A globális sertésállomány változásában évek óta lassú csökkenés figyelhető meg, de a 2024-es előrejelzések szerint nem lesz érdemi változás az állományi létszámban. Az Európai Unió jelentős térvesztése az elmúlt évek egyik hozadéka, sajnos az extra környezetvédelmi elvárások, a piaci környezet romlása, a gazdasági növekedés jelentős megtorpanása, illetve az ASP (afrikai sertéspestis) is nehezíti a sertéstartók értékesítési lehetőségeit. A németországi környezetvédelmi-politikai nyomás „eredményeit” egyelőre csak a sertéstartók érzik: jelentősen csökkenő állománynagyságot, üresen álló istállókat láthatunk Európa korábbi legnagyobb sertéstartó országában. Több nyugat-európai nagy sertéstartó ország hasonló folyamatokon megy keresztül, csökkenő állományi létszámokat látunk évről évre. Talán az idei évre tekinthetünk a stabilizálódás éveként.
Főleg az ASP okozta piaci korlátozások miatt több európai ország, köztük Magyarország, Németország nem szállíthat Kínába sertéshúst és abból készült termékeket. A regionalizációs törekvések kisebb sikereket hoztak, de hazai szempontból nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk élni ezekkel a lehetőségekkel. Miért beszélünk mindig Kínáról? Itt koncentrálódik a világ sertésállományának több, mint a fele!
Spanyolország, Dánia és Hollandia viszont jelentős sertéshúsexportőr volt, de az adatokból az látszik, hogy a globális piacon más országok veszik át a helyüket a kínai beszállítói piacokon. Ennek fő oka a termelési költségek magas szintje a versenytársakhoz képest.
Ebben a versenyhátrányban jött az újabb ötlet: tavaly októberben indította az Európai Unió azt a vizsgálatot, amelynek célja volt kivizsgálni, hogy vajon kapnak-e a WTO (World Trade Organization, Kereskedelmi Világszervezet) szabályok szerint tiltott állami támogatást a kínai gyártású villanyautók. Az eredmények egyértelműek voltak: igen kapnak, így kiegyenlítő vámot szeretne az Európai Unió bizonyos márkák tekintetében. 2024. október 4-én az Európai Bizottság szavazásra bocsátotta ezt a javaslatot és a tagállamok elfogadták azt. 10 ország támogatta, 12 ország tartózkodott, 5 ország ellenezte (köztük Magyarország és Németország). Kína nem hagyta válasz nélkül és sajnos itt került képbe a sertéságazat is. Vizsgálják a Közös Agrárpolitika intézkedéseit és innen már csak egy lépés összekapcsolni a takarmány-alapanyag támogatottságát a sertéságazattal. Kilátásba helyezték, hogy az Európai Unióból érkező sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva vámtarifa alá eső termékek hasonló bánásmódban részesülhetnek Kínában, mint az elektromos autóik az Európai Unióban. Az egyébként is magas termelési költségeink mellett ez nem jönne jól annak a pár országnak, aki még exportálhat az unióból Kínába.
A húsfélék exportja az EU Kínába irányuló kiviteléhez 3,9 milliárd euróval járult hozzá a vizsgált három év átlagában (2021-2023). A termékkategórián belül egyértelműen a sertéshús (HS-0203) exportja dominál, amelynek kivitele 63,6 százalékot tett ki az összes húsféle kiviteléből. De lássuk a számokat:
Rendkívül beszédes a táblázat, amely megmutatja nekünk a HS-0203 Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva termékcsoport Kínába irányuló mennyiségét és az exportőr ország összes kivitelének részesedését (forrás: Eurostat és AKI adatai). Amit egyértelműen látunk, hogy folyamatosan csökkent azoknak az országoknak a Kínába irányuló exportja, amelyek szállíthatnak sertéshúst Kínába. Harmadára csökkent 2021-2023 között az export mennyisége. Ugyanakkor az exportőrök összes kiviteléből jelentős mértékben csökkent a kínai részarány, új piacokat találtak termékeiknek ezek a szereplők, illetve Dánia és Hollandia vonatkozásában jelentős állománycsökkenés is volt. Nem gondolhatjuk azt, hogy mivel mi nem szállíthatunk Kínába, akkor ez bennünket nem érint, hiszen ha Spanyolország, Dánia, Hollandia nem talál piacot termékeinek, akkor az Kelet-Európában landolhat, ahogy ezt a karácsony előtti időszakban iparági szereplők már jelzik is. Ennek a történetnek még koránt sincs vége, Kína válasza befolyásolhatja majd az exportmennyiségeket, így a ZMP (németországi vágósertés ár / Német tőzsdei jegyzés hasított ár / németországi központi sertésértékesítési ár) árát is.
Fitos Gábor
ügyvezető igazgató
Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége