A sertéstenyésztéssel foglalkozó vállalkozásoknak számos problémával kell szembenézni napjainkban. Elég, ha a változó, nehezen kiszámítható felvásárlási árakat, a termelés folyamatosan emelkedő költségeit, vagy az egyre szigorúbb állategészségügyi előírásokat említjük. Az elmúlt 5–10 évben számos sertéstartó vállalkozás fejezte be termelését és számolta fel az állományát. Üdítő kivételt jelent az Agrogáz Kft., amely néhány évvel ezelőtt kezdett komolyabban foglalkozni a sertéstartással. A vállalkozás jelenleg a Bonafarm Csoport integrációs partnereként folytatja tevékenységét Nyiregyháza mellett. A kezdetekről, a jelenlegi helyzetről és a jövőbeli elképzelésekről kérdeztük a vállalkozás tulajdonosát S. Nagy Csabát.
Hogyan és mikor indult a tevékenység?
Az Agrogáz Kft. a cég 2011-es indulása óta vásárolt malacok hizlalásával foglalkozott, saját tenyész állományt nem tartottunk. Az nyiregyházi komplex telepen 2016 márciusában kezdődött el a DanAvl kocasüldők betelepítése. A telepen rendelkezésre álltak a termeléshez szükséges épületek, technológia elemek is, hiszen a cég telepén 700 koca tartására és szaporulatának hizlalására lett kialakítva az infrastruktúra.
Miért ezt a genetikát választottad?
A hizlalás során nagyon sok tapasztalatot szereztem. Egyrészt ezen saját tapasztalatok, másrészt az elérhető genetikák vizsgálata után döntöttem úgy, hogy DanAvl genetikájú tenyész állományt állítunk termelésbe. A tenyészállatok beszerzése során kapóra jött, hogy a Bonafarm Csoport az akkor meg épülő mohácsi vágóhíd ellátására integrációs partnereket keresett, és ehhez magas színvonalú DanAvl genetikájú tenyész állományt értékesített partnereinek. Felmérve a lehetőségeimet, úgy döntöttem, hogy csatlakozom az integrációhoz. A Bonafarmmal való együttműködés mellett szólt többek között a hosszú távú együttműködés lehetősége, a tervezhető értékesítési árak és a biztonságos pénzügyi elszámolás is.
Mekkora állománnyal milyen termelési rendszerben dolgoztok?
Első lépésben, 2016-ban 260 kocával indultunk. Az idei évben 160 kocával bővítjük az állományt, így 2017 második felétől összesen 420 kocával zajlik majd a termelés. A termelési rendszer kialakításánál végül 3 hetes batch rendszer választottunk. Ebben a rendszerben 7 kocacsoport van, amelyek folyamatosan együtt „mozognak”. A különböző munkafolyamatok 3 hetente ismétlődnek (választás, rakás, stb.), ezért a munkabeosztás jól tervezhető. A vezetők pontosan tudják már hónapokkal előre, mely napokon, milyen munkafolyamatok lesznek, és ehhez optimalizálják a dolgozók beosztását. Nem elhanyagolható szempont, hogy ebben a rendszerben minden teremben és korcsoportnál „all in – all out” rendszer működik – lehetővé téve a takarítás, fertőtlenítés pontos végrehajtását-, ami állategészségügyi szempontból bír kiemelt fontossággal.
Milyen kihívást jelentett a telepi technológiát illetően az új genetika betelepítése?
A nagy teljesítményű, csúcs DanAvl genetikáról sokan gondolkodnak úgy, hogy csak a legmodernebb telepi körülmények között érdemes tartani ilyen állatokat, mert nehéz kiszolgálni az igényeiket. Természetesen alapelv, hogy mindenkor nagy hangsúlyt kell fektetni az állataink komfortzónában tartására, de ezt így kell(ene) csinálni az állattenyésztés minden területén! Az állatok betelepítését megelőzően számos feladatunk volt. A régi szaporító épületek felújításon estek át, új szellőző és fűtési rendszer került kialakításra. Javítottuk az épületek hőszigetelését, az egyedi állásokon az ivarzás indukcióhoz szükséges fényprogram feltételeit teremtettük meg, a fiaztatóba klíma berendezést szereltünk, kicseréltük a nyílászárókat. Megnöveltük a fiaztató kutricaink méretet, hogy nagyobb helye legyen a malacoknak, de például a koca vonalon maradt a kézi etetés. Ebben természetesen benne van a hiba lehetősége is, de a gondozó etetés közben is megfigyeli az állatok viselkedését, étvágyát és reményeim szerint hamarabb tud beavatkozni, ill. jelezni a felmerülő problémákat. 420 kocánál ez naponta nagyságrendileg 1500 kg takarmány megmozgatását jelenti, de legalább nem kell a fiúknak konditerembe járni. Az első egy év tapasztalatai alapján elmondható, hogy sikerült a hagyományos, de újragondolt technológiát, telepi adottságokat és a rendelkezésre álló munkaerőt összhangba hozni a modern genetika igényeivel. Ebben nagy szerepe van a telepi dolgozóknak, akiknek mindegyike több éves, évtizedes sertéstenyésztési gyakorlattal rendelkezik, de legalább ilyen fontos, hogy kollegáim nyitottak az új módszerek alkalmazására is!
Beszéljünk néhány szót a termelési eredményekről, kezdjük a fiaztatóval!
Az élve született malacok száma közelíti a 17–et, és bár életképes, aktív, „jó malacok”, a méretük viszonylag nagy szórást mutat. (A születéskori tömeg átlaga 1,1 kg körül van.) Ezek a malacok nagyon igénylik a támogatást életük első néhány napjában, ezért több intézkedést vezettünk be. Egyrészt az almokat az első 24 órában megosztva szoptatjuk, így biztosítva a föcstej felvételét lehetőleg minimum 250 ml-es szinten. Ez természetesen plusz munkával jár, és fokozott figyelmet igényel, de ezt 3 hetente a fialások idején tudjuk biztosítani. Másrészről a gyengébb, lemaradt malacoknak energia dús pasztát adunk akár többször is. Nagyon jól látható ennek a támogató hatása. Bar a 3 hetes rendszerben nehezebb volt, de Rácz László kollégám, a telep vezetője megoldotta a dajkásítás kérdését. Az így kialakított mechanizmussal már gyakran 15 fölé megy a választás kocánként.
Milyenek a termelési eredmények a battérián?
Minden élőlénynél alapszabály, hogy minél fiatalabb korban éri őket valamilyen hatás, az annál nagyobb mértékben befolyásolja a későbbieket. Igaz ez a gyerekre is és nem csak az élettanra vonatkozóan, hanem akar a pszichét illetően is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy pszichológust hívunk a malacokhoz, hanem azt, hogy ha jól alakultak a dolgok a fiaztatóban, akkor sokkal kevesebb bajunk van a battérián. A malacokat mar a fiaztatón megtanítjuk enni, ezért a választást követően már ismerik és szeretik a Platinum prestartert. Ennek köszönhetően nem esik vissza a takarmány felvétel, gyakorlatilag problémamentes a választás. Nagyon fontos, hogy az áttelepített malacok minél hamarabb megtalálják az etetőket, itatókat. Ebben segítjük őket azzal is, hogy az új teremben 3 napig folyamatosan világítunk. Ha jó a falkásítás és optimális körülményeket tudunk teremteni a battérián, vagyis folyamatos a takarmány ellátás, jó a szellőzés, megfelelő a hőmérséklet, akkor a 70. napra 28,5 kg környéki átlagsúlyt tudunk elérni.
Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
A 260-rol 420 kocás létszámra való átállás jelenleg is zajlik. Ez azt jelenti, hogy a meglevő kocacsoportokat 37-es létszámról 60-asra bővítjük. Ezt az állomány méretet a rendelkezésre álló épületek, férőhelyek optimális kihasználása miatt alakítottuk ki. A korábbi 700 kocás telep a nagyobb alomszám és állatjóléti szempontok miatt megnövekedett férőhely igény miatt így használható optimálisan.
Reméljük, hogy Csaba töretlen optimizmusához és akaraterejéhez mi is hozzájárultunk a magunk módján. Az elmúlt szűk két évben igyekeztünk olyan szakmai és emberi kapcsolatokat kiépíteni és ápolni, amelyek nagyon fontos összetevői az eredményes gazdálkodásnak. Ezen dolgoznak a Bonafarm Sertéságazatának és a Bábolna Takarmány Kft.-nek a szakemberei. További sok sikert és eredményes gazdálkodást kívánunk az Agrogáz Kft. tulajdonosának és minden dolgozójának!
S. Nagy Csaba
tulajdonos
Agrogáz Kft.
Tóth Zoltán
vezető sertés szaktanácsadó
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Gurmai Tamás
területi képviselő
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
