A modern termelésben résztvevő szuperszapora kocák és malacaik számos kihívással kényszerülnek szembenézni. Már önmagában sem egyszerű feladat egy alom felnevelése, azonban a genetika előrehaladásával a kocánkénti alom mérete folyamatosan nő, az ellés ideje elhúzódik, a tejtermelés kritikus, csökken a malacok átlagos születési súlya és vitalitása, valamint nő a halva születés valószínűsége. Azonban a kezünkben van egy lehetőség, amellyel a fialás körüli nehézségeket enyhíteni tudjuk: a vemhes és szoptató kocatakarmányok optimális elektrolitegyensúlyi értékének (dEB) beállításával biztosíthatjuk a kocák megfelelő Ca (kalcium)-ellátását, ami kulcsfontosságú a fialás körüli időszakban.
Az élő szervezetek egyik legfontosabb jellemzője, hogy képesek alkalmazkodni a külső és a belső környezeti tér változásához, amellyel fenntartják önmaguk biológiai állandóságát. Ezt nevezzük belső egyensúlynak, homeosztázisnak.
A homeosztázis fenntartásának egyik fontos eleme a testfolyadékok állandó ionösszetétele, ideértve a hidrogénion-koncentráció állandóságát is. A hidrogénion-koncentráció negatív logaritmusa a pH-érték, mely jellemzi a savak és lúgok koncentrációját, hiszen ha ezek nincsenek egyensúlyban, az zavarok kialakulásához vezethet a szervezet anyagcsere-folyamataiban (Aoi és Marunaka, 2014). A nem megfelelő pH ugyanis károsíthatja az immun- és idegrendszer működését, hatással van az enzimaktivitásra, emellett okozója lehet gyomorfekélynek, valamint a gyomorban megjelenő lézióknak is (Machida, 1981).
A pH-t különböző külső környezeti tényezők befolyásolhatják, ilyen például a takarmányozás is. Általánosságban elmondható, hogy a fehérjedús takarmánykomponensek jobban fokozzák a savtermelést, mint a magas szénhidráttartalmú alapanyagok. A környezeti hőmérséklet szintén befolyásolja a pH-t. Túlfűtött istállónál, fialásnál vagy nyáron hőstressz esetében az állat szaporábban veszi a levegőt, hiperventillál, ami csökkenti a vérplazma CO2-szintjét és esetenként légzési alkalózis jelentkezik, azaz lúgos irányba tolódik el a vér pH-ja. Az állat egészségügyi állapota is befolyásoló, ugyanis a hányás és hasmenés során nagy folyadék- és elektrolitveszteség jön létre. A sertéseknél a hasmenés gyakori problémát jelent, ami metabolikus acidózist eredményez a vér pH-jának növekedése miatt (Quiniou, 2018).
A szervezet megfelelő pH-értékének, valamint az ion- és vízháztartás fenntartásában játszanak jelentős szerepet az elektrolitok. Az elektrolitok a testfolyadékban található ásványi anyagok, amelyek elektromos töltéssel rendelkeznek. Ezek vízben feloldódva ionokat hoznak létre. Töltés szerint megkülönböztetünk pozitív töltésű ionokat, mint a kationok és negatív töltéssel rendelkezőket, mint az anionok. A katinok, mint pl. a nátrium (Na+), kálium (K+), kalcium (Ca 2+) és magnézium (Mg2+) ionok, megemelik a vérplazma pH-szintjét, míg az anionok, mint pl. a kloridion (Cl–), foszfátion (PO4 3-) és szulfátion (SO4 2-) lecsökkentik azt. Takarmányaink összeállításánál is fontos figyelembe vennünk azok ásványi anyag összetételét, mivel jelentős befolyással bírnak az állat teljesítményére. Az elektrolit-egyensúly kiszámítására a legtöbbször egyszeres töltésű ionokat használunk, mint a Na+, K+ és Cl–. Pontosabb, de bonyolultabb számítások esetén a kétszeres töltésű ionokat (SO4 2-) is figyelembe veszik, azonban ez a módszer több kémiai elemzést igényel. Maga az egyenlet tulajdonképpen a takarmányban lévő pozitív töltésű kationok és a negatív töltésű anionok közötti különbséget jelenti. A kapott eredményt miliekvivalensben (mEq), mint a koncentráció kifejeződésében adják meg szárazanyagra vetítve. Az eredmény pedig tanúsítja, hogy az egyenletben szereplő ionok az anyagcsere-folyamatokat savasodás vagy savcsökkentés irányába tolják el. Azok a takarmányok, amelyek magasabb dEB-értékkel rendelkeznek, savasabb irányba tolják el a metabolikus folyamatokat, mivel a gyomor sósavtermelése nő, míg az alacsonyabb dEB-értékű keverék hatására a hasnyálmirigy NaHCO3-szekréciója fokozódik (Babinszky és Halas, 2019).
A legelterjedtebb módját az elektrolit-egyensúly (dEB) kiszámításának az alábbi egyenlet mutatja be (Babinszky és Halas, 2019):
dEB (mEq/kg) = 1000 x [Na(g/kg)/23,0 + K(g/kg)/39,1 – Cl(g/kg)/35.5]
A kocatakarmányok elektrolit-egyensúlyának beállítása segít a megfelelő kalcium (Ca) mozgósításában, ami pedig befolyásolja a kolosztrumtermelést, valamint a fialás időtartamát is. A kocáknak minimum 20 malacot kell megfialniuk, ami komoly kihívást jelent, mind a koca, mind a malacok számára, hiszen az ellés ideje elhúzódik az alomkénti malacszám növekedésével. Az elhúzódó fialás végett a méhkontrakcióhoz szükséges Ca mennyisége megnő, a megemelkedett tejtermelés miatt az egészségügyi problémák, mint például MMA (metritis-mastitis-agalactia) szindróma megjelenése gyakoribbá válik, emellett nő a halva született malacok száma, valamint csökken a malacok átlagos születési súlya és vitalitása (Potthast, 2022).
Ha figyelembe vesszük a kalcium élettani hatását a tranzíciós időszakban, elmondható, hogy fialáskor a takarmányfelvétel csökken, viszont a fialás alatt és után ezzel szemben a kalciumszükséglet emelkedik a méhösszehúzódások, valamint a tejtermelés megindulása végett (Gao et al., 2019). A megnövekedett kalciumszükséglet fedezésére szükség van a takarmányból felvehető kalcium mellett a csöves csontokból mobilizálható kalciumra is. A kalciummobilizáció egy hormonális folyamat, ami a vemhesség alatt inaktív, fialás előtt 24-72 órával aktivizálódik (Fthenakis, 2022). A nagy alomlétszám miatt az aktivizálódás elhúzódhat, ami kalciumhiányhoz vezet, ami pedig hosszabb fialást, alacsonyabb kolosztrumtermelést és késleltetett tejtermelés-indulást eredményez (Helvoirt-Kremers, 2015).
Ahhoz, hogy a kalciummobilizációt a csöves csontokból serkenteni tudjuk, fontos, hogy a fialást megelőző egy hétben a takarmány elektrolit egyensúlyát beállítsuk. Ha lehetőségünk van rá, etessünk tranzíciós takarmányt, ha pedig a technológia nem engedi, ügyeljünk arra, hogy a koca a szoptató tápot a fialás előtti körülbelül ötödik napnál korábban ne kapja, hiszen a laktációs táp magasabb kalciumtartalma végett korlátozzunk a csöves csontokból történő kalciummobilizációt, így meggátoljuk a hormonális folyamatok végbemenetelét.
A gyakorlatban a vemhes kocákat körülbelül a vemhesség 110. napján hajtják a fiaztatóra. A fialás körülbelül a termékenyítéstől számított 117. napra történik. A modern kocatakarmányozási koncepció szerint javasolt lenne ebben az időszakban tranzíciós takarmány etetése, azonban a hazai telepeken a legtöbb esetben erre nincs lehetőség, csak egyféle (laktációs) takarmány etetésére van mód a fiaztatón. Így még fontosabbá válik a vemhes és szoptató tápok elektrolit egyensúlyának beállítása a megfelelő kalciumellátás biztosítása érdekében.
Általánosságban elmondható, hogy a szoptató takarmányok alacsonyabb elektrolitegyensúlyi értékkel kell, hogy rendelkezzenek takarmány kg-ra vetítve a vemhes takarmányokhoz képest (Quiniou, 2018). A vemhes kocáknak a szoptatás idejére kalcium- és foszfortartalékokat kell felhalmozniuk csöves csontjaikban, amit később, a fialás idején a méhkontrakció és tejtermelés miatt megnövekedett kalciumszükséglet biztosítására használhatnak. A szoptató táphoz viszonyított magasabb elektrolitegyensúlyi érték kationtöbblettel érhető el, hiszen a pozitív töltésű ionok növelik a vérplazma pH-ját. Erre válaszként az agyalapi mirigy reagál, és próbálja normalizálni a vérplazma pH-ját, ezzel a folyamattal serkentve a kalcium raktározását a csontokba. A szoptató tápnak ezzel szemben kevesebb kationt kell tartalmaznia, mint aniont. Az aniontöbblet miatt a vérplazma pH-ja csökken, azaz savas irányba tolódik el. Tehát, amint szoptató tápot kezdenek el etetni a fiaztatóra való felhajtást követően, a szoptató táp az addig etetett vemhes táphoz viszonyítva alacsonyabb elektrolit-egyensúllyal rendelkezik. A szoptató táp hatására megnő a kocák vérében a klórtartalom, a vérsejtekből pedig ennek hatására H+ ionok, azaz kationok áramlanak ki. Ez savas irányba tolja el a vérplazma pH-ját. Ennek kompenzálására a koca kalciumot szabadít fel pufferként a csöves csontjaiból. Ez a folyamat biztosítja, hogy a fialás előtti napokban az elektrolit-egyensúly csökkentésével serkentsük a csontokból történő kalciummobilizációt, hogy segítsük a méhkontrakciót, a gyorsabb és könnyebb fialást és a kolosztrum, valamint a tejtermelés beindulását (Helvoirt-Kremers, 2015).
A szoptató tápok esetén az alacsonyabb elektrolit-egyensúly értéke mellett nem csak a vér pH-ja csökken, hanem a vizeleté is, ami a vizelet összcsíraszámának és az urogenitális fertőzések számának csökkenését eredményezheti (Cheng et al., 2015).
Az 1. ábrán DeRouchey et al. (2003) kutatási eredményei láthatók, mely szerint a fialás körül etetett alacsonyabb elektrolitegyensúlyi értékkel rendelkező táp növelte a született malacok túlélési esélyét, valamint az elválasztott malacok számát is.
Az elektrolitegyensúlyi értéket (dEB) befolyásolhatjuk a takarmány-alapanyagok egymáshoz viszonyított arányának változtatásával. Az 1. táblázatban látható az egyes takarmány-alapanyagok nátrium-, kálium- és klórtartalma, valamint az ezekből az adatokból kiszámított elektrolitegyensúlyi értékek. Az eredmények alapján látható, hogy a fehérjeforrásként alkalmazott alapanyagok magas káliumtartalommal rendelkeznek, ebből eredendően elektrolitegyensúlyi értékük is magas, összehasonlítva a gabonafélék és melléktermékek dEB-értékével. A dEB optimalizálása alapanyag- és telepspecifikus, így további optimalizálási mód közé sorolható a takarmány-adalékanyagok használata is.
Összefoglalásként elmondható, hogy kulcsfontosságú szerepet tölt be a vemhes és szoptató kocatakarmányok kation-anion egyensúlyának beállítása, ugyanis ezzel támogatjuk a kocák egészségét, valamint a fialás körül jelentkező problémák enyhítését. Az elektrolitegyensúlyi érték megfelelő beállítása hozzájárul a fialási idő csökkentéséhez, a méhösszehúzódások elősegítéséhez, a kolosztrum és tejtermelés beindításához, az élve született malacok számának növeléséhez, valamint a fialás utáni egészségügyi problémák csökkentéséhez a kocáknál, így megalapozva a sikeres sertéstenyésztést.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. csapata szívügyének tekinti a kocák és malacok innovatív takarmányozási koncepcióját. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy tanácsainkkal és termékeinkkel segítsük Önöket a termelés hatékonyságának és eredményességének növelésében. Kollégáink mindig rendelkezésükre állnak, hiszen partneri együttműködésünkben az Önök sikeréért is dolgozunk!
Felhasznált források:
Babainszky és Halas (2019): Innovatív takarmányozás, Akadémiai Kiadó, pg. 124-129.
C. Potthast PhD (2022): Why is it important to shorten farrowing time?, Pig Progress, 14-09-2022
G. Fthenakis PhD (2022)- Parturient Paresis in Sheep and Goats, (Milk Fever, Hypocalcemia, Lambing Sickness), MSD Manual, Veterinary Manual
G. v. Helvoirt-Kremers (2015)-Don’t forget the sow’s electrolyte balance, All About Feed, Feed Additives, 25.02.2015.
J. M. DeRouchey, J. D. Hancock3 , R. H. Hines, K. R. Cummings4 , D. J. Lee, C. A. Maloney, D. W. Dean, J. S. Park, and H. Cao (2003)-Effects of dietary electrolyte balance on the chemistry of blood and urine in lactating sows and sow litter performance, Department of Animal Sciences and Industry, Kansas State University, Manhattan 66506-0201
Gao , X. Lin , C. Xie , T. Zhang , X. Wu, Y. Yin (2019)-The time of Calcium Feeding Affects the Productive Performance of Sows, Animals, 4 May 2019; 9(6):337
N. Quiniou PhD (2018)-Electrolyte balance in pig and sow diets: an often forgotten feed formulation element, Swine Conference 2018, from Sow to Meat Quality – Presentation
Machida (1981)- a Study of Intragastric pH in Patients with Peptic ulcer–with Special Reference to the Clinical Significance of Basal pH value, Gastroenterologia, Japonica Vol. 16, No. 5, The Japanese Society of Gastroenterology
W. Aoi és Y. Marunaka (2014): Importance of pH Homeostasis in Metabolic Health and Diseases: Crucial Role of Membrane Proton Transport, Hindawi Publishing Corporation BioMed Research International, Volume 2014, Article ID 598986, pg 8.
Y. S. Cheng, L. Wang, X.L. Chen, B.M. Shi , A.S. Shan (2015)-Effects of dietary electrolyte balance on the performance, plasma biochemistry parameters and immunoglobulin of sows during late gestation and lactation, Animal Feed Science and Technology, Volume 200, February 2015, pg 93-101.
Borbély Fédra
junior termékmenedzser
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
