A Győr közelében működő egyik legnagyobb tojástermeléssel foglalkozó vállalat 1987 óta látja el friss tojással a fogyasztókat. Termékeik nemcsak a belföldi piacon, hanem az EU más országaiban is megtalálhatóak. A piaci elvárásokhoz igazodva előtérbe helyezték az állatbarát tartástechnológiát, ami mélyalmos, ökológiai és szabadtartást jelent.
Termékfejlesztéseiket a fogyasztói igények határozzák meg, így a standard termékek mellett a prémium tojások, mint például a szalmonella ellen kezelt, bio, E vitaminos, GMO-mentes vagy az Omega-3 tojás is megjelentek az élelmiszer üzletek polcain.
A tudatos vásárlói szokásokról, a Covid-19 okozta változásokról kérdeztük Dr. Kertész Tamást, a Farm Tojás Kft. ügyvezetőjét.
Felmérések alapján egyre tudatosabbak a hazai vásárlók: Magyar Termék védjeggyel ellátott terméket vásárolnak, figyelnek az állatok tartási körülményeire. Ez a fajta tudatosság erősödése minimalizálhatja a ketreces tartási módot?Igen, mi is azt tapasztaljuk, hogy nő a tudatosság és egyre jobban figyelnek erre a vásárlók. Mivel a hazai ellátás jelenleg csak 70%-os, így importra mindenképpen szükség van és lesz is még sokáig. Természetesen először a magyar tojást adjuk el és csak akkor veszünk importot, ha nincsen elegendő magyarból. A ketreces tojás eladása is csökken, sok áruházlánc határozottan kinyilatkoztatta, hogy 2025. év után már nem fogja forgalmazni, évente fokozatosan csökkentik a ketreces tojások arányát.
A tartásmódok közötti különbségekből eredő költségek érvényesíthetők-e a hazai piaci árban? ….és az export piacokon?
Lényegesen magasabbak az alternatív tartás költségei, tojásonként 3-4 forint ez az összeg. Tehát ennyivel kell magasabb áron adni a mélyalmos tojásokat, hogy ugyanott legyünk profitban, mint a ketreces tojások esetében. Még magasabb az önköltség a szabadtartású és a bio tojások esetében. Egyelőre mivel mindegyik iránt nő a kereslet, azt látjuk, hogy van olyan vásárlói réteg Magyarországon, amely hajlandó megfizetni a magasabb árat is.
Több fajta tojástípus megtalálható a Farm Tojás Kft. kínálatában, melyik a legkeresettebb? … és vajon miért ezt választják a vásárlók?
Egyre inkább az alternatív tartásból származó tojásokat keresik a vevők, ezeknek az aránya a teljes értékesítésben folyamatosan nő. A mélyalmos, a szabadtartású és a bio tojás tartozik ide. A prémium termékek is népszerűek és a nagyméretű tojások. Csökkent viszont a kereslet az S méretű tojások, valamint a ketreces tartásból származó tojások iránt.
Az utóbbi hónapokban rendkívüli mértékben emelkedtek a takarmányárak és a takarmány-alapanyagok árai. Ez hogyan befolyásolja a tojástermelők terveit, stratégiáját?
Nincs más lehetőség, mint a költségnövekedés áthárítása. Ekkora mértékű növekedést nem lehet kigazdálkodni. Nyilvánvalóan fontos a hatékony termelés, de aki nem hárítja át, vagy nem tudja áthárítani ezeket a megnövekedett költségeket, az nem fog tudni fejleszteni és lemarad. Úgy gondolom, hogy ez sokkal nagyobb veszteség, mintha átmenetileg kicsit csökken a piac. Természetesen mindenki igyekszik azért megtalálni a kedvezőbb beszerzési forrásokat.
Jelenlegi helyzetben mit lát, lehet-e érvényesíteni az alapanyagok drágulásából adódó önköltség emelkedést? Ha lehet, akkor ez az áremelkedés érzékelhető lesz-e fogyasztóknál, vagy a kereskedők árképzési gyakorlatától függően megáll a héjas tojás átadási árának az emelésénél? A költségnövekedés áthárítása mikor, milyen ütemezésben valósítható meg?
A költségek növekedésének egy részét már érvényesítettük árainkban, ami egy nagyon nehéz folyamat. Vevőink nem akarják tudomásul venni ezeket a piaci változásokat és minden eszközzel igyekeznek leszorítani az árakat. Pedig aki most nem tud árat emelni, az hosszabb távon teljesen elveszíti jövedelemtermelő képességét és képtelen lesz lépést tartani a fejlődéssel. További áremelésekre is szükség lehet még, ha a takarmány, a csomagolóanyag és az üzemanyag árak emelkedése nem torpan meg. Látjuk, hogy az élelmiszerek folyamatosan drágulnak és hazánkban sok termék ára még így sem éri el azt a tisztességes szintet, amelyen a gazdák termelni és fejleszteni is tudnának. Nagyon gyenge sajnos a termelők érdekérvényesítő képessége, pedig rengeteg kötelező tagsági díjat befizetünk különböző szervezetek részére.
A koronavírus-járvány hatását a baromfiágazat is megérezte, de szintén sok problémát okozott a szektor számára a madárinfluenza megjelenése Magyarországon, illetve az egyre növekvő takarmányárak is. Hogyan érintette a Farm Tojás Kft.-t ez a három negatív tényező, milyen tapasztalatokkal vágott neki a cég a 2021-es évnek ezen hatások árnyékában?Inkább az utóbbi kettő érintette jobban az ágazatot, a koronavírus-járvány az élelmiszer gyártókat és az élelmiszer kereskedőket csak annyiban befolyásolta, hogy a HoReCa-szektor gyakorlatilag leállt, viszont a kiskereskedelmi forgalom erősödött. A madárinfluenza megjelenése ugyanakkor jelentős károkat okozott a hazai termelés további csökkenésével. Miközben a hazai fogyasztás két éve emelkedik, a termelés sajnos csökken. Ennek fő oka a tojástermelésen realizálható alacsony jövedelmezőség, a rendkívül magas beruházási költségek és a nagy termelési kockázat. Egyik ilyen például a madárinfluenza megjelenése. A takarmányárak gyors emelkedése természetesen nagyban növeli a termelési költségeket, ami áremelést indukál a terméknél.
Az elmúlt időszak hogyan befolyásolta a beszállítói-vevői együttműködést? Van-e olyan tényező, ami hangsúlyosabb lett?
A nehéz helyzetben is arra törekszünk, hogy mindig fejlődjünk egy kicsit, azaz egyre nagyobb piaci részesedést érjünk el. Így folyamatosan bővítjük termelési kapacitásainkat, új termékeket állítunk elő. Ebben nagyon fontos, hogy megbízható beszállítói partnereink legyenek és természetesen mi is igyekszünk olyan beszállítók lenni az áruházláncok felé, akikre támaszkodni lehet.
A tojáspiac főszezonjának a Húsvét és a Karácsony körüli időszak számít. Hogyan látja a főszezont?
Természetesen ilyenkor lényegesen nagyobb mennyiségben fogy a tojás, de rövid idő alatt kell nagyon nagy mennyiségeket beszállítani. Ez nem könnyű logisztikai feladat.
A 2018. évi Szakma Napja rendezvényünk a generációváltásról szólt. Időközben nagyon sok minden történt, jelentősen megváltoztak a körülmények, azóta eltelt bő 2 év után hogyan látja a gazdaság átadása-átvétele kérdést?
Ez egy nagyon fontos kérdés azoknál a vállalkozásoknál, amelyek az első generáció alatt épültek fel. A miénk is ilyen, én vagyok az alapító és remélem, hogy gyermekeim majd sikeresen tudják folytatni a megkezdett munkát.
Kissné Babos Anikó
nyugat-magyarországi értékesítési vezető
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.