A sertéstakarmányok gyártása során felhasználásra kerülő alapanyagok táplálóanyag-tartalmára vonatkozó információk pontossága, valamint az azokhoz való hozzáférés gyorsasága közvetett módon ugyan, de nagymértékben befolyásolja a hízósertés-előállítás ökológiai lábnyomának méretét és a tevékenység hatékonyságát. A gyors és pontos információ-szolgáltatás, a takarmánygyártás folyamatába történő azonnali beavatkozás lehetővé teszi a késztermékek táplálóanyag-tartalmában jelentkező szórás csökkentését. Ez az alapja annak, hogy a sertések nyersfehérje-szükségletét a hizlalás során a genetika és az adott korcsoport igényeihez maximálisan igazodva tudjuk kielégíteni, csökkentve ezáltal a feleslegben ürített nitrogén mennyiségét és a környezet nitrogén terhelését.
Bár a hízótakarmányok táplálóanyag-tartalmát korszerű szoftverekkel, a legújabb tudományos ismeretek, valamint saját kísérleti eredményeink alapján optimalizáljuk, a legyártott termékek minőségét alapvetően határozza meg a potenciálisan felhasználható alapanyagok táplálóanyag-tartalmára vonatkozó információk pontossága, illetve az azokhoz való hozzáférés gyorsasága. A NIR (közeli infravörös spektroszkópia) gyorsvizsgálati technológiák fejlődésével a takarmányipar eszköztára olyan lehetőségekkel bővült, amelyek a takarmány-előállítást és a precíziós takarmányozást is magasabb szintre emelik. Ennek jelentősége elsősorban abban áll, hogy alkalmazásukkal a gyártás során felhasznált alapanyagokkal kapcsolatos valós idejű információk ismeretében csökkenthető az előállított takarmányok táplálóanyag-tartalmában jelentkező szórás.
Példaként az 1. ábrán a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. nagyigmándi telephelyére beérkező búzatételek NIR nyersfehérje vizsgálati eredményei láthatók (2021). Egy-egy jelölő tulajdonképpen egy-egy teherautó, azaz nagyságrendileg 25 tonna búza átlagmintájának eredményét mutatja, illetve feltüntetésre kerültek az adott negyedévre vonatkozó átlagok, a minimum és maximum értékek, valamint az adatok szórása is. Abban az esetben, ha az egyes negyedéveken belüli minimum és maximum értékeket vizsgáljuk, akkor 4,5-5%-pontos különbségeket tapasztalunk. Ennek mérséklésére természetesen az alapanyagok betárolásakor a lehetőségekhez mérten figyelembe vesszük a nyersfehérje-tartalomra vonatkozó szórást, azonban ilyen ingadozásokkal egy 1000 tonnás tétel felhasználásakor is szembe kell néznünk. Ennek azért is van nagy jelentősége, mert amikor az aktuális ismereteink és lehetőségeink alapján megpróbáljuk a takarmányokban az állatok táplálóanyag-igényéhez legjobban illeszkedő nyersfehérje-szinteket elérni, akkor a keverőbe kerülő alapanyag táplálóanyag-tartalmának pontos ismerete, illetve a kapott adat minősége jelentősen felértékelődik.
1. ábra: Búza nyersfehérje NIR mérési adatainak alakulása 2021-ben (Nagyigmánd)
A 2. ábrán egy Nagyigmándon gyártott Hízó I. takarmány nyersfehérje-tartalmának értékeit láthatjuk, szintén 2021-ből. A kék színű vonal a címke, azaz a receptúra szerinti nyersfehérje-értéket mutatja, ami 15,4%. A 939/2010 EU rendelet IV. melléklete értelmében a megengedett eltérés 12,5 relatív százalék, ami azt jelenti, hogy a takarmány nyersfehérje aránya jelen esetben 13,3% és 17,1% között megfelelőnek tekinthető, azaz 1,9%-pont eltérés megengedett.
2. ábra: Hízó I. takarmány nyersfehérje NIR mérési adatainak alakulása 2021-ben (Nagyigmánd)
Ugyanakkor, ha a fenntartható takarmányozás megvalósítására törekszünk, akkor a jelenleg érvényben lévő megengedett eltéréseket újra kell gondolni és szigorúbb szabályozást kell bevezetni.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.-nél olyan szabályozást alakítottunk ki, amelynek értelmében – a jelen példánál maradva – nem 1,9%-pont, hanem mindössze 1%-pont eltérést engedélyezünk, ami mintegy 6,5 relatív százalékot jelent. Ezeket a határértékeket a 2. ábrán a sárga és zöld vonalak szemléltetik.
3. ábra: A keverőtérbe épített in-line NIR eszköz (Forrás: Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.)
A késztermékek kiszállítását csak ezeken a határértékeken belül engedélyezzük. Ennek köszönhetően az állatok nyersfehérje-szükségletét pontosabban tudjuk kielégíteni, ami nemcsak a biológiai hatékonyságot javítja, hanem a környezet nitrogénterhelését is csökkenti.
Az említett szigorúbb szabályozásnak való megfelelést NIR hálózatunk továbbfejlesztése tette lehetővé. Ennek megvalósulását segítette egy nemrég zárult kutatás-fejlesztési pályázatunk (GINOP-2.1.2-8-1-4-16-2018-00676), amelynek keretében lokális kalibrációkat (PLS) fejlesztettünk, míg egy jelenleg is futó pályázat (GINOP-2.2.1-18-2020-00031) keretében pedig in-line eszközök kerültek beépítésre a nagyigmándi és az újszászi üzemeinkben az alapanyagvonalba és a keverőtérbe egyaránt (3.ábra).
Az in-line NIR eszközök megléte a fenntartható takarmányozás megvalósítása során azért jelent különösen nagy előnyt, mert lehetővé teszik az aktív monitorozást, azaz a valós idejű adatok alapján történő azonnali beavatkozást.
Összefoglalva elmondható, hogy az elmúlt években megvalósult célzott technológiai és informatikai fejlesztések, kiegészülve a szakembereink által hozzáadott értékekkel (pl. lokális kalibrációk fejlesztése) nagymértékben javítják a takarmányok minőségét, a takarmányozás hatékonyságát, valamint csökkentik az állattenyésztés károsanyag-kibocsátását.
Dr. Tanai Attila
fejlesztési vezető
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Dr. Vida Orsolya
termékmenedzser
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
