A hazai gazdálkodók megszokhatták már, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) hétévente jelentős változásokon esik keresztül. A korábbi KAP 2014-től 2020-ig volt hatályban – azaz csak lett volna, ha az Európai Unió döntéshozó szervei megfelelő időben politikai egyezségre tudtak volna jutni. De nem tudtak, ezért a régi KAP hatálya két évvel meghosszabbodott, és az új KAP 2023-tól 2027-ig lesz majd alkalmazandó.
Az új KAP előkészítése során számos kérdés komoly politikai vitát váltott ki. Mennyire legyen zöld a támogatási rendszer? Megmaradjanak-e a termeléshez kötött támogatások? Kötelező legyen-e meghatározott gazdaságméret felett a támogatáselvonás? És egyáltalán: mennyi forrás jusson az uniós költségvetésből a Közös Agrárpolitikára?
Az új KAP tárgyalásai során Magyarország jól tárgyalt, de a hazánknak jutó uniós források így is csökkentek, méghozzá a Next Generation EU vidékfejlesztési többletforrás figyelembe vételével 2,7%-kal, anélkül pedig 5,1%-kal. Az elkövetkezendő öt év Magyarországra jutó KAP-os költségvetése összesen 14,7 milliárd euró. Ebből az 1. pillér (közvetlen támogatások és piaci intézkedések) költségvetése 6,8 milliárd EUR, míg a 2. pillér (vidékfejlesztés) uniós kerete 1,6 milliárd EUR, amelyet Magyarország 6,28 milliárd EUR hazai forrással egészít ki. Ugyanis a Magyar Kormány még 2021-ben döntést hozott arról, hogy jelentős mértékben, 80%-ra emeli a nemzeti társfinanszírozás mértékét, így a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program 1.413,8 milliárd forintos forráskeretéhez képest 2021-2027 között 4.382 milliárd forint válik elérhetővé a magyar vidék számára. Mindez azt jelenti, hogy az új KAP szabályai szerint 2023 és 2027 között 5.376 milliárd forintnyi támogatás vár elköltésre. Ez óriási összeg, és talán soha vissza nem térő alkalom a hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidék megújulásához.
Az új KAP végrehajtásának alapja Magyarország Stratégiai Terve, amelyet 2022 novemberében fogadott el az Európai Bizottság. Újdonság, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok keretei között egységes tervben kell szerepeltetni az 1. pillér és a 2. pillér intézkedéseit, indikátorait, forrásleosztását.
A KAP 1. pillére – közvetlen támogatások és piaci intézkedések
A közvetlen támogatások rendszere jelentősen megváltozik. A régi KAP meghatározó eleme az egységes területalapú támogatás volt, amelyhez teljesíteni kellett a kölcsönös megfeleltetés előírásrendszerét. Magyarország döntése alapján hazánkban a SAPS-ot 176 ezer0 EUR felett (körülbelül 1.230 ha) 100%-ban elvonták a gazdálkodóktól. A tagállami boríték legalább 30%-át zöldítésre kellett költeni, melynek elemei a terménydiverzifikáció (csak a szántóművelési ág esetében), az állandó gyep fenntartása és az ökológiai célterület fenntartása voltak. Ehhez jött a fiatal gazda támogatás, mint kötelező elem. Az önkéntes elemek közül Magyarország a termeléshez kötött támogatásokat (a tagállami boríték 13+2%-a) és az átmeneti nemzeti támogatások lehetőségét alkalmazta.
Magyarország úgy döntött, hogy a korábbi időszakkal ellentétben nem alkalmaz támogatáselvonást, helyette az újraelosztó támogatást vezette be, amely a kisebb gazdaságoknak kedvez.
Változást jelent a korábbiakhoz képest, hogy 2023-tól a támogatható területek köre kibővül, és támogatásra jogosult területté válnak többek között:
- a mezővédő erdősávok,
- a fás-cserjés sávok,
- a vízfolyások nem művelt partmenti sávjai,
- a mocsaras-lápos, vizenyős, zsombékos, időszakosan belvízzel borított területek
- és a szikes területek.
Az alaptámogatás igényléséhez a gazdálkodóknak meg kell felelniük a feltételesség előírásrendszerének. Ez a szabályrendszer az előző időszakból már ismert zöldítés és a Kölcsönös Megfeleltetés – Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) – elemeiből áll össze. A HMKÁ feltételrendszerében komoly változások (szigorítások) álltak be.
A fiatal gazda támogatás I. pilléren belüli létjogosultságát a mezőgazdaságban foglalkoztatottak elöregedése indokolja; a KAP egyik fő célkitűzése a fiatalabb generáció megtartása, a mezőgazdasági tevékenység átörökítése, ezáltal a kedvezőtlen trend visszafordítása. A fiatal gazdák támogatási lehetősége mind az I., mind a II. pillérben párhuzamosan megjelenik, és azok egyidejű igénybevételének lehetősége sem kizárt.
Az I. pillérben lehívható fiatal gazda támogatás jogosultsági kritériumai:
- az alaptámogatási kérelem benyújtásakor a kérelmező legalább 18 éves és 40 évnél nem idősebb;
- a mezőgazdasági tevékenység megkezdésétől számított legfeljebb 5 évig igényelhető;
- a támogatást a fiatal mezőgazdasági termelő, vagy egy, vagy több, a fiatal mezőgazdasági termelő tényleges és hosszú távú ellenőrzése alatt álló jogi személy is igényelheti, amelyet évente kell megtenni az egységes kérelem keretében;
- az alaptámogatási kérelmét első alkalommal benyújtó termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy mezőgazdasági tevékenységét csupán rövid idővel a kérelem benyújtása előtt kezdte meg;
- mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettség.
Agro-ökológiai program (AÖP) olyan intézkedés, amelyet minden uniós tagállamnak kötelezően be kell vezetnie, de igénybevétele önkéntes a gazdálkodók számára. Egészen pontosan a közvetlen támogatások 25%-át kell rá fordítani, de a II. pillér 30%-án felüli zöld költéseinek levonásával 50%-kal csökkenthető. Magyarország élt is ezzel a lehetőséggel, és a teljes tagállami boríték 15%-át fordítja AÖP-re. Az AÖP évente választható, önkéntes és területi alapon a teljes üzemterületre igényelhető támogatás, amelynek választása esetén a gazdálkodónak az összes földhasználati kategóriájára (szántó, gyep, ültetvény) kategóriánként legalább 2 pont értékben többletvállalásokat kell tennie.
Ez alól két kivétel van:
- ha az üzemen belül egy földhasználati kategória a küszöbhatárt nem éri el (szántó és gyep esetében 5 hektár, ültetvény esetében 1 hektár);
- a Natura 2000 gyepterületeket kihagyhatja a termelő az AÖP-ből.
Mindkét kivételre igaz, hogy amennyiben a gazdálkodó nem vállal azokra 2 pont értékű előírást, akkor ezek nem számítanak bele az AÖP területeibe.
Az AÖP főbb jellemzői:
- önkéntes vállaláson alapul, a gazdálkodó dönti el, hogy beviszi-e a területét a támogatásba vagy nem,
- az egységes kérelemben minden évben külön nyilatkozni kell arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben,
- egységes és egyösszegű, környezeti vállalásokat ösztönző támogatás, ami hektáralapon kerül kifizetésre,
- a választott előírások teljesítése esetén a mezőgazdasági üzem teljes területére elszámolható támogatás,
- a kötelezettségvállalás időtartama 1 év,
- az AÖP-támogatás igénybevételének egyik feltétele a Gazdálkodási Napló vezetése és elektronikus beküldése.
A támogatás hektáronkénti összege minden évben attól függ, hogy hány hektár jogos igénylést állapít meg a kifizető ügynökség, azaz a Magyar Államkincstár. Amennyiben 2,5 millió hektár termőterület venne majd részt a programban, az hektáronként 80,85 eurót jelentene. A 80,85 euró/hektár egy hányados – méghozzá a 202,125 millió eurós éves AÖP-keretösszeg, valamint a 2,5 millió hektár hányadosa (azaz a hektárra jutó támogatás fordított arányban változik a résztvevő hektárok számával, de nem csökkenhet 60,64 euró/ha alá és nem emelkedhet 121,28 euró/ha fölé).
A korábbi évekhez hasonlóan a termeléshez kötött támogatások alkalmazásának továbbvitele az érzékeny ágazatok megsegítését célozza. Magyarország sikere, hogy a Bizottság csökkentési javaslatához képest sikerült a termeléshez kötött támogatások maximális mértékét a tagállami boríték 13+2%-ában megőrizni.
Magyarország a következő ágazatokban vezette be a termeléshez kötött támogatást:
- növénytermesztés: cukorrépa, rizs, ipari zöldség, zöldségtermesztés, extenzív és intenzív gyümölcs, ipari olajnövény, szemes és szálas fehérjenövény-termesztés
- állattenyésztés: anyajuhtartás, hízottbika-tartás, anyatehéntartás, tejhasznú tehéntartás
Fontos, hogy a termeléshez kötött támogatások igénybevételének összhangban kell lenniük a víz-keretirányelvvel.
Vidékfejlesztés
A 2014-2020-as időszakhoz képest fontos változás, hogy a következő években már nem a Vidékfejlesztési Program (VP) határozza meg a vidékfejlesztési támogatási szabályokat, hanem a KAP Stratégiai Terv. 2023 és 2025 között a VP és a KAP Stratégiai Terv párhuzamosan működik majd egymás mellett. A VP néhány kiírása még most is pályázható, sőt a korábban már lezárult felhívások akár újra is nyithatók.
A KAP Stratégiai Terv alapján elkészülő első vidékfejlesztési kiírások valószínűleg terület- és állatlétszám-alapú támogatások lesznek, például az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kialakulása elleni küzdelmet célzó és az élőhelyfejlesztési célú, nem termelő beruházásokat ösztönző intézkedések. Idővel természetesen lesznek beruházásokat és együttműködéseket támogató pályázati felhívások is.
Fontos változás, hogy az élelmiszeripari vállalkozások teljes köre – azaz a kis-, közepes és nagyvállalkozások egyaránt – bekerül a KAP Stratégiai Terv alá. A maximális támogatási összeg 15 millió EUR lesz, azaz egy projekt legfeljebb ekkora támogatásban részesülhet. Természetesen ez csak egy maximum, a ténylegesen igénybe vehető támogatás mértéke függ a pályázati kiírástól, az elszámolható költségektől és a támogatási intenzitástól. A korábbi KAP VP-jéhez képest várhatóan eltörlésre kerül a bázis foglalkoztatotti létszám tartásának kötelezettsége.
Gazdaságfejlesztési beavatkozások
A gazdasági fejlődést szolgáló szakpolitikai célok elérésére a KAP II. pillér 51%-a fordítható. Ezen belül több, mint 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezése tervezett az élelmiszeripari ágazat számára, tehát továbbra is prioritás a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztése. 21 beavatkozásra, 1.455 milliárd forint a tervezett támogatás, ami a 2014-2020-as időszakhoz képest négyszeres forrásnövekedés.
A gazdaságfejlesztési intézkedések közül 6 a mezőgazdasági üzemek fejlesztésével, 2 az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésével, 8 a vállalkozásfejlesztéssel és a generációs megújulás támogatásával, 2 a mezőgazdasági vízgazdálkodással és 3 a kockázatkezelési rendszerrel foglalkozik majd.
Zöld beavatkozások
Az új KAP érezhetően zöldebb lett, mint korábban. Mindez nem meglepő, mert az új KAP keretrendszerének elfogadására nagy hatással volt az uniós Green Deal (Zöld Megállapodás). Az I. pilléres intézkedések több eleméhez kapcsolódnak zöld vállalások, feltételek, és az európai uniós források vidékfejlesztési részének közel 75%-a is környezeti és klímacélokat támogat. A 80%-os nemzeti kiegészítő forrást is tartalmazó teljes borítéknak pedig mintegy 36%-a lesz zöld. A gazdaságfejlesztési természetű intézkedések sok esetben környezeti és klímacélokat is szolgálnak, ennek megfelelően külön zöld beruházások is szerepelnek a tervben.
Továbbra is támogatott lesz a Natura 2000 erdő- és gyepterületek fenntartása, az állati és növényi génmegőrzés, valamint az állatjóléti támogatások is folytatódnak. Az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodást támogató kifizetések is megmaradnak, a 2021-ben megismert emelt egységköltségekkel. Hangsúlyos marad az erdészet, 22 beavatkozásra több, mint 1.000 milliárd forint a tervezett támogatás, ami a 2014-2020-as időszakhoz képest másfélszeres forrásnövekedés.
A megújuló vidék beavatkozásai
A vidéki közösségek megszokott vidékfejlesztési támogatásai mellett kiemelt figyelem irányul a mezőgazdaságban a tudásátadás fejlesztésére és az egész élelmiszer-gazdaság vonatkozásában az innováció elősegítését szolgáló támogatásokra.17 beavatkozásra több, mint 285 milliárd forint a tervezett támogatás, ami a 2014-2020-as időszakhoz képest 1,26-szoros forrásnövekedés. Az elkülönített forráskeret a 10%-a a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeknek.
A megújuló vidék beavatkozásai közül 2 a kistelepülések fejlesztését, 10 a vidékfejlesztési együttműködések erősítését, a LEADER a közösségi fejlesztéseket, míg 4 az agrártudást és innovációt támogatja majd a képzéseken és a szaktanácsadáson keresztül, illetve a bemutató üzemek gyakorlati tapasztalatainak átadásával.
A KAP jövője
Talán korainak tűnik a 2027 utáni KAP-pal foglalkozni, de az uniós agrártámogatások jövőjét alapjaiban befolyásoló 2028-2034-es uniós költségvetési keret körüli vita már elkezdődött. A KAP az uniós büdzsé körülbelül 30%-át teszi ki jelenleg, részesedése a 80-as évektől folyamatosan csökkent. Az egyik tábor szerint ez a ráfordítás is sok, a másik szerint kevés. Utóbbi táborba tartozik az uniós mezőgazdasági biztos, Janusz Wojciechowski. Szerinte a KAP jelenlegi keretét is emelni kellene, ugyanis a magas infláció reálértéken számolva jelentősen – a Farm Europe kimutatása szerint 7 év alatt mintegy 84 milliárd euróval – csökkenti a ténylegesen rendelkezésre álló forrásokat. Ezen kívül az utóbbi évek a válságokról szóltak. Vajon elegendő-e az uniós büdzsé 0,4%-át fordítani mezőgazdasági támogatásokra, válságállóvá tehető-e ekkora pénzből az uniós mezőgazdaság? Másik oldalról a KAP költségvetése folyamatos támadásoknak van kitéve: egyes véleményformálók szerint a közvetlen támogatásokat teljes egészében fel kellene váltania egy ambiciózus zöld vállalásokért fizetendő kompenzációs kifizetésnek, ezen felül a jelenlegi KAP keveset tesz a biodiverzitás megőrzéséért, elősegíti a környezetszennyező gazdálkodási módok fennmaradását és drága az európai fogyasztóknak.
Nehéz megjósolni, milyen lesz az uniós agrárpolitika 2027 után. De talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, lényegesen kisebb, még zöldebb, kevesebb jut nem a zöld átállást szolgáló fejlesztésekre, nagyobb lesz a redisztribúció mértéke és kevesebb pénz jut majd a termeléshez kötött támogatásokra (ha jut egyáltalán). Ezért érdemes kihasználni azt a lehetőséget, amit a 2027-ig tartó KAP nyújt.
***
Készült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Közös Agrárpolitika 2023-2027” c. kiadványának felhasználásával.
Hasznos linkek:
https://agriculture.ec.europa.eu/common-agricultural-policy/cap-overview/cap-glance_hu
https://cdn.kormany.hu//uploads/sheets//d/d3/d31/d3150214eb9188ec6d738076354f8df.pdf
https://kormany.hu/dokumentumtar/magyarorszag-kap-strategiai-terve-2023-2027
Dr. Tóth Attila
ágazati szabályozásért felelős igazgató
Bonafarm Zrt.
