A folyamatos tenyésztői munka eredményeként a brojler- és pulykahibridek hizlalási ideje drasztikusan lecsökkent az elmúlt évtizedekben.
A genetikai szelekciók elsősorban a vágási kihozatal, valamint az értékes húsrészek arányának növelését, illetve az állatok takarmányértékesítő képességének javítását célozzák.
SÜTŐ és munkatársai (2004) 1979-ben, majd 2004-ben a fajtára és ivarra jellemző súlyú pulykákkal végrehajtott próbavágásokat végeztek. Vizsgálataik eredményeként megállapították, hogy a 25 éves periódus alatt a pulykák húsz hetes kori hizlalási végsúlya hímivarban 280 g-mal, nőivarban 135 g-mal javult évenként. Jelenleg a vágáskori (20 hetes) testtömeg bakok esetében az www.aviagenturkeys.com oldalán megadott adatok szerint 21,5 kg.
Ennek a teljesítménynek az eredményeként felfokozott anyagcsere olyan mértékben igénybe veszi az egyéb szervrendszerek (pl.: keringés) kapacitását, hogy azok sok esetben egyszerűen nem tudnak lépést tartani, aminek a következménye nem ritkán különböző betegségek kialakulása, vagy akár az állat elhullása is lehet. A szív- és érrendszeri betegségek azért is jelentenek komoly problémát a kereskedelmi célú baromfihús előállításban, mert jellemzően a hízlalás második felében okoznak megbetegedést, vagy előjelek nélküli elhullást, ami a már befektetett energia és megetetett takarmány miatt komoly gazdasági kárt tud okozni a termelőknek.
A keringési szervrendszert érintő problémák közül a szívritmuszavar különösen elterjedt. Egyes irodalmi adatok szerint (Zhang, Schmidt és Lamont, 2018) a gyorsan növekvő brojlereknél nagyságrendekkel gyakrabban fordul elő (27%), mint a lassan növekvő egyedeknél (1%). A szívelégtelenség végül könnyen hirtelen halál szindrómává válhat, vagy egyéb a nem kielégítő vérkeringéssel összefüggő megbetegedésekhez vezethet (pl.: hasvízkór).
Példaként meg kell említeni egy hazai vizsgálatot is – ami a genetikai szelekció eredményeként ugyancsak – a szív- és érrendszer túlzott terhelésére világít rá. Petneházy (2011) a BUT Big 6 húshibrid és a bronzpulyka szívének relatív méretét hasonlította össze 12 és 20 hetes korú pulykák esetében. Az eredmények szerint, míg a húshibrid pulyka szívtömege a 12 hetes korban mért 0,45%-ról 20 hetes korra 0,37%-ra csökkent, a bronzpulyka szívtömege nem változott statisztikailag is igazolható mértékben. Míg a környezettel szemben támasztott igények megnőttek, a szervezeti szilárdság gyengült. Ezzel együtt az intenzíven nevelt baromfi-állományokat az extenzíven tartott madarakhoz képest több stressz is éri. A számtalan tényező mellett ez is lehet az egyik oka annak, hogy pl. a háztáji pulykák (bronzpulyka) vérnyomása csak mintegy a fele, mint a modern hibrideké.
Pulykák esetében az egyik legnagyobb károkat okozó szív-és érrendszerrel összefüggő bántalom az aortarepedés, aminek a hátterében elsősorban a megnövekedett vérnyomás áll. Ugyanakkor kialakulásában meg kell említeni olyan okokat is, amelyek hatására az érfalban olyan káros elváltozások alakulnak ki, amelyek a hirtelen megnövekvő vérnyomás hatására az érfal repedését okozzák. A megnövekedett vérnyomás hátterében számos tényezőt fel lehet sorolni (pl.: genetika, takarmányozás, stressz, stb.), ugyanakkor az aortarepedés előfordulásával pulykáknál elsősorban az ivarérést követően, azaz tojóknál 12, míg a bakoknál jellemzően 14-16 hetes kor után lehet számolni. A hirtelen elhullással, fatális belső vérzéssel járó aorta és koszorúér-repedésnek nincsenek előzetes tünetei, így értelemszerűen gyógykezelése sem lehetséges, azaz mindenképp a megelőzésre kell törekedni.
A veszteségek mérséklése érdekében a takarmány energiaszintjének, illetve zsírtartalmának csökkentése, a növekedési ütem lassítása ugyan logikus lépés lehet, ugyanakkor ez negatívan hat a nevelési költségek mértékére, és sok esetben nem is jelenti a probléma megoldását. Érdemes külön figyelmet fordítani a takarmányok mikroelem tartalmára, mivel a pulyka mikroelem szükséglete egyébként is nagyobb, mint a többi baromfifajé. A mikroelemek közül a réznek van különösen fontos szerepe az aortarepedés megelőzésében. A réznek a szervezetben betöltött szerepe vitathatatlan. Fehérjékhez kötötten számos anyagcsere folyamatban vesz részt. Az egyik ilyen fontos rézfüggő fehérje a lizil-oxidás (LOX), amelynek a jelentősége az extracelluláris mátrix szerkezetének stabilitásában rejlik. Többek között az érfal rugalmasságáért is felelős kollagén és elasztin közötti keresztkötések kialakulását katalizálja.
A réz felszívódása a vékonybél enterocytáin keresztül történik, ahol főképpen oxidált formában (Cu2+) van jelen. Abszorpcióját a réz redukciója (Cu+) előzi meg, amely folyamatban különböző reduktáz aktivitású enzimek és a C-vitamin vesz részt.
A szív- és érrendszeri megbetegedésekből adódó elhullások mérséklésére a BlueVital kiegészítő-takarmány lehet az egyik megoldás. A BlueVital összetételéből adódóan antioxidáns hatású, C-vitamin tartalma segíti a réz felszívódását, míg réztartalma támogatja a kollagén- és elasztikus rostok szintézisét, így javítva az ér rugalmasságát és stabilitását. Partnereink visszajelzései alapján pulykaállományokban a BlueVital jelentősen csökkenti, sok esetben meg is szünteti az aorta és koszorúér-repedésekkel összefüggésbe hozható elhullások előfordulását. Hatékonyságát nemcsak pulykanevelés során bizonyította. Sikeresen alkalmazzák a szív- és érrendszerrel összefüggő megbetegedések megelőzésére brojlerhizlalás során is. Egy kísérlet alkalmával mintegy 70 ezer brojlercsirke kapta a Bluevital kiegészítőt 3 hetes kortól 3 napig itatva a javasolt dózisban, majd 4 nap szünetet követően ezt megismételve egészen 5 hetes korig. Ezzel szemben a kontroll csoportnál nem alkalmaztak kiegészítést. A kísérlet végén összehasonlításra kerültek az elhullási adatok, mely szerint a kísérleti csoportban több, mint 15 %-kal kevesebb elhullást tapasztaltak a kontrollhoz viszonyítva.
Dr. Tanai Attila
fejlesztési vezető
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
