Az előző Farm Info lapszámunkban megjelent „Hozzuk a kocákat „egyensúlyba” írásunk 1. részében https://www.babolnatakarmany.hu/hozzuk-a-kocakat-egyensulyba-1-resz/ bemutatásra került a korszerű hibrid kocák takarmányozásában elengedhetetlen szereppel bíró optimális elektrolit egyensúlyi érték beállítása, valamint annak élettani hatása a vemhesség, a fialás és a szoptatás időszakában. Az elektrolit egyensúlyi érték megfelelő pozícionálása segít hozzájárulni a kocák kalciumellátásának biztosításához, ami fontos szerepet játszik az élve született malacok számának és vitalitásának növelésében. Emellett elősegíti a kolosztrum és a tejtermelés beindulását is, valamint csökkentheti a kocák fialás utáni egészségügyi problémáit, így megalapozva a sikeres sertéstenyésztést.
A 2. részben a tranzíciós időszakban esetlegesen jelentkező nehézségek további csökkentésére fókuszálunk. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. termékpalettáját gazdagító Parto-Plusz nevű tranzíciós kiegészítőt a kocák fialásra való felkészítésére, valamint a fialási idő csökkentésére fejlesztettük ki.
Az elmúlt közel három évtizedben hatalmas előrelépések történtek a nagyobb alomnagyságra való genetikai szelekció terén. A növekvő született malacszám viszont csak akkor képes gazdasági hasznot eredményezni, ha a született malacok elérik a választási kort. Azonban a megemelkedett alomnagysággal párhuzamosan nőtt a halva született, valamint a laktációs fázisban elhullott malacok száma is (lásd 1. táblázat).
A közelmúltban a modern szuperszapora kocák átlagos ellési idejét 3,58 órának írták le (Nam és Sukon, 2020). A folyamatosan növekvő alomszám (1996-ban átlagosan 11,6 élve született egyed, míg 2022-ben 15,5 egyed) jelentősen meghosszabbítja a fialás időtartamát, a jövőben pedig további növekedésre kell számítanunk. Az elhúzódó fialási idő nemcsak a halva születések arányát fokozza a köldökzsinórszakadás kockázatának emelkedése és a fulladások végett (Mota-Rojas et al., 2006), de negatívan befolyásolja a születendő malacok vitalitását, kolosztrumbevitelét, növekedését és túlélési esélyeit az elválasztás utáni időszakban (Oliviero et al., 2019, Langendijk et al., 2018). Az elhúzódó fialás továbbá hatalmas stresszhatást jelent a koca számára is, hiszen a hosszú ideig tartó ellés olyan problémákkal jár együtt, mint a kolosztrumtermelés csökkenése, a méhlepény visszamaradása, a fialás utáni diszgalakcia szindróma (PDS) kialakulása, a méh visszafejlődésének zavara, valamint későbbi termékenységi zavarok jelentkezése (Peltoniemi et al., 2016). Így megállapíthatjuk, hogy a fialási idő hossza kiemelten fontos mutatónak számít a tenyésztésben.
A hosszú fialási idő végett veszélyeztetett malacok megmentésének, valamint a stresszhatások csökkentésének kulcsa a koca fialás előtti megfelelő előkészítésében rejlik. Az elhúzódó fialási idő kialakulásának okai közé sorolható a kocák székrekedése, valamint az ellés során jelentkező energiahiány is.
Az élelmi (azaz a takarmányban lévő) rostkiegészítés vemhességi időszak alatt mutatkozó pozitív hatása már régen bebizonyosodott, de az élelmi rostok pótlásának jelentősége röviddel a fialás előtti időszakban kulcsfontosságú, főleg a nagy szaporodóképességű kocák takarmányozásában. A kocák létfenntartó energiaszükségletének akár 25%-a is származhat az utóbélben végbemenő fermentációs folyamatokból. A koca vastagbelében a mikrobiális fermentáció eredményeképp a fermentálható rostokból illó zsírsavak keletkeznek (ecetsav, propionsav, vajsav), mely anyagcseretermékeket a koca újra felhasználja energiaigényének fedezésére. A folyamatnak pedig van egy különleges előnye, mégpedig, hogy az erjedésből származó energia fokozatosan szívódik fel, így a keletkező metabolitok, a többletenergia, akár 24 órán át is a koca rendelkezésére állhat (Potthast, 2022). Ennek magyarázata a rostösszetételben is megmutatkozik, ugyanis megkülönböztetünk gyorsan (pl. répaszelet), közepesen (pl. búzakorpa) és lassan fermentálódó (pl. szójahéj) rostforrásokat.
A különböző fermentációs ütemmel rendelkező rostforrások az erjedési idő változásán keresztül hozzájárulnak az egyenletes vércukorszint és energiaellátás biztosításához, mely jelentős mértékben támogatja a fialási idő rövidítését. Az 1. diagram adataiból az a következtetés vonható le, hogy minél több idő telik el a fialás beindulása és az utolsó takarmányfelvétel között, annál hosszabb lesz a fialási idő. Tehát az utolsó takarmányfelvételből származó energia egyértelmű hatást gyakorol a fialási idő hosszára (Feyera et al., 2018).
1. diagram: Összefüggés a fialási idő hossza és az utolsó takarmányfelvétel időpontja között
Forrás: Feyera et al. (2018)
- Farrowing duration, h = Fialási idő hossza (óra)
- Time from last meal until the onset of farrowing, h = Az utolsó takarmányfelvételtől az ellésig eltelt idő (óra)
- 1,2,3… = Kísérlet 1,2,3
- Predicted = Előrejelzés
A közelgő fialás jelei közé tartozik a kocák nyugtalansága, étvágycsökkenése is, amely mérsékli a takarmányfelvételt. Az egyes rostforrások különböző vízmegkötő kapacitását, valamint duzzadóképességét (lásd 2. táblázat) figyelembe véve támogathatjuk a kocák jóllakottság érzetének kialakulását, hiszen a nagy vízmegkötő képességű élelmi rostok növelik a gyomor tágulását azáltal, hogy térfogatuk akár nyolcszorosára is duzzadhatnak a gyomorban. Ezenkívül a gyomortartalom-ürülés késleltetése, amelyet a gyomortágulás növekedésének köszönhetünk, biztosítja a teltségérzet kialakulását (Bergmann et al., 1992).
A vemhesség késői szakaszában gyakran jelentkező további probléma a székrekedés kialakulása. A bélsárpangás az ellés időtartamát akár 28 perccel is meghosszabbíthatja azokhoz a kocákhoz képest, amelyek megfelelő bélmozgással rendelkeznek (Pearodwong et al., 2015). A pangó bélsár továbbá fizikális gátat jelenthet a szülőcsatorna számára, valamint felerősítheti a fialási fájásokat. A humán táplálkozásban is jól ismert, hogy a nyersrost a béltraktus végén képes megkötni a vizet, mellyel javítja a bélsár konzisztenciáját, megakadályozva a bélsárpangás kialakulását. Ezen túl hozzájárul a takarmány továbbhaladásához a bélcsatornán, hiszen segíti a gyomor- és bélmozgások fenntartását, meggátolva a patogén baktériumok túlzott felszaporodásának lehetőségét.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. által fejlesztett Parto-Plusz tranzíciós kiegészítő célja a fent említett problémakör mérséklése, ezáltal a korszerű hibrid anyák fialási folyamatának támogatása. A termék kialakítása során figyelembe vettük a különböző rostforrások vízmegkötő és duzzadóképességének mértékét, hogy a fialás előtti időszakban segítsük a jóllakottság érzetének kialakulását és a székrekedés megelőzését, növelve ezzel a kocák komfortérzetét. A termékben található magas energiatartalmú kiegészítők mellett az élelmi rostnak köszönhetően optimalizálódik a kocák energiaellátása és vércukorszintje a fialás alatt is, ami az ellési idő csökkenéséhez vezet. A kiegészítő így hozzájárul a halva született malacok számának csökkenéséhez, a malacok vitalitásának növeléséhez, valamint a kolosztrum- és tejtermelés serkentéséhez. A Parto-Plusz termék probiotikum tartalma által támogatja a tejsavtermelő baktériumok szaporodását is, mely hozzájárul a bélflóra egészséges egyensúlyának fenntartásához.
A termék felhasználásával kapcsolatban és egyéb információkért keresse szaktanácsadóinkat, akik készséggel állnak rendelkezésére. Csapatunk folyamatosan azon dolgozik, hogy termékeinkkel és tanácsainkkal hozzájáruljunk a termelés hatékonyságának és eredményességének növeléséhez. Partnereink sikeréért mindig elkötelezettek vagyunk és örömmel segítünk minden lépésben!
Felhasznált források:
- Agrovision BV, 2012, 2023: Kengetallenspiegel zeugen. Agrovision BV, Apeldoorn, The Netherlands
- Oliviero, S. Junnikkala, O. Peltoniemi (2019): The challenge of large litters on he immune system of the sow and the piglets, Reprod. Dom. Anim. 2019;54:12–2, DOI: 10.1111/rda.13463
- Potthast PhD (2022): Why is it important to shorten farrowing time?, Pig Progress, 14-09-2022
- Mota-Rojas , M. E.Trujillo , J. Martinez, A.M. Rosales , H. Orozco , R. Ramirez, H. Sumano, M. Alonso-Spilsbury (2006): Comparative routes of oxytocin administration in crated farrowing sows and its effects on fetal and postnatal asphyxia, Animal Reproduction Science, 92: 123-143
- F. Bergmann, 0. Chassany, A. Petit, R. Triki, C. Caulin, J. M. Segrestaa (1992): Correlation between echographic gastric emptying and appetite: influence of psyllium, Gut 1992;33: 1042-1043M. Brachet, J. Arroyo , C. Bannelier, A. Cazals, L. Fortun-Lamothe (2015): Hydration capacity: A new criterion for feed formulation, Anim. Feed Sci. and Tech. Vol. 209, November 2015, Pages 174-185
- Nam, S. Peerapol (2020): Associated factors for farrowing duration in sows with natural parturition in intensive conditions, World Vet J, 10(3): 320-324, September 25, 2020
- Peltoniemi, S. Björkman , C. Oliviero (2016): Parturition effects on reproductive health in the gilt and sow, Reprod. Domest. Anim. 2016 Oct:51 Suppl 2:36-47. DOI: 10.1111/rda.12798
- Langendijk, M. Fleuren, H. van Hees, T. van Kempen (2018): The course of parturition affects piglet condition at birth and survival and growth through the nursery phase, Animals. 2018, 8(5), 60
- Pearodwong, R. Muns, P. Tummaruk (2015): Prevalence of constipation and its influence on post-parturient disorders in tropical sows, Trop. Anim. Health. Prod. 2015 Dec 13, DOI:10.1007/s11250-015-0984-3
- Feyera, T. F. Pedersen, U. Krogh , L. Foldager, P. Theil (2018): Impact of sow energy status during farrowing on farrowing kinetics, frequency of stillborn piglets and farrowing assistance, J. Anim. Sci. 2018 Jun 4;96(6):2320-2331. DOI: 10.1093/jas/sky141
Borbély Fédra
junior termékmenedzser
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
