A kecsketejet manapság egészséges és különleges élelmiszerként tartják számon, a belőle készült tejtermékek kuriózumként szerepelnek az éttermek étlapjain is. A tejelőkecske-tenyésztés fő célja az eladható tej mennyiségének növelése, ezáltal előtérbe kerültek a mesterséges gidanevelési rendszerek, melyek által hamarabb „munkába állítható” az anyakecske, emelve ezzel a napi és az egy laktációban fejhető tej mennyiségét, valamint a tőgybimbók egészségi állapota is kedvezőbben alakul. Egyes vizsgálatok alapján az ikerellésben született gidák felnevelése is sikeresebb mesterséges neveléssel, mint hagyományosan, de általánosságban is elmondható, hogy akár 20%-kal jobb testtömeg-gyarapodás érhető el megfelelő technológia mellett mesterséges nevelésben, mint hagyományosan. Azonban a technológiai fegyelmezetlenség, a gidanevelés alapszabályainak be nem tartása komoly gazdasági károkat is okozhat.
A gidanevelés során nagyon fontos megteremtenünk a megfelelő körülményeket. A gidák leválasztására általában az első 48 órában kerül sor, ügyelve arra, hogy megfelelő mennyiségű föcstejhez (kolosztrumhoz) jusson az újszülött gida. Azonnali választás esetén az első 2 órában, valamint ezt követően 6 órán belül ismét szükséges föcstejjel megitatni a gidát, ez a minimális feltétele a megfelelő immunstátusz kialakulásának. Amennyiben nincs lehetőségünk a gida saját anyjának föcstejét itatni, használhatunk korábban fejt, savanyítással vagy fagyasztással tartósított kolosztrumot is. Erre a legalkalmasabb az idősebb anyák teje, az ellést követő 48 órában fejve, a fagyasztott kolosztrumot pedig célszerű lassan, közvetlen hő elkerülésével kiolvasztani, hogy a benne lévő ellenanyagok ne károsodjanak.
A föcstejes időszak után fokozatosan át kell állítani az állatot a tejpótló tápszer fogyasztására. Erre kiválóan alkalmas a Bonafarm-Bábolna Takarmány CREMO tejpótló sora, de összességében is elmondható, hogy minél magasabb a tejfehérje- vagy tejsavófehérje-hányad a tápszerben, annál magasabb testtömeg-gyarapodás érhető el vele. A tápszerek etetésekor kiemelten fontos az adott tejpótló emészthetősége, a fiatal állatok kevésbé tolerálják a magas növényi fehérjetartalmat. A Crémo Gold tejpótló tápszer magas tejfehérje hányada, kiváló minőségű savófehérje tartalma és optimális aminosav aránya miatt kitűnő alapot ad a megfelelő fejlődéshez. A Bábolna Takarmány saját fejlesztésű tápszere egy olyan zsírforrást tartalmaz, amelyből a gida fedezni tudja az esszenciális omega-3 és omega-6 zsírsav igényét, valamint a közepes szénláncú zsírsavak antimikrobás hatásának és a háromféle probiotikumnak (Bacillus Substilis, Bacillus Licheniformis, Enterococcus Faecium) köszönhetően visszaszorítja a bélrendszerben a káros baktériumok szaporodását, megelőzve ezzel a bélflóra felborulása következtében kialakuló hasmenés kialakulását.
A tejpótló itatását külföldi javaslatok szerint a 4. naptól célszerű elkezdeni. Európában jellemzően ad libitum itatást alkalmaznak, míg az USA-ban és Ausztráliában szakaszolt itatást javasolnak, megadott mennyiségekkel. A gidák fejlődése az első módszernél eredményesebb, a második módszer azonban költséghatékonyabb. Így aszerint célszerű módszert választanunk, hogy mi a célunk a gidákkal. A tejpótló mellett az első hét végétől már vékony szálú szénát és granulált bárány- vagy gidatápot (LAMBEX báránytápok), esetleg megfelelő tápanyagtartalmú abrakkeveréket is biztosítsunk a fiatal állatok számára. Választáskor különösen figyelni kell arra, hogy az abrak megfelelő arányú fehérjét tartalmazzon, hiszen innentől az állat már az eddig a tejpótlóból fedezett fehérjeszükségletét mind az abraktakarmányból kénytelen kielégíteni. A megfelelő tápnak minimum 18-21% nyersfehérjét és 11 MJ emészthető energiát kell tartalmaznia. Mindemellett fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű széna biztosítása is, amely struktúrája révén segíti a megfelelő kérődzés és emésztés kialakulását. Nagyon fontos a könnyen emészthető, megfelelő minőségű takarmány, hiszen a gidák-gödölyék bélflórájának megfelelő alakulása hosszú távon is hatással lesz az állat takarmányértékesítő képességére. Emellett legalább ugyanilyen fontos a bendő megfelelő struktúrájának kialakulása. A bendő morfológiája szintén a szilárd takarmányokra való átálláskor fejlődik a legnagyobb mértékben, és ennek optimális kialakításában nyújt segítséget a Crémo Müzli Starter, hiszen ez a takarmány fizikai tulajdonságai, illetve a gabonaszemek fermentációja során keletkező illó zsírsavak (elsősorban a propionsav és a vajsav) által segíti a bendő minél nagyobb mértékű papillázottságának kialakulását, a lehető legnagyobb takarmányfelszívó felületet létrehozva a bendőben. A Crémo Müzli Starter pelyhesített takarmányrészekből (kukorica, árpa, fullfat szója) és hagyományos granulált takarmányszemcsékből áll, tápanyagtartalma optimálisan illeszkedik a Crémo Gold tejpótló tápszer tápanyagtartalmához, így komplex, teljes értékű takarmányozási rendszert alkot a növendék állatok megfelelő fejlődéséhez. Magas melasztartalma miatt a fiatal állatok szívesen fogyasztják.
A gidák elhelyezésekor különösen figyelnünk kell arra, hogy a helyük száraz és szélvédett legyen, megfelelő minőségű, penészmentes alomanyag legyen alattuk (szalma vagy faforgács), valamint a hőmérséklet ne essen 7-8 °C alá. Fűtés alkalmazásakor, különösen infralámpák behelyezésekor fontos figyelni arra, hogy elég hely jusson minden gidának a fűtés közelében, ne kupacolódjanak egymásra, mert az az alsó egyedek fulladásához vezethet. Célszerű hasonló fejlettségi állapotú gidákat egy csoportba rakni, hogy ne alakuljon ki versengés a takarmányért, ne verje el a nagyobb, fejlettebb gida a kisebbet. Nem szélsőséges időjárás esetén a gidák szabadtéri kifutókban is elhelyezhetők, megfelelő búvóhelyek kialakítása mellett.
Összességében elmondható, hogy ha tejtermeléssel foglalkozunk, érdemes a gidákat mihamarabb leválasztani, azonban a felnevelésük gondos előkészítést, megfelelő technológiai fegyelmet és odafigyelést igényel, cserébe viszont már a föcstejes időszak elteltével azonnal fejésbe állíthatjuk az anyákat, növelve ezzel a napi és a laktációs termelést, valamint gidáinkat is megfelelően felnevelhetjük.
Források:
Kovács L., Pajor F., Tızsér J., Póti P.: A mesterséges gidanevelés tartási és takarmányozási gyakorlata és kutatási eredményei. Irodalmi összefoglaló. AWETH Vol 8. 2. (2012) és AWETH Vol 9.1. (2013)
Cannas, A., Pulina, G.: Dairy goats feeding and nutrition. (2008)
Szentirmai Eszter
baromfi takarmányozási szaktanácsadó
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
