2023. október 26-27-én a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. nagyszabású szakmai programot szervezett és bonyolított le partnerei közreműködésével. A rendezvény mottója az „Innováció és Hatékonyság” volt és e két fogalom köré rendeződött a prezentációk anyaga és mondanivalója is.
A technológiák fejlődése nagymértékben felgyorsult. A néhány évvel ezelőtti újítások ma már mindennapjaink részét képezik. A folyamatos piaci verseny megköveteli a fejlődés és a gazdaságos működés feltételeinek közvetítését a tejtermelő gazdaságok irányába munkatársaink részéről.
Czompó Krisztián értékesítési és innovációs igazgató köszöntője nyitotta meg a rendezvényt. Az előadók között voltak saját munkatársaink, akik vállalatunk szarvasmarha takarmányozásban használható fejlesztéseit mutatták be, illetve a külső, felkért szakemberek szót ejtettek a hatékony borjúnevelés eszköz- és feltételrendszeréről ugyanúgy, mint a tömegtakarmányok professzionális tárolási módszereiről, tekintettel a felhasználási veszteségek minimalizálására. Az előadások folyamán az elméleti ismereteknek, a gyakorlati tapasztalatoknak, illetve a legfrissebb innovációknak a témában egy használható tudást adó, fogyasztható keverékét kapták a hallgatók a nap végére.
Az intenzív borjúnevelés előnyei
Az előadások sorát Tóth Eszter nyitotta, aki az ország keleti végéről, Zsadányból érkezett. Előadása elején bemutatta azt a három évtizedes utat, melyet a vállalkozásuk járt be a kezdetektől a fejlődés útján napjainkra, és szemléltette a legújabb technológiák alkalmazását a telep szinte mindegyik részén: ellető, borjúnevelés, tehénkomfort. Részletesen szólt a borjak állatfaji sajátosságairól, melyet az alkalmazott termékek kialakításánál és használatánál figyelembe kell venni. A legfrissebb kutatási eredmények szerint a tejelő tehenek tejtermelése szoros összefüggést mutat a borjak korai, intenzív körülmények között történő felnevelésével.
A modern, intenzív felnevelést lehetővé tevő takarmányokkal szemben támasztott igények kielégítésére valósította meg cégünk ezen termékkör megújítását. A cél egyértelműen az volt, hogy a borjak genetikája adta lehetőségeket sikeresen kiaknázhassuk.
Zsadányban a jelenlegi trendeket figyelembe véve az állatok testtömeggyarapodása folyamatosan meghaladja a nemzetközi trendeket, lehetővé téve egy genetikai előhasznosítást is. Az állatok embrióprogramban vesznek részt, ahol a donorok a 10. hónapban, a recipiensek a 11. hónapban kerülnek tenyésztésbe vételre. Az embrió beültetésből származó vemhesülési arány meghaladja a 60%-ot. Az első ellési átlagkor jelenleg 22,4 hónap.
A tejelő telepek nagy állománysűrűségének kezelése
Az előadások sorában az USA-ból érkező Travis Bishof prezentációja következett. Travis 10 éve jár Magyarországra, kezdetben Csípőtelken tevékenykedett, majd ahogy a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., a Bóly Zrt., a Holstein-Genetika Kft. és a TechMix Inc. együttműködése kezdett kiszélesedni, egyre több helyen felbukkant az országban szaktanácsadóként. Előadásában két élethelyzetet hasonlított össze: amikor egy-egy telepnek kell kezelnie a létszámnövekedésből következő feladatokat, illetve amikor egy más típusú szituációban kifejezetten akarja ezt az élethelyzetet a telep megélni. Ebben az utóbbi formában az istállók túltöltésének szerepe a jelentős beruházás, építkezés nélküli létszámnövekedés megvalósítása, melynek a céljai a nyereségesség növelése a fajlagos mutatók további javításával és a szaporodásbiológiai és tejminőségi paraméterek emelésével.
Saját amerikai egyesült államokbeli partnereinél tapasztalható eredményekről számolt be részletesen: a túltöltés hatására a telepek létszáma 120-180%-os mértékben emelkedett a kiindulási állapothoz képest. A kikerülési arány, a korai selejtezés nem romlott, illetve a fajlagos mutatók folyamatosan emelkedtek ezeken a telepeken, javult a termelt tej beltartalma és szomatikus sejtszáma is.
Természetesen a létszám növelése önmagában kevés a sikerhez: jelentősen emelni kell a felhasznált tömegtakarmányok minőségét, emészthetőségét, a tehénkomfort elemeit, a takarmányozási menedzsment tényezőit, illetve a munkaerő hatékony alkalmazásának egyes lépéseit.
Bendővédett, feldolgozott alapanyagaink a termelés szolgálatában
Borbély Fédra és Halász Róbert kollégáink előadása már önmagában is az elmélet és a gyakorlat találkozását jelenti, mert Fédra termékmenedzserként számos fejlesztési projektben dolgozik párhuzamosan, Róbert pedig szaktanácsadóként a tehenészeti telepek napi életének, takarmányozási feladatainak szervezője. Előadásukban a kezdetektől felidézték fehérje- és zsírforrás alapanyagaink fejlesztését, a kísérleti lépéseket és a nagyüzemi tehenészeti telepek felhasználási tapasztalatait.
Ha egy pillangó meglebbenti a szárnyait Kínában, az lehet, hogy egy kis idő múlva tornádót okozhat Amerikában. A pillangó-effektus elmélet szerint minden mindennel összefügg világunkban és sokszor a kicsi változások összeadódnak és cselekedeteink alapjaiban változtathatják meg világunkat. Mi is szeretnénk azt feltételezni, hogy az általunk fejlesztett termékek – amelyek önmagukban kis lépések eredményei – egy-egy telep jól működő takarmányozási rendszerében komoly pozitív változásokat idézhetnek elő! Kollégáink részletesen bemutatták a szójababból, lenmagból és repcedarából készülő termékeinket, jómagam pedig bíztatok minden egyes potenciális felhasználó telepet, hogy kérjenek még információkat, tervezzenek a Soyzin, Linolex és Rapeex termékeink szakmai és ökonómiai előnyeivel!
Robotfejésű telepek technológiájának kialakítása és üzemeltetése
Az előadások második blokkját Molnár Szilvia szaktanácsadó kolléganőnk előadása nyitotta. Szilvia gyakorló szakember, aki telepi vezetői munkáját cserélte fel a takarmányiparban kínálkozó lehetőségekre. Prezentációja – a fejőrobot-technológiával felszerelt telepek üzemeltetése – jelentős érdeklődésre számot tartó téma napjainkban. Bevezetőként számba vette az aktuális fókuszterületeket, amelyek ráirányítják a figyelmet a fejőrobotok alkalmazásának lehetséges előnyeire: a munkaerőforrás nehézségei, a termelési eredmények fokozása, a telep hatékony működése, a takarmányozás változása és az ebben rejlő lehetőségek.
Ez utóbbi szempontra cégünk is kínál specifikus alternatívát: a Bábolnai Robot Takarmányok egy több éve elkezdett program eredményei: Robot Basic, Robot Medium és Robot Premium termékeink több telepen is ismerősen csengő elnevezések. Használatukkal a magas szintű termelés elérése, az egészséges állomány-összetétel, valamint a költséghatékony működés valósítható meg egyszerre.
Tejelő tehenek energia-metabolizációs folyamatai és a szaporodásbiológia összefüggései
Rendezvényeinken immár visszatérő előadónak számít Dr. Pachinger Zoltán. Ezúttal is egy sokakat érintő és érdeklő témát dolgozott fel: a tehenek energiaforgalma és szaporodása közötti aspektusokat. Előadása kezdetén összefoglalta a nyereséges tejtermelés összetevőit, melyek között megemlítette a termelékenység javítását, a hatékonyság emelését, a tömegtakarmány-arány emelését az adagokban, az anyagcsereforgalmi zavarok elkerülését, valamint a szaporodásbiológiai paraméterek javítását.
Az általa és munkatársaival közösen menedzselt program a szójababból kivonható és az élelmiszeripar, gyógyszeripar, vegyipar és más ágazatok által széles körben felhasznált lecitin továbbgondolásával indult 10 évvel ezelőtt. Nagylétszámú és magas termelésű hazai telepeken tesztelték a termelésre, beltartalomra, szaporodásbiológiára gyakorolt hatásait és közben csiszolgatták az eredeti koncepciót és alakították ki az IZO-Fert program ma elérhető elemeit.
A takarmánygazdálkodás veszteségeinek csökkentése: felszámolunk vagy kiszámolunk?
Dr. Orosz Szilvia ismét nagy fába vágta a fejszéjét, a szakmai nap záró előadójaként kellett felráznia a hallgatóságot. Segített ebben az előadása címe is, mely némi provokatív éllel szólítja meg a telepekről érkezett hallgatókat. A jelenlegi piaci helyzetben különösen fontos a hatékonyság keresése és megvalósítása a telepeken. Ebbe szervesen beletartozik az állatokkal legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmányok kezelése, tárolása, kitermelése.
Olyan kérdéseket feszegetett, hogy milyen értéket képvisel a besilózott, de meg nem etetett szilázs egy átlagos telepen, vagy mennyi takarmányt veszítünk el egy egyébként is ínséges évben, súlyosbítva a takarmányhiányt?
Megkérdezte, hogy 2022-ben mindent megtettünk-e, hogy a veszteségeinket csökkentsük, illetve mérjük-e a valós veszteségeket a telepeken?
De ezeket a kérdéseket nem csak feltette, hanem meg is válaszolta. Ráadásul konkrét számokkal és számításokkal támasztotta alá ezeknek a kérdéseknek a súlyosságát. Véleménye szerint a fenti kérdésekkel nem foglalkozunk eléggé, pedig nagy horderejű a dolog, jelentős tartalékaink vannak ezen a téren.
Köszönjük partnereink részvételét, reméljük, hamarosan újra találkozunk!
Éliás Dávid
szarvasmarha takarmányozási divízióvezető
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
