A nyár elején egy júniusi napon ültünk le beszélgetni jeles partnerünk képviselőivel a Cosinus Gamma Kft. telepén: Dr. Fekete József állatorvos, ügyvezető, résztulajdonos, valamint Gombos József telepvezető, illetve Éliás Dávid és Kollár Sándor a Bonafarm-Bábolna Kft. képviseletében.
A címben szereplő gondolat a párbeszéd vége felé hangzott el Dr. Fekete József szájából és az előző másfél órának, illetve egyben az azt megelőző néhány évtizedes munkájuknak és eredményeiknek is a rövid summázata egyben. A következő cikkben ezt próbáljuk egy kicsit részletesebben bemutatni olvasóinknak.
Megtudtuk a beszélgetés elején, hogy a telep korábban a Kiskunsági Állami Gazdaság egyik kerülete volt. Bugyi körzetében Juhászföldnek nevezett részén épült 1976-ban a korábbi telep, melyet az USA-ból származó holstein fríz szűz üszőkkel telepítettek be. Ezen állatok felnevelésével és tenyésztésbe állításával indult el a tejtermelés a környéken.
A Kft. 1993 óta működik a jelenlegi tulajdonosok birtokában. Maga a név a privatizáció idejére tehető és Csaplár János gépészmérnök, közgazdász – a cég résztulajdonosa – nevéhez köthető. A pályázati anyaguk jeligéje volt, melyet megtartottak a későbbiekben is, hátha szerencsét hoz majd számukra.
A Cosinus Gamma Kft. és a Bábolna Takarmány Kft. története 2017-ben találkozott. Egy nagyon régi személyes ismeretség volt a meghatározó tényezője a kapcsolat létrejöttének: Dr. Fekete József és Kollár Sándor több évtizedes szakmai ismeretsége, mely még a régi dömsödi évek alatt alapozódott meg. Kezdetben csupán a problémáik megbeszélésével és néhány javító szándékú ötlet megosztásában, a receptúrák felül vizsgálatában tudott a kapcsolat elindulni. Később az anyagi feltételek kedvező alakulását követően tértek át 2017. végétől cégünk termékeinek teljes körű használatára. Azóta Fekete doktor véleménye szerint nagyon jelentős fejlődésen ment keresztül a telep termelése. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének adatai alapján a 2016-ban laktációt zárt teheneik standard laktációs termelése 10.119 kg volt. A tavalyi évben történt laktáció zárások tekintetében ez a szám már 11.869 kg volt! 2020-ban kifejezetten jók a kilátásaik, az első félévben 300 ezer kg tejjel termeltek többet, mint egy évvel korábban, ha a tendencia kitart évvégéig, az éves viszonylatban megtermelhető többlet tej elérheti az 500-600 ezer kg tejet. A jelenlegi árakkal kalkulálva az 5%-os volumen növekedés, tehenenként mintegy 50 ezer Ft-al növelheti az árbevételüket. Ebben a tekintetben is teljesen elégedettek a váltás óta eltelt idő eredményeivel.
A személyes kapcsolat volt az alap, de az együttműködés fontosságát hangsúlyozzák a telepi szakemberek a jelenlegi kapcsolatban. Kollár Sándor szaktanácsadó rendszeres látogatásai ennek az első számú megalapozói. Egy-egy látogatás minden esetben a telep bejárásával kezdődik: magában foglalja a tömegtakarmányok és silótárolók áttekintését, az istállóban az állomány végignézését, az etetőasztal állapotának megítélését az adott napszakhoz viszonyítva. Mindezek alapján kialakul a szakmai vélemény a teendőkről, illetve a telepi kollégák információi alapján megfogalmazódnak az esetleges változtatások szempontjai. A kialakított takarmány adagokat ismertetve fogalmazza meg javaslatait Sándor, melyeket mindig egyeztetnek a helyi szakemberek véleményével.
A telepi szakemberek közreműködésével megpróbáltuk kibeszélni a jelenlegi hazai menedzsment számára is nagyon fontos témákat. Ezek a telepi munkaerő és annak megtartása, szakmai szempontként a takarmány termesztés tendenciái, a tranzíciós időszak telepi feladatai, a szaporodásbiológiai protokoll kialakításának elemei, illetve a selejtezés csökkentése voltak.
Elsőként a humánerőforrás gazdálkodásukról beszélgettünk, melynek keretében Dr. Fekete József elmondta, hogy az átlagos dolgozói létszámuk 32-33 fő. A fontos státuszokban több évtizedes múltra visszatekintő dolgozóik is vannak. A végrehajtás tekintetében megnyugtató a helyzetük, a létszám 90%-a elkötelezett, elhivatott, a szakmáját szerető munkavállaló. Általában 10% körül van a labilis emberek aránya, akik elmennek, vagy el kell küldeni őket és pótolni a személyüket. A dolgozók jó hozzáállásának elsősorban a megfelelő fizetést említi, hiszen Budapest közelsége nagy szívó hatást gyakorol, amit megfelelően ellentételezni kell érdemük szerinti fizetésekkel. A másik fontos tényező, hogy a dolgozók minden héten megkapják a szükséges szabadnapokat, tudnak regenerálódni és saját dolgaikat intézni.
A dolgozókkal történő kapcsolattartás a telepvezető szintjén is nagyon fontos feladat. Gombos József olyan családból származik, ahol hagyománya van az állattartásnak és az állatok szeretetének. Ezt megpróbálja a dolgozóknak is továbbadni. A telepi dolgozók irányítása közben egyben arra is törekedik tudatosan, hogy csapattá formálja az emberek közösségét! Véleménye szerint arra kell törekedni, hogy már a kiválasztásnál megtalálják a megfelelő embereket. Az a szándéka, hogy egy fiatal gárdát hozzon össze. A borjászatban, az elletőben, valamint a műszakvezetők esetében már sikerült kialakítani ilyen kollektívát. Véleménye szerint is megfelelően meg kell fizetni a dolgozókat és szabadidőt biztosítani számukra. József szerint jó hozzáállású embereik vannak, így a vezetők munkája is könnyebb. A telep egyik legnagyobb értéke a munkaerő állomány. A dolgozók bérezéséről elmondja, hogy alapvetően fix órabér a jellemző. Az elletőben alkalmaznak egy bérprémium rendszert, mely a minőségi munkavégzést honorálja. A továbbiakban elképzelhetőnek tartja, hogy az elkövetkezendő évek béremelései nem automatikusak lesznek, hanem az emelést a minőséghez kötik. Kollár Sándor szerint a telepen érezhető a látogatásai alkalmával, hogy jó a hangulat!
Dr. Fekete József a fejőrobotokra vonatkozó kérdésre elmondja, hogy az új telep építését megelőző tervezési fázisban fel sem merült bennük, hogy fejőrobotokban gondolkozzanak! Ennek okaiként a magas bekerülési értéket, az elmúlt években még nem megfelelő, kiforratlan üzemeltetési feltételeket említi elsősorban.
A telepen 2014-ben átadott nagy léptékű beruházással új istállókat építettek, új fejőház, tejház, elővárakozó létesült. A fejést egy 40 állásos, belső fejésű karusszelben végzik a dolgozók. A telepen háromszor fejik a teheneket. A megvalósított létesítmények egyaránt szolgálják a tehenek modern, komfortos elhelyezését, elősegítik a racionális létszám gazdálkodást, nem elhanyagolható módon emberi léptékű, korszerű munkahelyek létesültek ezzel, ami szintén lényeges eleme a dolgozók sikeres megtartásának.
Megállapítható, hogy adottságok szempontjából, mind emberi oldalról, mind a tehenek szempontjait figyelembe véve, egyaránt jó feltételekkel rendelkezik a telep!
A növénytermesztés 970 ha-on működik és el kell mondani, hogy sok problémával szembesül: gyengék a hozamok, kevés a terület, kedvezőtlenek az adottságok! Árunövény termelésre a jelenlegi létszám mellett (900 db feletti tehén létszám és szaporulata) egyáltalán nincs lehetőség. A földek a Kiskunság északi részén, alacsony AK értékű, kedvezőtlen adottságú területeken találhatóak. Ezzel kapcsolatban Fekete doktor elmondja, hogy az elmúlt években folyamatos átalakulásban van a takarmány előállításuk. Ennek okai az állatlétszámhoz viszonyítottan kevés földterület, az éghajlat és a takarmányozási trendek változásai. Még jelenleg is a kukorica szilázs a fő takarmányféleség, de a lucerna korábbi vezető szálastakarmány szerepe már korántsem egyértelmű. Az olaszperjéből készített szenázs náluk egyértelműen nagy jelentőséggel bír és emellett készítenek gabona szenázsokat is. A fűnek és a gabonáknak is kellően magas beltartalma van és emészthető rosttartalmuk jelentősen meghaladja a lucerna paramétereit.
Ez utóbbi növények után jelentős területen vetnek másodvetésben szudáni füvet az idei évben. A kedvezőtlen időjárási és talaj adottságokat egy lényeges momentummal igyekeznek ellensúlyozni: ez pedig az öntözés! Jelenleg mintegy 500 ha-on van erre lehetőségük. Dr. Fekete József véleménye szerint legalább 200-300 állattal kisebb létszámot tudnának tartani, amennyiben nem lenne lehetőségük pótolni a szükséges vizet.
Összességében a monodiéta megvalósul, de nagyon nagy odafigyelést igényel a takarmány előállítás egész folyamata, beleértve a tervezéstől a minden lehetőséget kiaknázó megvalósításig. A szükséges szemes kukorica mennyiséget ilyen körülmények között is csak vásárlásból tudják biztosítani.
A szoros kapcsolatot a szaktanácsadójukkal ebben a témában is tartják, véleményét és javaslatait figyelembe veszik és elfogadják a vetésterv összeállításában, új növények keresésében. Kollár Sándor korábbi gyakorlati tapasztalatai és szaktudása nagyon sokat jelent számukra a napi munkában! Az együttműködés mellett a másik kulcsszó a csapatmunka, mely értendő a cégen belüli viszonyokra, de ugyanúgy meghatározó a külső kapcsolatokat illetőn!
A kollégák elmondása alapján jelenleg a legfontosabb feladatuk, amelyet szeretnének megoldani a selejtezések mérséklése. Az ehhez vezető utat az előkészítés javításában látják: az ellést követő problémák minimalizálása, a gyors tejtermelés növekedés elősegítése, a napi monitoring tökéletesítése ellést követően egyaránt fontosak számukra.
A jelenlegi protokoll azzal kezdődik, hogy az elletős 30 liter langyos vízzel elkészíti a drencs folyadékot, amelyet az állatok közvetlenül az ellés után önként elfogyasztanak. Ezzel a technológiai elemmel az előgyomrok fixálása és az OHV megelőzése a cél. Korábban végeztek az oltógyomor áthelyeződése miatti műtéteket, de a jelenlegi technológia nagyon jól működik és nincs szükség ilyen beavatkozásokra. Magzatburok visszatartás nem jellemző náluk, a nehéz és- ikerellések esetében fordul elő leginkább és arányuk nem éri el az 5%-ot.
A régi telepen található elletőből igyekeznek minél hamarabb kiadni a teheneket. Az új istállóban lévő fogadó csoportba frissen felkerült állatot naponta monitorozzák: szükség esetén drencselik, vérvétel segítségével ellenőrzik a keton szintet, 1 hét után rektális vizsgálattal ellenőrzik a méhek állapotát, az involúció alakulását. A hőmérséklet mérés szintén a napi rutin része. A tehenek maximum 20-25 napig maradhatnak a fogadó csoportban, majd tovább kerülnek a fogadót követő termelő csoportba.
A tranzíciós időszak speciális bábolnai takarmánya a Hepar Start Repro X koncentrátum. Ez egy antiketogén hatású, speciális tejelő tehén koncentrátum. Alkalmazásának előnyei között meg kell említeni, hogy növeli a szárazanyagfelvételt, segít megelőzni a ketózist. Biztosítja az adagban a megfelelő by-pass fehérje hányadot, alacsonyabb testtömeg vesztés érhető el használatával, mely jobb szaporodásbiológiai mutatókat biztosít. Összetételében szerepelnek antiketogén hatóanyagok, élőélesztő kultúra, speciális növényi eredetű fehérjék, B-vitaminok, illetve Omega-3 zsírsavak is.
Dr. Fekete József véleménye szerint az előhasi állatokkal tapasztalnak több problémát, ennek egyértelműen ebben az időszakban az életükben bekövetkező változások lekövetése az oka: korábban az üszőistállókban vályúból ettek, nem láttak pihenőbokszot, nem feküdtek matracon. Nagyon nehéz rövid idő alatt minden változáshoz hozzászoktatni őket. Ennek megoldásaként az eddig vegyesen működő fogadó csoportban is szétválasztják az előhasi és idősebb teheneket külön csoportokba és igyekeznek a fiatal állatoknak nagyobb életteret biztosítani ebben az időszakban. A nyári hónapokban 138 előhasi ellést várnak, amelyek probléma mentes lebonyolítására igyekeznek nagyon odafigyelni! Ez az ellési hullám reményeik szerint emelni fogja a létszámot, emelni fogja a termelt tej mennyiségét is jelentősen, de nagy szakmai kihívásnak tartják ennek levezénylését.
Fentiekkel kapcsolatban Kollár Sándor megjegyzi, hogy a fiatal állatokkal általában több az állategészségügyi probléma ebben az időszakban. Ezenkívül lassabban lendülnek termelésbe: a többször ellett tehenek a 40-50. nap között elérhetik a laktáció csúcsát, az előhasiaknál ez inkább a 100. nap körül várható.
A következő téma, amelyet megbeszélünk a fresh cow protokoll időszakát követő csúcstermelés időszaka, amely az állatok újravemhesítésének ideje is egyben. Gombos József ezzel kapcsolatban elmondja, hogy az előhasi állatokat 50 nappal az ellést követően, míg az idősebb állatokat általában 75-85 napot követően kezdik termékenyíteni. Ezt megelőzően maghatározott protokoll szerint hormonálisan előkészítik az állatokat erre az időszakra: előszinkronizációs oltásokat kapnak a tehenek a 60. naptól, majd egy double ovsynch program következik, melynek végén az előbb említett időszakban megtörténik a termékenyítés. A teheneknél a korábbi spontán ivarzásokra nem reagálnak termékenyítéssel, minden tehénnek a fenti protokollon keresztül kell esnie.
Az ismertetett technológia Dr. Fekete József elmondása szerint saját korábbi tapasztalataikra épül. A 80. nap előtt megkezdett termékenyítések korábban nagyon gyenge eredményeket hoztak, ezért alakították így a folyamatokat, hogy időt adjanak az állatoknak, hogy a nemi apparátus fel tudjon készülni a fogamzásra. Az előhasi állatoknál átlagosan 1 ciklussal korábban elindul ugyanez a folyamat. Heti egyszer tartanak szaporodásbiológiai napot, amikor ultrahangos készülék segítségével vizsgálják a vemhességet, a petefészkek állapotát és elvégzik a szükséges hormon kezeléseket.
A szakember megítélése szerint a szaporodásbiológiai folyamataik rendben vannak, a beszélgetésünk idején az állomány 55%-a volt vemhes.
Gombos József tapasztalatai szerint a szinkronizált tehenek sokszor jobb eredményt produkálnak, mint a spontán ivarzók mutatói. Az első termékenyítések 38% vemhest eredményeznek, a második inszeminálást követően átlagosan az állatok 70-73%-a tekinthető vemhesnek. A teheneket legkésőbb ellést követő 350. napig termékenyítik, aki addig nem vemhesült, az automatikusan selejtezésre kerül. A későbbiekben cél, hogy ezt az intervallumot 320 napra csökkentsék.
A tejelő tehenek takarmány adagjában a KSZP-975 Full/X/H tejelő tehén komplett premix szerepel. A telepi szakemberek által megfogalmazott célok elérését cégünk ezzel az összetett termékkel kívánja leghatékonyabban támogatni. Általánosságban elmondható a bábolnai tejelő premixekről, hogy a mikroelemek alapból bizonyos arányban szerves kötésben szerepelnek a termékeinkben (Zn, Mn, Cu, Se). A magas termelés magas vitamin- és mikroelem szinteket követel meg, melyet ez a termék maximálisan ki is elégít. Az alapvető alkotórészeken felül az állatok egészségét és a magas szintű termelést támogatja a termékben megjelenő pufferek, niacin, biotin, aroma, gyógynövény kivonat, valamint élőélesztő.
Az állatok mozgatásával, csoportosításával kapcsolatosan az a véleményük, hogy amennyire lehetséges minimalizálják a telepen belüli teheneket érintő felesleges mozgásokat. Az ellést követően fogadó csoportba kerül az állat, ebben az időszakban is az előhasiak és tehenek szétválasztásáról beszéltünk a korábbiakban. A 20-25 napos fogadó időszak után van egy istállóváltás és takarmányváltás. Ezt követi a nagytermelésű csoport, ami a tehenek esetében 70-80 nappal ellés után következik be, az előhasiaknál pedig 60-70 napot követően. A tehenek és előhasiak a fogadótól folyamatosan el lesznek különítve. A havi befejéseket követően nincs rutinszerű csoportosítás. A legmagasabb termelő csoport átlaga 50 liter, a nagytejű csoportok 38-40 liter között alakulnak, a kistejű csoport 30 liter körül szokott alakulni, Gombos József információi alapján.
A jövő zálogaként a borjú-és növendéknevelést szokták említeni. A növendékneveléssel kapcsolatban Dr. Fekete József elmondta, hogy kisebb csoportokban szeretné tartani az állatokat, de általában 100 db-os a csoport létszám. Törekednek egy intenzív felnevelésre, ezért az átlagos tömeggyarapodás eléri a 900 gr/nap/állat mértéket, bizonyos korcsoportokban akár az 1.000 gr-ot is. Az állatok 12 hónapos korukra elérik a tenyésztésbevétel kritériumait. Gombos József elmondja, hogy a felnevelés során 5-ször mérik az állatokat. Először születésüket követően egyedileg, majd 55-60 napos korban. A klasszikus borjúnevelés végén van egy istállóváltás, ekkor csoportosan mérnek. 11-12 hónapos korban egyedileg mérnek, majd vemhes üszőként, amikor visszakerülnek a tehenészeti telepre ismét csoportos mérés történik. Ennek alapján azt mondja a szakember, hogy elegendő információt kapnak ahhoz, hogy a felnevelés egyes szakaszainak intenzitását meg tudják ítélni.
Összefoglalva az eddigieket a Bábolna Takarmány Kft. részéről nagy örömünkre szolgál, hogy mind szakmailag, mind üzletileg is nagyon jól együtt tudunk működni. A partner elmondása szerint ez az érzés teljesen kölcsönös, melyért a jövőben is igyekszünk megtenni mindent a magunk részéről. A közvélemény számára Dr. Fekete József azt tudja üzenetként elmondani, hogy nagyon kell szeretni a szakmát, az állatokat, folyamatosan keresni kell az új módszereket, nem szabad belefásulni a hétköznapokba, tudni kell az embereket dolgoztatni.
Azt azért kissé keserűen teszi hozzá: fájó a tejárak alakulása, amelyekre jellemző, hogy az aktuális piaci viszonyoktól függetlenül, mindig az EU leggyengébb 20%-ban vagyunk. Indokoltnak tartaná a magyar tejárak európai középmezőnybe való felzárkózását! Ezzel olyan többlet jövedelemhez jutnának a termelők, amely megkönnyítené a gazdaságos tejtermelés fenntartását.
Nem a hozamok, a számok bűvöletében élnek, szerényen teszik a dolgukat és nem fényezik magukat kifelé. Bíznak abban, hogy a tejtermelésből hosszú távon is meg lehet élni: jó minőségű tömegtakarmányok és kellő szakmai hozzáértés szükséges hozzá!
A későbbiekben is jó eredményeket és sok sikert kívánunk partnerünk számára!
Éliás Dávid
vezető szarvasmarha tanácsadó
Kollár Sándor
szarvasmarha tanácsadó
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
