A precíziós sertéstartás és -takarmányozás fogalmával napjainkban a telepeket üzemeltető szakemberek egyre gyakrabban találkoznak. Ennek oka, hogy a sertéstartó telepek jövedelmező és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő üzemeltetése hosszú távon csak precíziós eszközök alkalmazásával valósítható meg.
A precíziós sertéstartás elméleti háttere
A precíziós sertéstartás (a precíziós állattartáshoz hasonlóan) az IT technológiák alkalmazásával olyan tartási, takarmányozási és management rendszert valósít meg, mely a nagy létszámú telepeken is lehetővé teszi az állatok „egyedi gondozását”, a problémák korai felismerését és hatékony megoldását (Halas, 2017). A precíziós sertéstartásban kulcsfontosságú a valós idejű adatgyűjtés, amely az állatok egyedi viselkedéséről, egészségi állapotáról, takarmányfelvételéről, a külső környezetről (pl. hőmérséklet, páratartalom, levegőminőség) szolgáltat információt. Ezáltal a különböző erőforrások felhasználása az állatok egyedi igényeinek megfelelően, fenntartható módon optimalizálható. A precíziós eszközök által rögzített adatok (pl. számok, képek, hangok) visszacsatolása a termelésbe egy olyan adathalmaz generálásával kezdődik, amelynek szűrése és interpretálása a háttérben futó különböző algoritmusok segítségével valósul meg. Ezt követően a már szűrt és feldolgozott adatokat integráljuk vissza a termelésbe. Ez lehetőséget biztosít a továbbiakban egyéni elbírálás vagy a rendszerbe épített automatizmus alapján a döntéshozatalra. A hiteles adatok (a napi üzemeltetés mellett) segítenek továbbá a gyakran telepi technológiát is érintő, költségigényes beruházásokkal kapcsolatos objektív döntéshozatalban, a hosszú távú stratégiák kidolgozásában.
Precíziós sertéstartás a hazai gyakorlatban
A precíziós eszközök fejlesztése (az informatika fejlődésével párhuzamosan) rendkívül dinamikusan zajlik, folyamatosan jelennek meg az újdonságok a piacon, a szűk keresztmetszetet az egyes beruházásoknál a telepi adottságok, illetve a motiváció hiánya jelenti. Az 1. ábra a hazai sertéstelepekre jellemző aktuális beruházási hajlandóságot foglalja össze.
Az állatokban rejlő genetikai potenciál maximális kihasználása optimális környezeti feltételek biztosítása nélkül nem valósítható meg, így erre a területre korcsoporttól függetlenül kiemelt figyelem irányul. Az állatok egyedi, RFID chipes azonosítására jellemzően a kocáknál áldoznak. Léteznek törekvések a hízó korcsoportnál is a technológia alkalmazására, hiszen a vágóhídi azonosítással összekötve a hibalehetőségek és a reklamációk száma is csökkenthető lenne. A fenntartható gazdálkodás egyik alapját képező ivóvízfelvétel-optimalizálás még mindig nem kap elég figyelmet, pedig az állat igényeinek és a technológiának megfelelő itatóberendezések alkalmazásával mind a fiaztatón és a hizlaldán jellemző ivóvízpazarlás jelentős mértékben csökkenthető lenne. Az egyes területek körül az optimális környezet biztosítását célzó törekvések után a takarmányfelvétel optimalizálására irányuló beruházási hajlandóság a legmagasabb, hiszen a telepi költségek 70%-át a takarmányköltségek adják. A takarmányozási technológiát érintő beruházások jellemzően a fiaztatón és a vemheskoca-szálláson valósulnak meg, hiszen az állatok egyedi azonosítása itt kivétel nélkül megoldott. Meg kell említeni, hogy hízósertéseknél is kiemelt jelentősége lenne a témának, de egyelőre a hizlaldákon egyed szintjére vetítve még nincsenek kiforrott, a hazai gyakorlatban alkalmazott technológiák. A viselkedés és az állattegészségügyi monitoring szorosan összekapcsolódó területek, amelyek jelentősége választott malacoknál a ZnO-mentes takarmányozás, illetve az antibiotikum felhasználás csökkentését célzó intézkedések miatt felértékelődött. Az erre irányuló beruházási hajlandóság ennek ellenére a hazai gyakorlatban még alacsonynak mondható.
Fontos megemlíteni, hogy a felsorolt területek szinte mindegyikén egyre nagyobb teret hódít a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence) alkalmazása is. A hazai gyakorlatban működik már a hízósertések számlálására kamera és gépi tanulás segítségével fejlesztett rendszer, amely 100%-os pontossággal képes megszámolni a sertéseket telepi körülmények között és a vágóhídon egyaránt, csökkentve ezáltal a humánerőforrás-eredetű hibalehetőségeket. Valós idejű csoportos vagy egyedi súlybecslésre alkalmas rendszerek is üzemelnek már hazai körülmények között. A csoportos súlybecslés 99%-os pontossággal, az egyedi súlybecslés pedig 2-4 kg relatív eltéréssel működik. Ez a megoldás a rakodási, válogatási folyamatokban segít a döntéshozatalban. Léteznek már a precíziós takarmányozáshoz kapcsolódó AI rendszerek is, amelyek képesek 96-97%-os pontossággal a napi tömeggyarapodást monitorozni. Ennek megfelelően lehetőség nyílik a takarmányozási koncepció eredményességének nyomonkövetésére, optimalizálásra is.
A precíziós sertéstartás víziója
Az aktuális helyzet áttekintése alapján megállapítható, hogy a precíziós eszközök alkalmazása a hazai gyakorlatban a korlátozott lehetőségek miatt még csak néhány erőforrásra működik hatékonyan és üzemszerűen. A vízió a jövőre vonatkozóan az erőforrások és a felhasznált eszközök bővítését célozza. Ennek megvalósításában az egyes beruházások megtérülésének számszerűsített levezetése, illetve az innováció és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség képes a termelőket előre mozdítani. Jelenleg az AI-alapú megoldások alkalmazásával kapcsolatban tudunk a legkevesebb gyakorlati tapasztalatról beszámolni, pedig (hétköznapi életünk mellett) a jövő fenntartható mezőgazdaságában is egyre nagyobb teret fog hódítani. Jelentősége a precíziós sertéstartásban nemcsak a helyi adatfeldolgozásban, hanem az integrált adatszolgáltatásban is érzékelhető, mivel alkalmazásával lehetővé válik az integrációk és partnereik hatékonyabb együttműködése a pontosabb termeléstervezés és élőállat-nyomkövetés által. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a hazai állattartó telepek többsége humánerőforrás-hiánnyal küzd, így az AI alkalmazása ilyen aspektusból is fel fog értékelődni a jövőben.
Összefoglalásként elmondható, hogy a precíziós eszközök piaca napjainkban az informatika fejlődésével párhuzamosan dinamikusan bővül. A precíziós eszközökre való beruházási igény azonban a megfelelő adottságok és motiváció hiányában korlátozott. Az út tehát hosszú és rögös, de a vízió a jövőre vonatkozóan a sertéstelepeken alkalmazott precíziós eszközök körének (mesterséges intelligencia bevonásával történő) bővítése, ezáltal a jövedelmezőségi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő hosszú távú üzemeltetés megvalósítása.
Dr. Vida Orsolya
senior termékmenedzser
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Boromisza Gergely
sales executive
Pig Brother Kft.
