Ha június, akkor sertésintegrációs szakmai nap! Egy évtizede minden év júniusában találkoznak az integrációs partnerek és a sertéságazat szakemberei, visszatekintenek az elmúlt évre, átadásra kerülnek a termelési díjak, az előadások és a kerekasztal-beszélgetések során pedig az aktuálisok kerülnek a fókuszba. Így volt ez 2024-ben is.
A Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazatának 2023-as évi főbb naturális eredményei
Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója köszöntötte a vendégeket. A rendezvény házigazdájaként Balázs Norbert, a Bonafarm Mezőgazdaság sertésintegrációs igazgatója a 2023-as évértékelőjében elmondta, hogy 17,71 db élő malac született fialásonként a sertéságazatban lévő telephelyeken, a nucleus telepek eredményét is figyelembe véve. A tavalyi magas nyári hőmérséklet tükrében a 89,01%-os fialási eredmény kiemelkedőnek számít. A választási átlag 14,88 db volt, ami éves szinten kocánként 33,25 db leválasztott malacot eredményezett.
2023-ban az ágazat 599.153 db tőkesertést értékesített, amelyből 137.281 db prémium tőkesertés volt. 2024-ben volumennövekedéssel és 659.839 db tőkesertés értékesítésével számol az integráció. A növekvő állatállomány hatására a hízóba állított malacok mennyisége is emelkedik majd a 2023-as 641.988 db-ról 713.420 db-ra. Idén 76.750 db hízó alapanyagot a külső piacról vásárol az ágazat, 247.900 db-ot a kocaintegrációs partnerek telepeiről és közel 390.000 db malacot állítanak be hízlaldába a saját telephelyeikről.
Tenyészkoca süldő értékesítés tekintetében 2023-ban 29.185 db-ot értékesített az ágazat. Az értékesítés több, mint 55%-a külső piacra történt. A 2024-es évben bővüléssel számol az ágazat a harmadik nucleus telep termelésének felfutása miatt, ezért ebben az évben már 32.310 db kocasüldő értékesítéssel tervez. A többletmennyiség teljes egészében külső piacra kerül értékesítésre.
Tavaly 351.895 adag szaporítóanyagot állítottak elő a kantelepen. Az összes mennyiség több, mint 55%-át külső piacon értékesítették. Az idei évben elkészül a kantelep bővítése, így az előállított mennyiség 378.000 adagra emelkedik. A többlet mennyiség külső piacon kerül értékesítésre.
Az idei év legfőbb kihívását az előző évben jelentősen megemelkedett 25 kg-os választott malac ára okozza. Az elmúlt években tapasztalt kocalétszám-csökkenés Európában malachiányt okozott. A 2024-es év első félévében jelentős hízóalapanyag-hiány volt tapasztalható, aminek hatására a beszerzési ár jelentősen megemelkedett. 2023 év elején még 61 € volt a 25 kg-os malac tőzsdei ára. Az emelkedést a februári hónap hozta el, az ár egészen júliusig emelkedett, amikor elérte a 93 €-s árszintet. A nyár végén enyhe csökkenés következett, majd a 2023-as év végre 73 €-n zárt a jegyzési ár. 2024 év elején is emelkedést figyelhettünk meg, amikor a tőzsdei ár 85 €-ra emelkedett.
Az emelkedést lekövette a hízó hasított tőzsdei ára is. A 2023-as év elején még 2 €/hasított kg volt a hízó ára, ami az erőteljes februári emelkedésnek is köszönhetően az év közepére 2,5 €/hasított kg-ra emelkedett, majd az év végére visszaesett 2,1 €/hasított kg árra. Ez az ár enyhe emelkedést követően idén kitartott egészen júniusig, 2,2 €/hasított kg szinten.
Az értékesítéskori optimális (88,00-103,00 hasított kg) súlykategóriába a leadott hízók 72,83%-a került. Az értékesítéskori súlykategória javítása, a 103,00 hasított kg-nál nagyobb sertések 13%-os arányának csökkentésére továbbra is figyelmet kell fordítani.
Az árak alakulását követően a sertéságazat terveiről kaptunk rövid tájékoztatást. Az új, 14.500 férőhelyes, válogatókapus hízlalda építése folyamatban van, a termelés várhatóan 2025 közepén indulhat el. A sertésintegrációs weboldal továbbfejlesztése az év második felére elkészül.
Összefoglalásként elmondható, hogy a sertéságazat volumennövekedéssel számol, amelynek kulcsa a kocaintegrációs partnerektől vásárolt hízóalapanyag mennyiségének növelése és a hízóintegrációs kapacitás további bővítése.
Globális és helyi trendek a sertéságazatban
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezetője nemzetközi kitekintéssel kezdte előadását. Az Európai Unió tagországait tekintve folyamatos állománycsökkenés szemtanúi vagyunk. Vezető sertéstartó országok jelentős mértékű 5-10% közötti sertéslétszám-csökkenést könyveltek el az elmúlt időszakban. Az EU átlag 2023-ban -6,4%. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben csökkent a sertésvágások száma is, az EU-s átlag -7,3%. Magyarországon a sertésvágás a statisztikák szerint nem érte el az 1%-os csökkenést és a 2023-as év második fele kocalétszám tekintetében már jelentős bővülést hozott.
Mindezt alátámasztják a tenyészkoca állatjóléti és a sertés állatjóléti támogatás állatlétszámai. 2023 októberében a sertéstartók több mint 5.000 kocával többre igényeltek támogatást 2022 októberéhez képest, összesen 192.500 kocára, mely állománynövekedés azóta sem állt meg. Az előrejelzések szerint az év végére az értékesített hízók száma elérheti a 4,6 M egyedet, amely a 2021-es szinthez hasonló lehet. Az ágazatban további koncentráció figyelhető meg, egyre nagyobb telepek adják a termelés 90%-át. Üdvözlendő, hogy a sertéstartók számának csökkenése megállt.
Az állatjóléti támogatások brüsszeli jóváhagyása sertés (hízó) állatjóléti támogatás esetében 2025. január 31-ig van meg, tenyészkoca állatjóléti támogatás esetében 2027. január 31-ig. Sertéságazati szempontból mindenképpen cél a folytatás.
A vágósertés termelői ára 2024. első félévében kedvezően alakult, jövedelmező a sertéstartás, főleg a malac előállítók vonatkozásában. A nehéz 2022-es év után jó éve volt a sertéstartásnak, reméljük, ez a trend még sokáig kitart.
Ugyanakkor jelentős kihívások előtt áll az ágazat:
- Húsipar: 2023-ban 10%-os fogyasztáscsökkenéssel és -13%-os exportteljesítménnyel kellett szembenéznie a húsiparnak. Nehéz év volt ez számukra.
- ASP: a horvátországi kitörések (mind házi sertésben, mind vaddisznóban) aggodalomra adnak okot. A dél-dunántúli régióban található a sertésállomány 22,5%-a, illetve két nagy vágóhíd is.
- Állatjóléti témakörök: továbbra is EU-szintű téma a farokrágás és farokkurtítás, illetve az állatszállítás. Előbbire nagyüzemi körülmények között nincs igazán jó megoldás (a férőhely növelésén kívül). Utóbbi esetében pedig egyelőre mindenki számol, mibe kerül ez a sertéstartónak.
- AMR (antimikrobiális rezisztencia): Új pályázati kiírás jelent meg, valamint jelentős antibiotikumfelhasználás-csökkentést írt elő az Európai Unió.
Forrás: MSTSZ, állatjóléti támogatások
Aktualitások a Bonafarm Mezőgazdaság sertéstakarmányozási stratégiájában – Gondolatok, fejlesztési irányok és megoldások
Európa állatitermék előállítása – különös tekintettel a sertéságazatra – egyre nagyobb mértékben kerül a fenntarthatóság javítását célzó intézkedések célkeresztjébe, amelyek a gyakorlatban főleg környezetvédelmi és állatjóléti kérdések köré épülnek. Ennek okán a sertéshústermeléshez rendelkezésre álló erőforrások okszerű felhasználása már hazánkban is elkezdett felértékelődni és a közeljövőben várhatóan tovább fog nőni azon elvárások száma, amelyek az erőforrások átstrukturálását tehetik szükségessé.
A termelésben eddig nem megfelelő mértékben kihasznált lehetőségek és a még meglévő tartalékok kiaknázásának előfeltétele a folyamatos K+F tevékenység végzése, amely eredményeképp olyan innovatív takarmányozási megoldások válnak gyakorlatban alkalmazhatóvá, amelyek a már bevált takarmányozási stratégiába illesztve képesek tovább javítani a rendelkezésre álló erőforrások kihasználását és ezen keresztül az állatok teljesítményét.
A sertés- és takarmányágazat K+F csapatának fókuszában az elmúlt hét évben a választott malacok takarmányozása állt, amely a ZnO-mentes és az antibiotikum felhasználás csökkentését célzó takarmányozási stratégia fejlesztését tűzte ki célul, főként az enterális megbetegedések előfordulásának csökkentése révén. Az utóbbi másfél évben azonban a fejlesztési irányok a tenyészkocasüldő és a kocatakarmányozási stratégia átértékelésére is kiterjedtek. Ezeket a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazatában tartott DanBred sertések fajtatulajdonosa által megváltoztatott szelekciós irányok, illetve a sertéságazatban élve született malacok nagy száma is indokolttá tette.
Dr. Tenke János, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazati takarmányozási vezetője a következőket mondta: „A megváltoztatott süldőtakarmányozási stratégiával a célunk a termékenyítéskor nagyobb élősúllyal, megfelelő hátszalonna vastagsággal és testméretekkel rendelkező süldők előállítása és ezen keresztül a hosszú, hasznos élettartam növelése volt. Ezek mellett pedig a restriktív takarmányozás során előforduló kannibalizmus (fül- és farokrágás által okozott károk) mérséklését is célul tűztük ki. Kocatakarmányozási stratégiánk fejlesztése a különböző termelési fázisban levő állatok intermedier anyagcseréjének javítását és a táplálóanyagok mobilizációjának növelését célozta és a szoptató kocák takarmányfelvételének növelésére irányuló vizsgálatok eredményeit is felhasználta.”
A sertéságazatban bevezetésre került rendszerszintű változtatások várhatóan képesek lesznek hozzájárulni a jövőben a hizlaldákra telepített malacok vitalitásának javításához, amely közvetetten tovább növelheti az eredményességet leginkább meghatározó korcsoport, a hízósertések teljesítményét is.
Állománydiagnosztika, szeroprofil vizsgálatok
Sertések esetében az állománydiagnosztika többféle célra is felhasználható. Dr. Kiss Bence sertéságazati állatorvos (Bonafarm Mezőgazdaság) elmondta, hogy kialakíthatunk védekezési vagy mentesítési programokat, vissza tudjuk ezeket ellenőrizni, meg tudunk állapítani fertőzöttséget, valamint az anyai ellenanyagok kiürülésének idejét is pontosan megtudjuk határozni. Ahhoz, hogy az állománydiagnosztikai vizsgálatunkat megfelelően használhassuk, szükséges megismernünk a telepet minden szempontból: technológia, klimatikus viszonyok, management, takarmányozás, állategészségügyi beavatkozások, környezeti terheltség, higiénia, külső és főként belső járványvédelem szempontjából is. A telepen lévő kórokozók megismeréséhez rendszeres boncolás és kórokozótól függően speciális vizsgálat szükséges.
A speciális vizsgálatoknál két irányba indulhatunk el párhuzamosan egymással abban az esetben, ha közvetlenül a kórokozót akarjuk kimutatni. Használhatunk PCR módszert. Ilyenkor az adott kórokozó genetikai anyagát, a tényleges jelenlétet mutatjuk ki és tudjuk mérhetővé tenni a mennyiségét is (qPCR). Baktériumok esetében a bakteriológiai elemzéssel is vizsgálódhatunk, ami a baktérium tenyésztésén alapul. Paraziták esetében, a parazitától függően, mikroszkóppal tanulmányozva az előfordulási helyen (bélsár, vér, bőr) a felnőtt alakok vagy bizonyos fejlődési alakok válnak láthatóvá. Lehetőségünk van az ellenanyagok vizsgálatával indirekt módon is vizsgálni, így megállapítható, hogy a szervezet találkozott-e már az adott kórokozóval. Ha megismertük a telepet miden szempontból, akkor foghatunk neki a jelen lévő kórokozók elleni speciális, vakcinázáson alapuló védelemhez. Ehhez meg kell állapítanunk a kolosztrális ellenanyagok kiürülésének idejét, valamint a szerológiai áthangolódás kezdetét és így meg tudjuk becsülni a fertőződés idejét. Ne felejtsük el, hogy a sertésállomány nem statikus rendszer, bizonyos kórokozóknál ugyanazon korcsoportban, különböző időpontokban más lehet az áthangolódás mértéke. A vakcinázási program első lépése a mintavétel. Azt, hogy milyen mintát vegyünk, mindig az adott kórokozó, kórkép határozza meg. Az így kapott mintázatot a kolosztrumellátottság, a kocaállomány kormegoszlása, a fertőzéses nyomás, a higiénia, a túlzsúfoltság, az állatmozgások, a megelőző vagy gyógykezelési program sikere (antibiotikum kezelés, vakcinázás) mind-mind befolyásolják. Fontos, hogy a kapott eredményeket a klinikai tünetekkel együttesen, más típusú vizsgálatok eredményeivel együtt értékeljük.
Sertés súlymérés és számolás kamerával
A PigBrother vállalkozási ötlete 2016-ban született meg. Egy, a kapcsolati körükben lévő sertésgazdától jött a felvetés, miszerint nagy problémát okoz neki a gazdálkodása során, hogy nem tudja naprakészen megmondani a sertések súlyát. Az EN-CO Software Zrt. némi piackutatás után megállapította, hogy ez az információhiány nem egyedi kihívás, hanem világviszonylatban is iparági probléma. Innen indult el a gondolat, hogy informatikai tapasztalatukat és szakértelmüket felhasználva hozzanak létre egy IoT eszközt és szoftveres megoldást, amely modern, hatékony segítséget nyújt a gazdáknak a pontos, naprakész információk biztosításában.
Folyamatos súlybecslés a karámokban
Boromisza Gergely sales executive (EN-CO Software Zrt.) elmondta, hogy a hizlalás teljes időszakában figyelik a sertéseket, ezáltal biztosítják a naprakész információkat a gyors és megfelelő döntések meghozatalához. A rendszer központi eleme egy automatikus súlybecslő szolgáltatás, ami kamerák segítségével figyeli a sertéseket és képeket készít a súlyuk meghatározásához. A megfigyelt állatok többnyire kis létszámú, 20-30 fős karámban helyezkednek el, de rendszereik kiszolgáltak már 140-es létszámú fakkot is. Az egyes hízók súlyából a rendszer kiszámítja a karámban lévő összes hízó átlagos súlyát és szórását. Ezen felül a rendszer a súlyképek és összlétszám alapján 5 kg-os csoportokba klaszterezi a hízókat, hogy teljes képet kaphassunk az állomány aktuális eloszlásáról. A megrendelő igényétől függően a napi súlyinformációkat küldik akár e-mailben, akár külső szoftverbe.
Számolás valós időben
A PigCounter termék egy sertésegyed-számláló rendszer, ami a változó körülmények között is lehetővé teszi a sertések folyamatos számlálását. A termék a szállítási folyamat során, a folyosón áthaladáskor képes a mozgásban lévő sertéseket megszámolni, biztosítva ezzel a zavartalan értékesítést. Jelenleg a piacon elérhető leggyorsabb és legegyszerűbb sertésszámlálást teszi lehetővé valós időben: a kamerák és a szoftver azonnali információt biztosítanak, történjen az állatok számlálása a nap bármely időszakában.
Súlybecslés és válogatás valós időben
A PigSelector a vágóhídi szállításra kiválasztott, folyosókon áthaladó sertések súlyát határozza meg valós időben, hogy a kamionra történő felhajtás előtt még egy utolsó szelektálásra legyen lehetőségük a gazdáknak. A rendszer innovatív gépi látási és tanulási technológiája lehetővé teszi a sertések nagy pontossággal történő válogatását, elősegítve az emberi erőforrás minimalizálását, és ezáltal az egyszerűbb, hatékonyabb, illetve gazdaságosabb állattartást.
Reklamációkezelés folyamata az MCS Vágóhíd Zrt.-nél
A levágott sertésekkel kapcsolatosan az alábbi reklamációtípusok fordulnak elő:
– hasított súlyra vonatkozó reklamáció,
– darabszám eltérésére vonatkozó reklamáció,
– minősítésre vonatkozó reklamáció.
Virág Tamás beszerzési vezető (MCS Vágóhíd Zrt.) elmondta, hogy a bejelentéssel kezdődik a folyamat, melyet a beszállító a Bonafarm Integrációs Sertésportálon indít el. Ezt továbbítja a sertéságazat a vágóhíd felé, majd a kivizsgálás eredményéről ugyanezen a csatornán érkezik a visszajelzés is.
A kivizsgálás első lépése a teherportán mért belépősúly kontrollja. Összehasonlítják az SAP adatokat a bejelentésben szereplő súlyokkal. A teherportán nem csak az élőállatszállító, hanem az összes hússzállító kamion mérése is megtörténik. Minden belépő hússzállító kamion súlya mérve van, és a húsraktárban lemért áruval megrakodva kilépéskor újra megmérik a kamiont. A belépősúlynak és a hozzá felrakott áru súlyának kg-ra pontosan meg kell egyeznie a teherportai mérésekkel. Ellenkező esetben ki sem léphet a kamion a vágóhíd területéről. Mivel naponta az összes hússzállító kamion a fentiek szerinti folyamattal szállíthat ki árut, így minden kamionmérés esetében egyben a hídmérleg is „kontrollálva” van.
A beérkező állomány átvételénél vizsgáljuk a darabszámeltéréseket és a keveredés lehetőségét. A darabszámeltérés az élőállatátvételnél alkalmazott kamerarendszer segítségével hatékonyan visszaellenőrizhető. A beszállítónak igény esetén a rögzített felvételeket online kapcsolat segítségével, Teams-en keresztül is be tudjuk mutatni.
Az átvétel során a beérkező állományok az SAP-ban rögzített kóddal ellátott karámba kerülnek elhelyezésre. A karám kódja jelöli a rendszerben az állomány eredetét, majd vágásra adásnál erről a karámkódról történik az állatok vágósorra hajtása is. Erről a vezérlőpanel PC-én történő gombnyomás után a terelő kollégák egy ledfalon megjelenő karámkód alapján kapnak információt. Amennyiben keveredés miatt indítunk vizsgálatot, ezt a folyamatot kamerán keresztül tudjuk visszaellenőrizni. Megvizsgáljuk, hogy átvételnél ténylegesen, a rendszerben rögzített karámba történt-e a beterelés, majd vágásra adásnál ténylegesen innen is lettek-e kiterelve az állatok. Így teljes mértékben visszaellenőrizhető a keveredés lehetősége.
A vágóvonalon minden sertés egy RFID chippel ellátott vállfán függesztve halad végig. Ezek a vállfák biztosítják, hogy minden sertés eredete és vágási adatai pontosan végigkövethetőek legyenek. Mivel egy vonalon megy végig a folyamat, itt a keveredés lehetősége már fizikálisan is ki van zárva.
A vágási folyamat utolsó pontján a sertések minősítése és hasított súlyuk mérése történik. A minősítőponton mért adatokat az említett vállfaazonosítóval „kapcsolja” össze a rendszer. Ezen a ponton a mérőeszközök ellenőrzésére van lehetőség. Minden műszakindítás előtt a mérlegtechnikusok kontrollméréssel ellenőrzik a hasítottsúly-mérleget. Hitelesített súlyok felhelyezésével megállapítják, van-e bármi probléma a mérleggel. Ennek a kontrollmérésnek az eredményéről minden alkalommal készítenek egy fényképet, melyet csatolniuk kell a mérési naplóba. Minden fotó dátummal, időponttal kerül archiválásra. Ezeket minden esetben ellenőrizni tudjuk egy bejelentés esetén.
A vágósertések minősítését, jogszabályi előírásoknak megfelelően, független külső szervezet, az MCS Vágóhíd Zrt. esetében az Eurocontroll Kft. végzi. A műszakindítás előtt a minősítőpisztolyt használó személy elindít egy kalibrációs folyamatot a minősítőpisztolyon. Enélkül nem működik a pisztoly. Amennyiben ez rendben lefut, nem jelentkezik hiba, a műszer alkalmas a mérések elvégzésére. Amennyiben bármi probléma merülne fel, rendelkezésre állnak cserekészülékek.
Amennyiben minden ellenőrzési pontot megvizsgáltunk, a súllyal kapcsolatos reklamációk kivizsgálására további lehetőséget biztosít a vágóüzemből kilépő napi össztömeg összevetése a darabolóüzembe belépőével. Ezzel kiszűrhető, hogy napközben esetlegesen történt-e bármi probléma a hasított súlyt mérő mérleggel. Minden sertésnek van egy saját hasított súlya, melyet a rendszer miután a mérés megtörtént, rögzít. A vágóból kilépő és a darabolóba bemenő súlynak (hűlési veszteséget figyelembe véve) egyeznie kell.
Az ellenőrzési folyamat részeként egyeztetünk az IT-s kollégákkal is, történt-e bármi, az elszámolást befolyásoló probléma a vizsgált időszakban.
Az eddig leírt folyamat eredményeit összegezve állapítjuk meg, hogy a bejelentett probléma megalapozott volt-e. Amennyiben beigazolódik a hiba, módosítjuk az elszámolási bizonylatot. A kivizsgálás eredményéről minden esetben visszajelzést küldünk a sertéságazat felé, akik ezt a sertésintegrációs portálon keresztül továbbítják az integrációs partnernek.
