2023. július 1-től a magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer – a körforgásos gazdálkodás elveit követve – gyökeresen átalakul. Korábban az egyes termékeknél a nyersanyag felhasználástól a hulladékká válásig egyenes út vezetett. A rendszerben a visszaforgatás lehetősége nem volt kidolgozva, rengeteg, még hasznosítható anyag került a hulladéklerakókba. A körforgásos gazdaság elve ezt a folyamatot alapjaiban változtatja meg.
Forrás: PwC – Ha a kör bezárul c. kiadványa
Az új gondolkodásmódot már a tervezés szintjén is meg kell valósítani. A tervezők mellett fontos szerepet kapnak a gyártók, a felhasználók és a hasznosítók is. Cél, hogy a termék anyaga annak hulladékká válása után egy másik árucikkhez felhasználható lehessen. Egy-egy alapanyag így a körforgásban marad több cikluson keresztül, a hulladékká válás sebességével együtt a keletkezett hulladék mennyisége is lecsökken.
Az Európai Unió a hulladékkezelésre vonatkozóan irányelveket határozott meg, amik megmutatják a tagállamok hulladékgazdálkodási módszereivel szemben támasztott igényeket.
A megfelelés érdekében az eddig az önkormányzatok és az állam feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodási kötelezettségeket a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., mint koncesszor vette át a következő 35 évre. Feladata a közel 4,5 millió háztartás, valamint 1,8 millió gazdálkodó szervezet hulladékképződésének, -gyűjtésének és további kezelésének koordinálása.
Az egyes folyamatok során keletkező hulladékok ideális sorsát az alábbi fordított piramis szemlélteti. A leginkább optimális eset a hulladék keletkezésének megelőzése. Ennek megvalósításához már a tervezésnél, az alapanyagbeszerzési, a gyártási és a logisztikai folyamatoknál is ezt az elvet kell szem előtt tartani. Ezt követően, ha a hulladék képződése nem megelőzhető, akkor a keletkezett anyag ismételt felhasználása (eredeti vagy egyéb célra), újbóli használatba vétele a javasolt.
Az újrahasználatot követi a hulladék újrahasznosítása különböző eljárásokkal. Amennyiben más megoldás nincs, akkor jön szóba az energetikai hasznosítás (égetés során a hulladékhő hasznosítása), majd legvégső esetben a lerakással történő ártalmatlanítás.
Az irányelvek elérése érdekében bevezetésre kerül a gyártói felelősség elve (EPR), ami a környezetvédelmi termékdíjhoz hasonló, a gyártók számára meghatározott díjfizetési kötelezettséget jelent. Ez a folyamat biztosítja, hogy a hulladékká vált anyag kezeléséhez szükséges források rendelkezésre álljanak.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. telephelyein az anyagfelhasználás, a hulladékkeletkezés minden esetben, a fenti elvek alapján, átgondoltan valósul meg. Értékesített zsákos termékeink csomagolása is részben újrahasznosított műanyagból (PP – polipropilén) készül. Az anyagbeszerzés során törekedünk arra, hogy a felhasznált alapanyagok kiszerelése és csomagolása hulladékgazdálkodási szempontból a legkisebb terhelést jelentse.
A 2023. július 1-től életbe lépő rendszerben igény lesz arra, hogy a hulladék termelője nagy tisztaságú, megfelelően válogatott hulladékot adjon át szerződött partnerének.
A takarmánygyártás során felhasznált segédanyagok, vitaminok és egyéb nyomelemek kiürült csomagolása még telephelyeinken belül előkezelésre kerül. Az anyag és méret alapján külön válogatott műanyag (PP és PE), valamint a papírzsákok a válogatás után, ipari bálázógépbe kerülnek, amivel, nagy anyagtisztaságú, további hasznosításra előkészített bálákat állítunk elő. A bálákat a szállítás optimalizálása érdekében telephelyeinken zárt helyen gyűjtjük, majd újrahasznosítás céljával adjuk tovább az átvevő partnernek.
A változó jogszabályi környezet nyomon követésével és a hulladékkeletkezés optimalizálásával cégünk is jó úton jár a jövő hulladékgazdálkodási céljainak való megfelelésben.
Jámborné Lajtmann Júlia
környezetirányítási vezető
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
