A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. korszerű takarmánygyártása révén elsődleges feladatának tartja a vágóállat termelés költségcsökkentését, a baromfiállományok, többek között a pecsenyekacsa teljesítményének növelését és a takarmányozás hatékonyságának javítását a fenntarthatóság tükrében. A költségcsökkentést szolgálja többek között a melléktermékek takarmányozásban történő felhasználása. A takarmányreceptúrázás során a melléktermékek táplálóanyag-tartalma mellett figyelembe kell venni a hizlalási paraméterekre és a végtermékekre gyakorolt egyéb hatásait is.
A termelés gazdaságosságának fenntarthatósága érdekében döntő fontosságú, hogy a keveréktakarmányok táplálóanyag-tartalma melléktermékek használatával is lehetővé tegye az állatban rejlő genetikai potenciál maximális kihasználását. A magyar takarmánygyártásban nagy jelentősége van a gabona és az olajos magvak feldolgozása során keletkezett anyagok (DDGS, extrahált napraforgódara, extrahált repcedara) felhasználásának. Mivel ezek nagyrészt a receptúrába jól beilleszthető, a gyártás során könnyen felhasználható anyagok, egyre növekvő igény lép fel a magas táplálóanyag-tartalmú melléktermékek iránt.
A takarmány-alapanyagok hozzáférhetőségének szűkülése miatt a melléktermékek egyre jobban előtérbe kerülnek, mint alternatív alapanyagok. Egyik legfontosabb fehérjeforrásunk, az extrahált szójadara viszonylag állandó táplálóanyag-tartalmával ellentétben, az ipari melléktermékeké az alapanyagtól és a feldolgozási technológiától függően változó lehet. Ez a tényező viszont könnyen kizárható táplálóanyag-tartalmuk rendszeres ellenőrzésével. Összegezve az ipari melléktermékek nagyon jól helyettesíthetik az import fehérjehordozókat, amelyeknek a takarmányiparban történő felhasználását elérhetőségük és áruk befolyásolja.
Magyarországon egyre nő a kukorica megújulóenergia-iparban történő felhasználása a bioetanol- gyártás során, ennek köszönhetően a keletkezett melléktermékeinek a takarmánygyártásban történő felhasználása is. A kukorica ipari feldolgozása során legnagyobb mennyiségben termelt mellékterméke a DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles, azaz szárított kukoricatörköly). Előállítása a térségben a növekvő bioetanol-gyártásunk következtében hazánkban történik legnagyobb mennyiségben. Fontos megemlíteni azt is, hogy ezeknek a melléktermékeknek az elhelyezése vagy megsemmisítése nem okoz környezeti terhelést. Ez főként azért is fontos, mert a takarmány-alapanyagok, ezen belül a fehérjehordozók ára folyamatosan emelkedik.
A bioetanol-gyártás a takarmányozásban óriási változást hozott a gyártás melléktermékeként létrejövő DDGS-sel. A DDGS-t több állatfaj, köztük a pecsenyekacsa takarmányozásában is eredményesen használhatjuk. A bioetanol-gyártásban az elmúlt években olyan új technológiák kerültek bevezetésre, amelyek a melléktermékek, így a DDGS táplálóanyag-tartalmát (1. táblázat) és emészthetőségét is kedvezően befolyásolják. Magas fehérje- és rosttartalmának köszönhetően jól hasznosítható alapanyag a pecsenyekacsa takarmányozásában. Ennek köszönhetően egyre nagyobb mértékben dolgozható fel a pecsenyekacsa takarmány gyártásában, ami jelentős mennyiségű kukorica és szójadara kiváltását teszi lehetővé.
Forrás: www.agraragazat.hu
A takarmánygyártás során használt másik fontos melléktermék az extrahált repcedara, mely a repcemagból a repceolaj kinyerésekor keletkezik. Az évtizedek óta folyó növénynemesítési munkának köszönhetően alacsony erukasav és glükozinolát tartalmú „duplanullás” repcemag kerül feldolgozásra. A gyártás során keletkezett melléktermék alacsony rost- és magas fehérjetartalma miatt eredményesen használható a gazdasági állataink, többek között a pecsenyekacsa takarmányozásában.
Melléktermékekkel kiegészített takarmánnyal etetett pecsenyekacsa kísérlet
Pecsenyekacsákkal végzett kísérletünk során 10 kezelést alakítottunk ki 6 ismétlésben, kezelésenként 300 madárral. A nevelő takarmányba növekvő mennyiségben kevertünk DDGS-t, illetve extrahált repcedarát. A takarmány alapanyagok közül ennek arányában csökkentettük az extrahált szójadara és a kukorica mennyiségét.
Kísérleti eredmények DDGS-sel és extrahált repcedarával
A termelési eredmények statisztikai kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a különböző kezelések a vágósúlyban és a fajlagos takarmányhasznosításban nem okoztak szignifikáns különbséget a kontroll csoporthoz képest, és az egyes kezelések között sem. Eredményeink alapján (2. táblázat) a DDGS és az extrahált repcedara bekeverésének hatására statisztikailag alátámasztottan nem romlottak a termelési paraméterek, így elmondható, hogy a pecsenyekacsák nevelő takarmányában a DDGS és az extrahált repcedara biztonsággal alkalmazható akár 20-25%-os mennyiségben.
Forrás: saját számítások alapján
Költséghatékonyság szempontjából kísérletet végeztünk a kukorica cirokkal történő helyettesítésének vizsgálatára is. Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a jövőben még inkább létjogosultságuk lesz a kevesebb csapadék mellett is biztonságosan termeszthető takarmánynövényeknek, mint például a ciroknak. Ezért komoly lehetőség van a cirok takarmányozási célokra történő felhasználásában. A korábban problémát jelentő tannint az újabban nemesített fajták nem tartalmazzák, továbbá a kártevőknek is jól ellenáll a növény. Táplálóanyag-tartalma (3. táblázat) a kukoricához hasonló, fehérje- és esszenciális aminosavtartalma magasabb, energiaértéke kicsit alacsonyabb. Kedvező kémiai összetétele és alacsony mikotoxin szennyezettsége miatt a cirok remekül hasznosítható a pecsenyekacsa-takarmányozásban. A ciroknak nem csupán a kémiai összetétele kedvező, hanem a baromfifajok számára egyik legjobb táplálóanyag-tartalommal rendelkező gabonaféle. A cirok a takarmányreceptúra nagy részét is kiteheti, ügyelve a fejlődési és hizlalási szakaszok sajátosságaira. Összefoglalva elmondható, hogy a kedvező kémiai összetétele és a klimatikus viszonyok miatt a jövőben növekvő szerepe lesz a takarmányozásban a ciroknak.
Forrás: www.agrarunio.hu
Cirokkal kiegészített takarmánnyal etetett pecsenyekacsa kísérlet
Pecsenyekacsa kísérletünk során 10 kezelést 6 ismétlésben, kezelésenként 300 madárral állítottunk be. Vizsgálatunk során a takarmányokba változó nyersrost tartalom mellett kevertünk a kukorica helyettesítésére cirkot vagy kukoricát.
Kísérleti eredmények cirokkal
A termelési eredmények statisztikai kiértékelése során azt az eredményt kaptuk, hogy a különböző kezelések a vágósúlyban és a fajlagos takarmányhasznosításban nem okoztak szignifikáns különbséget a kontroll csoporthoz képest, és a különböző kezelések között sem. Eredményeink alapján (4. táblázat) a cirok bekeverésének hatására nem romlottak a termelési paraméterek, így elmondható, hogy pecsenyekacsák takarmányaiban a cirok biztonsággal alkalmazható akár 30-40% arányban is.
Forrás: saját számítások alapján
Következtetések
Kísérleteink eredményeként megerősítést nyertek azon feltételezéseink, miszerint a költséghatékonyság és a fenntarthatóság növelése érdekében a korábban említett melléktermékek (DDGS, extrahált repcedara) és alternatív takarmány-alapanyag (cirok) használata megengedhető a pecsenyekacsa takarmányozásában, mivel a termelési paramétereket nem rontják le és élettanilag sem jelentenek kockázatot. A DDGS és az extrahált repcedara változó arányban történő alkalmazása kibővíti a takarmány-alapanyagok skáláját. A korábbi gyakorlat szerint a cirok alkalmazása nem volt szokás, azonban kísérletünk során bebizonyosodott, hogy a kukorica kiváltására tökéletesen alkalmas. Gazdaságossági szempontból a felhasznált takarmányösszetevők alkalmazását a mindenkori piaci elérhetőségük és árszínvonaluk határozza meg.
Dr. Juhász Anita
termékmenedzser
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Kovács Péter
agrárközgazdász
