A sertéstenyésztés hatékonyságának fokozása érdekében kulcsfontosságú az évente egy kocától választott malacok számának növelése. Ehhez jellemzően olyan modern, szuperszapora hibrideket állítanak tenyésztésbe, amelyeknél nem szokatlan, hogy az élve született malacok száma meghaladja a húsz egyedet is. Az ilyen nagy létszámú almok sikeres felneveléséhez azonban további korszerű technológiai és takarmányozási megoldások bevezetése is szükséges.
Az alomméret növelésére irányuló szelekcióval járó problémák
Az elmúlt közel harminc évben jelentős előrelépésekről számolhatunk be a modern hibrid kocák alomméretének növelését célzó genetikai szelekciót illetően. Az alomméret növekedésével párhuzamosan azonban nőtt a halva született, valamint a fiaztatón elhullott malacok száma is (1. táblázat). A született malacok számának növekedése pedig csak akkor képes gazdasági hasznot termelni, ha a malacok a választási kort is elérik.
- táblázat: Az élve született malacszámra, valamint a malacelhullásra vonatkozó átlagos értékek az 1996-os és a 2022-es évben Hollandiában
Forrás: Kengetallenspiegel, AgroVision B.V., Apeldoorn, Netherlands kiadványai
A korszerű hibrid kocák átlagos ellési ideje 3,6 óra (Nam és Sukon, 2020). A nagy alomméret azonban az ellés lefolyására és időtartamára is negatív hatást gyakorolhat. Az elhúzódó fialási idő fokozza a halva születések arányát a köldökzsinór-szakadás kockázatának emelkedése és a fulladások végett (Mota-Rojas és mtsai., 2006), illetve negatívan befolyásolja a születendő malacok vitalitását és túlélési esélyeit az elválasztás utáni időszakban is (Langendijk és mtsai., 2018; Oliviero és mtsai., 2019,). Az elhúzódó fialás hatalmas stressz a koca számára, hiszen a hosszú ideig tartó ellés olyan problémákkal jár együtt, mint a kolosztrumtermelés csökkenése, a magzatburok-visszamaradás, a méh involúciójának zavara, valamint további szaporodásbiológiai problémák jelentkezése (Peltoniemi és mtsai., 2016). Az ellési idő hossza tehát kiemelten fontos mutatónak számít a tenyésztésben.
A tranzíciós fázis jelentősége, a koncepció összeállításának szempontjai
A vemhes és szoptató kocák táplálóanyag szükséglete az élettani igények dinamikus változásából adódóan nagy mértékben eltérő. Ezek a jelentős különbségek a takarmányok összetételében és táplálóanyag-tartalmában egyaránt tükröződnek. A két fázisban a koca eltérő anyagcsere intenzitása miatt a vemhesség alatt könnyen energiatöbblet alakulhat ki. Ennek elkerülése érdekében és a tenyészkondíció megőrzésére olyan korlátozott diétát kell alkalmazni, amely visszafogott energia- és fehérjetartalommal rendelkezik. Ennek során a vastagbélben fermentálódó rostok is kiemelten fontos energiaforrásként szolgálnak. Az ellést követően a kocák energiaszükséglete jelentősen megemelkedik, mivel egyszerre kell biztosítaniuk a tejtermeléshez szükséges energiát és pótolniuk a szervezetükben kialakult energiadeficitet. A szoptató kocák esetében a megnövekedett energiaszükségletet magas energiakoncentrációjú takarmány etetését indokolja. Ilyenkor különös figyelmet kell fordítani a lizin és az energia megfelelő arányára, továbbá törekedni kell a takarmányfelvétel maximalizálására is.
A legtöbb esetben a vemhes takarmányról szoptató takarmányra való váltás a fiaztatóra történő felhajtáskor, a várható ellést megelőző egy héttel, átmenet nélkül valósul meg. A vemhesség utolsó napjaitól a laktáció első hetéig tartó időszak a helyváltoztatásból és a hirtelen takarmányváltásból adódóan is stresszel terhelt, kritikus időszak a koca számára. Kiemelt jelentősége van tehát a két takarmányozási fázis közötti fokozatos átmenet (tranzíció) biztosításának. A tranzíciós kocatakarmányok nyersfehérje-tartalma a szoptató takarmánykeverékhez, rosttartalma pedig a vemhes takarmánykeverékekhez közelít. A rostösszetételre vonatkozóan elmondható, hogy a megnövelt mennyiségű, különböző forrásból származó rostok szerepét a vemhes kocák takarmányozásában, illetve a fialás körül kialakuló bélsárpangás megelőzésében már rég felismerték, a szuperszapora kocák ellés alatti energiaellátásában való jelentősége azonban relatíve új megközelítést jelent. A nagy genetikai potenciállal rendelkező kocák létfenntartó energiaszükségletének akár 25-%-a is származhat az utóbélben végbemenő fermentációs folyamatokból. A koca vastagbelében a mikrobiális fermentáció eredményeképp a fermentálható rostokból illózsírsavak keletkeznek (ecetsav, propionsav, vajsav), amelyek további energiatermelő anyagcsere-folyamatokban vesznek részt. Ennek az anyagcsereútnak köszönhetően az erjedésből származó energia lassan és fokozatosan szívódik fel. Az így keletkező többletenergia akár 24 órán át is rendelkezésre állhat a koca számára (Potthast, 2022). A kocatakarmányok összeállítása során tehát kiemelt figyelmet érdemelnek a fermentációs idő szempontjából különböző rostforrások (1. ábra).
1. ábra: Különböző rostforrások fermentációs idő szerinti csoportosítása
Továbbá a tranzíciós fázisban etetett egyes rostforrások különböző vízmegkötő kapacitását, valamint duzzadóképességét figyelembe véve támogathatjuk a kocák jóllakottság érzetének kialakulását, mely jelentős mértékben csökkenti a túltáplálásból eredő kondícióromlást. A rostok hatására történő gyomortágulás és megnövekedett bélkapacitás miatt pedig nőhet a szoptatás alatt a kocák takarmányfelvétele.
A megfelelő étrendi rostforrások megválasztása mellett a kocatakarmányok elektrolit-egyensúlyának beállítása is nélkülözhetetlen a kalcium (Ca) anyagcserében betöltött szerepe miatt. Nem megfelelő elektrolitegyensúlyi értékek mellett a hormonálisan szabályozott Ca-mobilizáció folyamata elhúzódhat, Ca-hiány alakulhat ki. A tranzíciós, valamint szoptató kocatakarmányok elektrolit-egyensúlyi értéke a vemhes takarmányokhoz képest alacsonyabb, ami rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen támogatja a csontokból történő Ca-mobilizációt, serkenti a méhkontrakciót, így pozitív hatást gyakorolva az ellés lefolyására, illetve a tejtermelésre és -leadásra (Helvoirt-Kremers, 2015).
Parto-Plusz – megoldás a kihívásokra
A genetikai szelekcióból eredő kihívások mellett előfordulhatnak technológiai hiányosságokból eredő problémák is: a hazai telepeken gyakran az infrastruktúra nem teszi lehetővé a tranzíciós takarmány etetését. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. termékpalettáját gazdagító Parto-Plusz nevű tranzíciós kiegészítő célja az eddig említett problémák megelőzése és kezelése. A Parto-Plusz fejlesztését kifejezetten a tranzíciós időszakra céloztuk. A terméket a fiaztatóra történő felhajtástól ellésig, azaz néhány napon keresztül ajánlott etetni a kívánt hatás elérése érdekében. A Parto-Plusz támogatja a kocák ellési folyamatát, etetésével csökkenthető a fialás hossza és növelhető az élve született malacok száma és vitalitása. A kiegészítő takarmány összeállítása során a magas energiatartalmú összetevők mellett különböző fermentációs idővel rendelkező rostforrásokat is felhasználtunk. Ezen alapanyagok biztosítják a kocák számára az egyenletes glükózszint fenntartását a vérben. A rostok továbbá javítják a bélsár konzisztenciáját és megakadályozzák a bélsárpangás kialakulását, amely fizikai gátat jelenthet az ellés során. A Parto-Plusz probiotikumtartalma támogatja a tejsavtermelő baktériumok szaporodását is, amely az egészséges bélflóra fenntartásában nyújt segítséget. A biológiai hatékonyság szempontjából speciális D-vitamin forrás (25-OH-D3) alkalmazása pedig a Ca-mobilizáció révén elősegíti a méhkontrakciót, a tejelválasztás és -leadás megindulását.
A sertéstartás gazdaságosságát meghatározó tényezők között kiemelt jelentőségű az egy kocától választott malacok száma, ezért az egyik legfontosabb cél ennek maximalizálása. A kocák teljesítményének folyamatos javítására tett erőfeszítések azonban takarmányozási oldalról is komoly odafigyelést igényelnek, különösen az ellés körüli kritikus időszakban. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. Parto-Plusz tranzíciós kiegészítője ezen kihívások kezelésében nyújt megoldást. A termék speciális összetevői révén jelentős mértékben hozzájárul a reprodukciós teljesítmény javulásán keresztül a gazdaságos termelés biztosításához.
Szakirodalom a szerkesztőségben elérhető.
Borbély Fédra
junior termékmenedzser
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
