A Farm Tojás Csoportot nem kell bemutatni a baromfiágazat szereplőinek – de a fogyasztói társadalom számára is jól ismertek a vállalathoz kapcsolódó konvencionális és ökológiai minősítéssel rendelkező márkatermékek.
Azonban arról, hogy a cégcsoport mögött egy magyar családi vállalkozás áll – amely lassú, de biztos növekedéssel igyekszik elérni a céljait –, bizonyára kevesen tudnak.
Dr. Kertész Tamást, a Farm Tojás Csoport vállalati felépítéséről kérdeztük.
– Vállalatunk neve már sokak számára ismerősen cseng, hiszen 36 éve dolgozunk a piacon. Annak idején 1987-ben Bőnyben indítottuk el a vállalkozásunkat és a kezdetekben a brojlercsirke-hízlalás volt a fő profilunk. A kisvállalkozás fejlődése során a brojlercsirke-hizlalás megszűnt és a fő tevékenységünk az étkezési tojástermelés lett. Mindezekkel párhuzamosan több céget is alapítottunk, amelyek a különböző piaci igényeknek megfelelő tojástermelést hivatottak támogatni, kiszolgálni.
Esetünkben egy olyan cégcsoportról van szó, amely a különböző vállalkozások között jól működő munkamegosztást valósítja meg.
„Az anyavállalat a Farm Tojás Kft., amely összefogja az összes céget: így a tojáscsomagolást, a vevőkkel való kapcsolattartást, az értékesítést, a logisztikát, a finanszírozást, illetve a beruházásokat, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat is elvégzi. Ezen kívül vannak termelő cégeink, amelyek közül a legnagyobb az Egg-Land Kft., ahol zömében alternatív tojástermelés folyik. Cégcsoportunk mostanra már csak minimális ketreces tartással rendelkezik, de ez a volumen is folyamatosan csökken” – hangsúlyozta Dr. Kertész Tamás, majd folytatta:
„A Biolla Kft. kizárólag biotojás-termelést végez, valamint a Családi Tojás Kft. is egy termelő vállalat, amely Bács-Kiskun vármegyében két nagy telephelyen gazdálkodik, mindemellett pedig egy budapesti csomagolóüzemmel kiegészítve végzi a megtermelt tojások piacra bocsátását.”
„Jelenleg összesen 800-860 ezer tojótyúkkal dolgozunk, kapacitásainkat folyamatosan bővítjük és reményeink szerint 2024 szeptemberében elérjük az egymillió tojótyúkos üzemméretet. A madarakat saját magunk neveljük, illetve tojatjuk – a termelési ciklus végén pedig mi értékesítjük a tyúkokat exportra. Termelő tevékenységünket 10 telephelyen és 2 csomagolóüzemben végezzük” – fűzte hozzá Dr. Kertész Tamás.
- Milyen technológiával termelnek és hogyan tudják megvalósítani a korszerűsítés mellett a kapacitásnövelést?
– Cégcsoportunknak az elmúlt több mint 30 évben számtalan kihívással és folyamatosan növekvő piaci elvárásokkal kellett szembenéznie, illetve megfelelnie azoknak. Igyekeztünk ezeket a legmagasabb szakértelemmel, figyelemmel kísérni és jóformán az elvárások megfogalmazása előtt már kiszolgálni a piaci igényeket. A kihívásokra mind a mai napig újabb és újabb korszerűsítésekkel, beruházásokkal reagálunk, kapacitásunkat folyamatosan növeljük és az automatizáció, valamint a digitalizáció eszközeivel felvértezve igyekszünk lépést tartani a belföldi és külföldi versenytársainkkal.
Kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy üzleti partnereink és a fogyasztók változó igényeinek minden szempontból megfeleljünk. A termékfejlesztések irányát is elsősorban ez a két tényező határozza meg.
Termékpalettánk sokszínű: az elmúlt időszakban a piaci elvárásokhoz igazodva előtérbe helyeztük az állatbarát – mélyalmos, szabadtartású és bio – tartástechnológiák kiemelt szintű fejlesztését. Mindezek mellett természetesen nagy figyelmet szentelünk a minőségi, higiéniai, állategészségügyi, valamint a járványvédelmi előírások betartására.
- A telepi technológia és a takarmányozás milyen rendszerben működik?
Az állattenyésztési ágazatokban – így a tojóállományok esetében is – a takarmányozás az egyik legfontosabb technológiai elem. A biotojás-termelő telepünkön a takarmányt a saját takarmánykeverőnkben készítjük el. Így a bio minősítéssel rendelkező telep önálló, komplex egységként működik: baromfit nevelünk, termelünk is és a takarmányt is mi állítjuk elő. A takarmány-alapanyagokat – például a búzát, kukoricát, szóját – megvásároljuk, és a kész biotakarmányt a saját receptúránk alapján állítjuk elő, amit aztán ott helyben fel is használunk.
A konvencionális – alternatív, valamint mélyalmos – tartástechnológiájú telepek takarmányozási technológiája vásárolt, kész takarmányra épül. Tendert írunk ki körülbelül 3-4 hónapos ciklusokra és egy-egy ilyen tenderre általában 5-6 árajánlat érkezik. A tenderen a takarmány összetételét megadjuk mindenkinek, és csak olyan gyártókat hívunk meg a tenderre, akik komoly, megbízható vállalatok. Általában az ajánlatok bírálata alapján választjuk ki a következő 3-4 hónapra, hogy melyik telepre ki szállít. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. nagyon sikeres ezen a területeken, tehát jellemzően minden tenderen jelentős mennyiségeket szokott nyerni: van, amikor az egészet és van, amikor a tender 70-80%-át attól függően, hogy éppen milyen versenyhelyzet alakul ki.
- Mely termékek kerülnek külföldre és melyek jutnak a hazai piacokra?
– A letojt tyúk mind külföldre megy, termékeink közül viszont a tojás nagy részét Magyarországon értékesítjük. Ez a termelési volumenünk körülbelül 95%-a. A tojás kisebb hányada a környező országokba is megy – például az elmúlt időszakban sokat vittünk Ausztriába –, illetve a biotojásból rendszeresen jut exportra is különböző országokba: Ausztria, Csehország, Románia, Bulgária – de idén már többször exportáltunk Dubajba is.
- Hogyan történik a munkamegosztás a családtagok között és gondolkodott-e már az utódlás kérdésén?
– Annak ellenére, hogy az anyavállalat tulajdonosa és ügyvezetője jelenleg én vagyok, több cégünket már a fiam vezeti – aki jó pár éve aktívan dolgozik a társaságunknál. Hozzá tartozik például a teljes termelési vertikum, tehát termelési igazgatóként az összes telepet összefogja. Jól működő munkamegosztás van köztünk: ő irányítja a termelést én pedig a kereskedelmet. A beruházásokról pedig közösen egyeztetünk és döntünk. Nagy lányom jelenleg a család gyarapításán fáradozik, kisebb fiam pedig még agráregyetemen tanul, de bízom benne, hogy majd ő is bekapcsolódik a vállalat irányításába.
- Milyen közelebbi és távolabbi célokat tűztek ki maguk elé?
– Állandóan új termelő egységeket építünk. Nem régen adtunk át például egy 120 ezres blokkot, illetve egy voliere nevelő rendszert, de a jövő évben is egy ugyanilyen 120 ezres blokkot fogunk átadni, a hozzá tartozó nevelő egységekkel. Úgy számoljuk, hogy körülbelül 2024. szeptember környékén érjük el az egymillió tojótyúkos üzemméretet. Ahhoz képest, hogy a kezdetekben csak pár tízezer tojótyúkkal termeltünk, elmondhatjuk magunkról, hogy folyamatos növekedést valósítottunk meg az évek során. Összességében az a célunk, hogy elérjük a 2 millió tojótyúkos üzemméretet, azonban ehhez még sokat kell tennünk, és természetesen a céljaink megvalósításához továbbra is szükségünk van az olyan megbízható üzleti és szakmai partnerekre, mint például a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
