viszonyított ideális arányának kialakítása mellett. A korábban széles körben alkalmazott metionin, lizin és treonin, valin és triptofán mellett lehetőség van más aminosavak, elsősorban az izoleucin és arginin felhasználására is.
Bélrendszer támogatása
Számos takarmányozási megoldást fel lehetne sorolni, amely hatással van a belek egészségére és így közvetve a madarak termelési eredményeire, ugyanakkor viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a baromfitakarmányok rosttartalmára, azon belül is elsősorban az optimális rostösszetételre vonatkozóan. A különböző funkcionális szénhidrátforrásoknak (például oldhatatlan és fermentálható rostok) ez idáig méltatlanul kevés figyelmet fordítottunk a baromfitakarmányok esetében.
Az oldható rostok jellemzően növelik a béltartalom viszkozitását, a bél perisztaltika lassul, aminek következtében lassul a passzázs átjutási sebessége. Ez nem kedvez a táplálóanyagok emészthetőségének, negatívan hat a bél mikrobióta összetételére, csökken a táplálóanyagok felszívódása. Ezzel együtt meg kell említeni azt is, hogy egyes oldódó rostok (például béta glükánok) prebiotikumként funkcionálva a bélrendszer hasznos mikrobái számára szolgálnak tápanyagul. Így támogatják az egészséges mikroflóra fenntartását, gátolják a patogén baktériumok szaporodását.
A legtöbb oldható rosttal szemben egyes oldhatatlan rostok – bizonyos mértékig – fokozzák a vékonybél működését, fejlődését, segítik az emésztést, és a táplálóanyagok felszívódását. Hozzájárulnak a bélbolyhok fejlődéséhez, valamint pozitívan hatnak a mirigyes és a zúzógyomor növekedésére, és működésére, ezáltal javítva a táplálóanyagok emészthetőségét (Tejada és Kim, 2021).
A takarmányozási fázisok átgondolása
Alapvetően a brojlercsirke takarmányozás során négy fázist alkalmaznak (indító, nevelő I., nevelő II., befejező), amellyel kielégítő mértékben lekövethető a madarak igénye. Ugyanakkor az első néhány napban érdemes még egy fázist bevezetni, ugyanis egyrészt ekkor a legintenzívebb a csirkék testtömeg növekedése, emellett szervezetileg még fejletlen madárról van szó, akinek különlegesebb igényei vannak (Barekatain és mtsail, 2016). A bélrendszer fejletlensége miatt gyengébb az állatok fehérje- és a zsíremésztése (Ivanovich, 2017), ezért a táplálóanyagok abszolút mennyisége mellett azok forrása különösen nagy jelentőséggel bír. Emellett támogatni kell a bélbolyhok fejlődését, ami nem csak az emésztés hatékonysága miatt fontos. A táplálóanyagok jobb felszívódása mellett kevesebb tápanyag marad a bél mikroorganizmusai számára, ami így indirekt módon korlátozza a kórokozó mikroorganizmusok elszaporodását és javítja a fiatal csirkék egészségi állapotát is (Dibner és Buttin, 2002).
Tekintettel arra, hogy a brojlerek első heti súlya, és későbbi életteljesítménye között erős korrelációs összefüggés van, végsúlyban akár 20-60 g-mal nagyobb tömegű madarakat lehet nevelni változatlan takarmány-értékesítés mellett (Mavromichalis, 2016).
Összefoglalás
AMINO brojler takarmányaink összetételét a legújabb tudományos eredmények és saját vizsgálati eredményeink alapján állítottuk össze, amelyekkel így nem csak egy költséghatékonyabb takarmányozás valósítható meg, de a N-ürítés is csökken. AMINO takarmányainkkal történt etetési kísérletek eredményeit a következő cikkünkben foglaljuk össze.
Dr. Tanai Attila
fejlesztési vezető
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Felhasznált irodalom
- Aletor VA, Hamid II, Nieß E.; Pfeffer E (2000): Low-protein amino acidsupplemented diets in brojler chickens: effects on performance, carcass characteristics, whole-body composition and efficiencies of nutrient utilisation. Journal of the Science of Food and Agriculture, 80, 547–554.
- Barekatain, M. R., Swick, R. A. (2016): Composition of more specialised pre-starter and starter diets for young broiler chickens: a review, Animal Production Science, DOI: 10.1071/AN15333
- Bregendahl K, Sell J.L.; Zimmerman D.R. (2002): Effect of low-protein diets on growth performance and body composition of brojler chicks. Poultry Science 81, 1156–1167.
- Dibner J.J.; Buttin P. (2002): Use of Organic Acids as a Model toStudy the Impact of Gut Microfloraon Nutrition and Metabolism. J. Appl. Poult. Res. 11:453–463
- Gomide E.M., Rodrigues P.B., Zangeronimo M.G., Bertechini A.G., dos Santos L.M. and Alvarenga R.R. (2011): Nitrogen, calcium and phosphorus balance of brojlers fed diets with phytase and crystalline amino acids. Cięncia e Agrotecnologia 35, 591–597.
- Ivanovich, F. V., Karlovich, O. A., Mahdavi, R., Afanasyevich E. I. (2017): Nutrient density of prestarter diets from 1 to 10 days of age affects intestinal morphometry, enzyme activity, serum indices and performance of broiler chickens, Animal Nutrition 3, 258-265
- Mavromichalis, I., PhD. (2016): Broiler super pre-starter formulation secrets revealed, https://www.feedstrategy.com/poultry-nutrition/broiler-super-pre-starter-formulation-secrets-revealed/
- Tejeda, O.J.; Kim,W.K. (2021): Role of Dietary Fiber in Poultry Nutrition. Animals 11, 461.
