Korszerűsítéssel és az erőforrások optimalizálásával a termelés minősége és a gazdasági mutatók is jelentősen javíthatók.
Farkas István 1990-óta foglalkozik baromfineveléssel. Vállalkozása 2015 óta a Hungerit Zrt. számára hizlal brojler csirkét, évente 2,5 millió darabos kibocsátással. A győrszentiváni telephelyen négy üzem működik, amelyek közül három teljesen fel lett újítva, valamint a negyedig termelő egység korszerűsítése is hamarosan befejeződik.
Farkas Istvánt, az FP Plus Broiler, a Novobird Kft., az FP-Bestbird Kft. és a Birdcage Kft. vezetőjét vállalkozásuk kihívásairól kérdeztük és beszélgettünk a korszerűsítés, valamint a precíziós technológiák kézzel fogható előnyeiről is.
- Cégünk elhelyezkedése miatt a legfőbb kihívást számunkra a humán munkaerő kérdése jelentette.
Az autóipar közelsége miatt még nehezebb volt megbízható dolgozókat találni, mint az ország más területein. A telepek korszerűsítése előtt üzemenként 4-5 fős alkalmazotti létszámmal működött a rendszer és naponta 40 km távolságról szállítottuk be, illetve haza a dolgozókat. Az istállók felügyelete miatt 24 órás műszakokat osztottunk be. Erre a tarthatatlan állapotra is megoldást jelentett a baromfitartó telep teljes korszerűsítése, hiszen az automatizált üzemekben telepenként már csak egy alkalmazottra van szükség, aki egy műszakban dolgozik – mondta el a szakember.
- Milyen technológiai elemekre vonatkozik a telep korszerűsítése, automatizálása?
Alapos tájékozódás után döntöttünk az új technológia mellett.
A régi üzemeket elbontottuk és teljesen új létesítményeket építettünk. A legmodernebb precíziós technológiát választottuk, ami azt jelenti, hogy teljesen automatizált, számítógép-vezérelt, zárt rendszerben termelünk, ami biztonságosabb és egyszerűbb a brojler csirke hizlalás szempontjából. Sajnos sokan nem lépik meg ezt a nagy volumenű beruházást, mert nagyon komoly költségekkel jár. Azonban hosszú távon megéri, sőt mi azonnal látjuk a termelési eredményeinken a jelentős minőségi és mennyiségi javulást.
- A takarmányozási technológia hogyan változott az évek során, és most, az automatizált istállókban hogyan működik a takarmányozási rendszer?
A vállalkozásunk életében a takarmányt mindig készen vásároltuk és eleinte még 5 beszállítótól rendeltünk.
Mára a beszállítók köre kettőre csökkent az elmúlt évek tapasztalatai tükrében. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.-vel 5 éves partneri kapcsolatban vagyunk, nagyon meg vagyunk elégedve velük és biztosak vagyunk abban, hogy hosszú távon megmarad ez a partneri kapcsolat közöttünk. Takarmányozás tekintetében is maximalistának vallom magamat, tudom, hogy ez a technológiai elem a lelke a sikeres termelésnek a brojlerhizlalás tekintetében is. Mindig csak a legmagasabb minőségű, prémium kategóriájú takarmányt vásároljuk a Bonafarmtól, és a magunk felé támasztott magasabb követelményekből sem szeretnénk engedni a jövőben. Jelenleg egy 80 ezres és egy 120 ezres állományt takarmányozunk Bonafarm-Bábolna takarmánnyal.
Birdcage-telep
A takarmányozási technológia legmagasabb szintű technikai háttere is biztosított az új beruházásnak köszönhetően, így egy teljesen automatizált külső silóból egy zárt behordórendszeren át kerül az istállóba a takarmány. Az állatok elé történő takarmánykijuttatás számítógép-vezérléssel történik. Az általunk kiválasztott etetőtányéros, valamint szelepesrendszerű berendezések szintén megkönnyítik a brojler csirke hizlalást. Az istállótechnológia teljes egészében felügyelhető és irányítható távoli eléréssel, akár egy tabletről is. Nagyon megnyugtató, hogy otthonról megfigyelhető a rendszer működése és biztonságot nyújt a riasztás funkció, amely azonnal jelez, ha bármely folyamatban a legkisebb eltérés vagy hiba jelentkezik.
- Az állategészségügy területén milyen sarkalatos pontokra kell ügyelniük, milyen tapasztalatokat oszt meg szívesen a szakmabeliekkel?
A gondos odafigyelésnek és a technológiai fegyelemnek köszönhetően állategészségügyi gondjaink 12 éve nincsenek. A higiénia területén maximális fegyelmet követelünk, saját alkalmazottaink vannak és mindennel rendelkezünk, amit megkövetel a szakma.
Vállalkozásunk fennállása óta már a harmadik keltetővel dolgozunk, jelenleg a Nagisz Zrt. keltetőjével vagyunk kapcsolatban. A tőlük megvásárolt csirkékkel még csak az első rotációnál tartunk, a madarak 4 hetesek, de úgy látjuk, hogy minden rendben lesz, meg vagyunk velük elégedve.
- Milyen teljesítményt sikerült elérni az új technológia mellett és mik azok a számok, amelyekre igazán büszkék?
Évente 2,5 millió brojler csirkét hizlalunk, amelyek 20%-át 5 hetes korban adjuk el speciális igényekre, a 80%-ot pedig 40 napos kor környékén értékesítjük. Így 38 napos hizlalási átlagot kapunk. 1 kg hús előállításához 1 kg 55 dkg takarmányt használunk fel. Magyarországon az Aviagen cég állítja elő a brojler szülőpár alapanyagot és ez a vállalat úgynevezett holland index-szel számolja ki, hogy a nevelés milyen hatásfokkal valósul meg. Annak idején, amikor elkezdtem a brojlerhizlalással foglalkozni, akkor nagyon jó eredménynek számított a holland index szerint a 200-as teljesítmény. Jól szemlélteti a technológia gyors fejlődését a holland index, hiszen mára ez a szám 400-ra emelkedett, így a „400-asok klubjaként” is emlegetik azt a termelői kört, akiknek sikerül teljesíteniük ezt a magas elvárást. Korábban is elértük egy-egy rotációval a 400-as indexet, de büszkék vagyunk arra, hogy tavaly már minden rotációnk bekerült a brojlerhizlalás 400-as elit klubjába.
Farkas Istvánnak köszönjük a beszélgetést és további eredményes gazdálkodást kívánunk!
