Korábbi cikkünkben áttekintettük a madárinfluenza-vírus tulajdonságait és a vírus jelentette közegészségügyi veszélyeket. Jelen összefoglalóban az állategészségügyi kártételeit vizsgáljuk, hiszen ez napjaink egyik legjelentősebb állategészségügyi kihívása.
Az utóbbi években több madárinfluenza-járvány sújtotta Európát, és ezen belül hazánkat is.
Az 1996-ban tömeges megbetegedéssel járó ázsiai járvány kórokozója többszöri mutációk, genetikai változás után feltehetően a vadmadarak vonulási útja mentén terjedve 2005-2006-ra jutott el hazánkba, ahol is a kifejezetten virulens H5N1 törzs a vadmadár- és házibaromfi-állományokban megjelenő járványt okozott. Magyarország mellett számos európai országban is megjelent a vírus, de házi baromfi érintettsége (11 ország) a vadmadáresetekhez képest (22 ország) kevesebb tagországban jelentkezett. A hazai járvány kb. 1 millió állat leölésével járt.
2014-2015-ben a változó virulenciájú H5N8 törzs okozta járvány jóval kevesebb ország érintettsége mellett zajlott le, gyakori tünetmentes fertőzéssel mind házi, mind vadmadárban. A vírus az amerikai kontinensre is eljutott, az USA-ban kb. 50 millió állat leölésével jelentős károkat okozott.
2016-2017-ben magas virulenciájú, szintén H5N8 törzs okozott nagyszámú megbetegedést vad- (28 ország) és házi madarakban (22 ország) egyaránt, több mint 8 millió házi szárnyas leölésével. Magyarországon – az ország középső és déli területeinek érintettségével – 240 kitörést jelentettek, jelentős számú vadmadár esettel, 3,5 millió állat leölésével.
Ezt az időszakot 2019-2020-ig egy járványmentes időszak követte – nagyjából a 2018-as év –, majd a részben Dél-Afrikából, részben keletről származó vírusból létrejött új H5N8 vírus okozott Magyarországon jelentős, de gyakorlatilag vadmadarakat érintő esetek nélküli járványt, míg Európa többi országának érintettsége ebben az időszakban jóval kisebb volt. Ebben a járványban Komárom-Esztergom vármegye és Hajdú-Bihar vármegye is érintett volt, itt a megbetegedés igazgatási intézkedések révén kezelhető volt. Azonban a nagy telepsűrűségű területeken (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád vármegyék) a vírus terjedni tudott, így végül 273 kitöréssel, közel 5 millió állat leölésével járó járvány fejlődött ki.
Az Európában 2021-2022-ben lezajlott magas patogenitású madárinfluenza-járványt az eddig lezajlott legjelentősebb járványként tartják számon. Az észlelések száma kb. 1,7-szer nagyobb, mint a 2020-2021-es járványban, és 2,4-szer nagyobb, mint a 2016-2017-es járványidőszakban. A járványhelyzet a nyári időszakban sem csitult, és Európa-szerte folytatódott 2023-ban is. 2020-2021-ben a madárinfluenza kitörések hátterében az előző járványból származó H5N8 (N1, N3) vírus állt, és már megfigyelhető volt, hogy nincs szükség a vándormadarak jelenlétére, hiszen a területen élő vadmadárfajok is lehetőséget adtak a vírus fennmaradására (változékonyságára), ezzel a vírus endémiássá (folyamatos megbetegedések egy régióban) vált Európában, de eljutott az USA-ba is, ahol szintén jelentős kártételt okozott, és okoz jelenleg is.
2021 őszétől hazánkban a H5N1 vírus dominál, és ez a járvány 2021 októberétől – hosszabb-rövidebb kitörésmentes időszakokkal – gyakorlatilag folyamatosan zajlik. Míg 2021 első felében jellemzően hízópulyka és árutojás termelő házityúk telepek voltak érintettek, addig a 2022-es hazai járványban telepszám tekintetében a víziszárnyas esetek domináltak. A vírus genetikai módosulásai révén újabb és újabb genotípusok jelennek meg, melyek virulenciafaktora eltérő.
A korábbi járványügyi évekkel ellentétben a 2022-2023-as járványügyi évben ősszel nem volt egyértelmű indulása a járványnak sem vadonélő, sem házi madarakban. Ez annak köszönhető, hogy a vírus a vadon élő madarakban a nyári hónapokban is jelen volt, folyamatos kockázatot jelentve a magas patogenitású madárinfluenza-vírus vadon élő madarak körében való terjedésére, valamint a vírus baromfitelepekre való bejutására.
A H5N1 vírus vadállományban lévő folyamatos cirkulációjából fakadó magas fertőzéses nyomás Európa-szerte gyakori kitörésekhez vezetett a baromfiállományokban. Elsődleges kitörések gyakran előfordultak számos tagországban (Franciaország, Hollandia, Olaszország, Németország) kiterjedt másodlagos terjedés nélkül, míg jellemzően Magyarországon számos másodlagos kitörés volt észlelhető. Aggodalomra okot adó, hogy elsődleges kitörések gyakran olyan létesítmények esetén is előfordultak, ahol nem volt külső kifutó és biztosított volt a magas szintű járványügyi védekezés is.
A 2022-2023-as járványban hazánk déli, délkeleti, baromfival sűrűn telepített vármegyéin (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés vármegyék) kívül Nógrád és Hajdú-Bihar vármegyei kitöréseket állapított meg a hatóság víziszárnyas-, házityúk-, pulyka-, illetve fácánállományokban. A jelenlegi törzsek házi baromfiban sok esetben egészen enyhe klinikai tünetekben nyilvánulnak meg, az első jelek – nagyüzemi állományokban sokszor egyéb betegségre utaló tünet nélkül – a termelési adatok drasztikus csökkenése (tojástermelés csökkenése), akár élénk állományban is. Az ezt követően megjelenő tünetek az ivóvíz-, majd a takarmányfelvétel csökkenése, a gubbasztás, de esetleg idegrendszeri tünetek is megjelenhetnek.
A 2022 őszétől hazánkban is jelenlévő H5N1 vírusból – szemben a 2005-2006-os járványt okozó vírussal – a humán patogenitásért felelős gén hiányzik, preferenciája jellemzően a madár típusú receptorokhoz van. Az alapvetően madárhoz adaptálódott vírusnál így zoonotikus jelleg nem figyelhető meg, azonban vadonélő emlősfajok esetében több országban is írtak le megbetegedéseket.
Jelenleg a magas patogenitású madárinfluenza-esetek, illetve az újabb kitörések száma és gyakorisága a megelőző időszakhoz képest Európa-szerte csökken. Az esetek többsége elsődleges kitörés másodlagos esetek nélkül, és jellemzően atipikus, enyhe tünetekben nyilvánul meg. Ellentétes tendencia figyelhető meg jelenleg egyes vadmadárfajokban, így a tengerparti régiókban a feketefejű sirályok különösen érintettek, de magas mortalitást írtak le vándorsólymok között is. A vadmadarakban lezajló megbetegedési hullám mindenképpen növeli a kockázatot a házibaromfi-állományokra nézve, különösen a nyár második felében, amikor ezek a madarak elhagyva a kolóniákat, a vírust – akár több ezer kilométer távolságra – tovább terjeszthetik. Európán kívül a betegség az amerikai kontinensen is jelentős problémát okoz, a dél-amerikai országok közül Argentína és Uruguay után nemrégiben Brazília is bejelentette a vírus megjelenését, egyenlőre vadmadárban.
Monitoring
A vírus terjedésének nyomonkövetése, az egyes kitörések közti lehetséges kapcsolat vagy összefüggések (járványügyi nyomozás) felismerése, a vírus genetikai állományában bekövetkezett esetleges változások, az új genotípusok megjelenése a védekezés szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. A vírus filogenetikai elemzése a terjedés módjára, egyes gócok, kitörések közti kapcsolatra enged következtetni, valamint az akár állat-, akár közegészségügyi szempontból jelentős mutációk azonosítására is alkalmas. Az utóbbi időszakban elszenvedett magas patogenitású madárinfluenza-járványok – és a vírus várható, vagy inkább már kialakult endémiás jellege – az ágazat szereplői részéről egyre intenzívebben sürgeti a vakcina fejlesztéseket és a vakcinák rutinszerű alkalmazását a védekezés részeként, azonban ez nem képzelhető el megbízható, jól kidolgozott és fenntartott monitoringprogram nélkül.
A vírus és terjedése számos kutatás, nemzeti hatóságok, kutatóintézetek kiemelt témája, így a betegséggel kapcsolatos adatok szemléltetésére rengeteg grafikon, térkép áll rendelkezésre.
A járványhelyzetet ábrázolja a Friedrich-Loeffler-Institut alábbi térképe (archív térképek is elérhetőek az Intézet honlapjáról: https://www.fli.de/de/aktuelles/tierseuchengeschehen/aviaere-influenza-ai-gefluegelpest/karten-zur-klassischen-gefluegelpest/):
Forrás: https://www.fli.de/fileadmin/FLI/Images/Tierseuchengeschehen/H5N8/Karten_EU/2023/Map_AI_EU_2023-05-17.jpg
A 2020. október és 2022. december 2. közötti időszakban Európában detektált vírusszubtípusok számát és megoszlását – heti bontásban – az alábbi ábra szemlélteti:
Forrás: Scientific report: Avian influenza overview September–December 2022. EFSA Journal 2023; 21( 1):7786, 63 pp.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal által üzemeltetett webes felületen elérhető interaktív térkép időintervallumra, vírusszubtípusra, érintett madárkategóriákra (vadmadár, baromfi, fogságban tartott madár) szűrve mutatja a vírus terjedését az észlelt kitörések feltüntetése által (link: http://hpai.efsa.aus.vet/):
Forrás: http://hpai.efsa.aus.vet/
A járvány hazai követéséhez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tematikus oldaláról elérhető interaktív térkép (link: http://airterkep.nebih.gov.hu/aaijo/hpai/hpai.htm) és adatbázisok (link: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza) nyújtanak segítséget.
Magyarországon az általános monitoringrend változása várható, így a hatóság nem elsődlegesen vármegyékre történő statisztikai leosztás alapján, hanem pl. állománysűrűség és külső kockázat (vizes élőhelyek közelsége, vonulási irány stb.) figyelembevételével tervezi felállítani a monitoringprogramot, illetve meghatározni a vizsgálati mintaszámokat. Várhatóan az állami kártalanítás rendszere is változik, az erre fordítható keretösszeg csökkenése révén a kártalanítás mértéke is csökkenhet. A 100%-os állami kártalanítással az állam tulajdonképpen átvállalja az elégtelen járványügyi védekezés, a magas telepsűrűség vagy a külső tényezők miatt kockázatos területeken fenntartott telepek működéséből fakadó állattartói kockázatot, mely gyakorlat a továbbiakban várhatóan nem tartható fenn, így a kockázatos területeken lévő telepek kártalanításának mértéke csökkenhet. A kártalanítási rendszer változása az állattartókat kockázatkerülő működésre, valamint az elvárható védekezés magas szintű fenntartására (többfázisú nevelés kerülése, all-in-all-out telepítés, telepek közti távolság növelése, hatékony járványügyi védekezés szervezése stb.) ösztönzi.
Kockázati tényezők
A járvány kitörése szempontjából elsődleges jelentősége a vadmadaraktól történő fertőződésnek van. Kockázatnövelő tényező a fóliasátras tartás, a többfázisú nevelés (jellemzően vízimadarak esetében; a 2022-es járványban a Bács-Kiskun vármegyei fertőzött telepek több, mint 75%-a többfázisú nevelést folytatott) és az ehhez kapcsolódó – esetleg lappangási időn belüli – állatszállítások, vagy több korcsoport egyidejű jelenléte egy telepen. Nem elhanyagolható a humán erőforrás vírusterjesztő szerepe sem, így pl. a leölésekben részt vevő személyzet, több telepen megforduló munkaerő stb.
A fertőzés terjedésében, terjesztésében kiemelt külső kockázati tényezők közé tartoznak:
- Távolság – A hatóság adatai szerint a 2022-es járvány kezdeti időszakában megfertőződött telepek jellemzően 1 km-en belüli távolságra voltak egymástól.
- Telepsűrűség – A fenti tényezővel szorosan összefügg az adott területen jellemző telepsűrűség (e szempontból is Bács-Kiskun vármegye területe a legkritikusabb, a járvány leküzdése, a terjedés megfékezése nagy nehézséget jelent, szemben pl. Komárom-Esztergom vagy Hajdú-Bihar vármegyékkel).
- Vizes élőhelyek távolsága – A ramsari területeken, az állandó vízfelszín közelsége miatt a vadmadártól származó, elsődleges kitörés esélye nagy. Az elsődleges kitörések vizes élőhelyektől való távolsága sok esetben <1 km volt.
- Uralkodó szélirány – A széllel bizonyítottan terjed a vírus (telepek közti távolság, telepsűrűség jelentősége).
- Integrációs szerveződés – A hatóság tapasztalatai szerint az egy-egy integrációban megjelenő fertőzés jellemzően az integráció több telepén is megjelenik. Ez volt tapasztalható pl. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben is.
Jelenleg 29 hazai vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken. A magyarországi ramsari területeket az alábbi térkép szemlélteti:
Forrás: https://termeszetvedelem.hu/ramsari-teruletek/
Az egyre elhúzódó kockázati időszak kihívást jelent a baromfiterméklánc valamennyi szereplőjének – kiváltképp a magas kockázatú területeken működő telepek számára –, elsődlegesen a megerősített biológiai biztonsági intézkedések fenntarthatósága szempontjából. A magas patogenitású madárinfluenza-vírus tartós jelenléte a vadon élő madár populációkban, továbbá a több országban is folyamatosan előforduló elsődleges járványkitörések és a védekezés hanyatlása növelheti a madárinfluenza-vírus behurcolásának kockázatát, ami a létesítmények közötti további terjedést eredményezheti, elsősorban a nagy baromfisűrűségű területeken.
Takarítás, fertőtlenítés
A takarítás, fertőtlenítés az alapvető járványügyi védekezés elsődleges pillére, járványhelyzettől függetlenül a telepi mindennapok szerves részét képezi. A fertőtlenítés részletes szabályait lefektető, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 18. számú függeléke (link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700041.fm) jelenleg is hatályban van, és részletesen leírja a fertőtlenítés szabályait, megadja az egyes állatbetegségek esetében alkalmazandó vegyületeket és azok szükséges koncentrációját.
A fertőtlenítés egy több fázisból álló takarítási folyamat végső fázisa, melynek célja a csíraszám csökkentése, vagy járványhelyzet esetében a meghatározott kórokozók elpusztítása. A fertőtlenítés a termelési folyamat során folyamatosan vagy időszakonként, a termelési folyamat végén, illetve új állomány betelepítése előtt végzendő. A fertőző állatbetegség leküzdése céljából fertőtleníteni szükséges a betegség időtartama alatt (folyamatos, ismételt, előzetes fertőtlenítés) és a zárlat feloldása előtt vagy más betegségleküzdő intézkedés befejezésekor (végfertőtlenítés).
Járványhelyzetben, kitörés esetén a hatóság szigorított fertőtlenítést rendel el, melynek folyamatát a fenti hivatkozott jogszabály az alábbiak szerint határozza meg:
- Az épület áramtalanítása.
- Az épület belső terének portalanítása fertőtlenítő oldattal, ennek során a trágyát el kell áztatni.
- A technológiai berendezéseket ki kell hordani.
- A trágyát ki kell hordani, le kell fertőtleníteni, földdel le kell takarni.
- Gépi és kézi eszközökkel az épület teljes fizikai takarítását el kell végezni (trágyacsatorna, nehezen hozzáférhető helyek, berendezések tisztítása – hűtőpanelek, vezetékek teteje, ventilátorlapátok, légbeejtők stb.).
- Az épület belső mosását magasnyomású vízsugárral kell elvégezni.
- A nem tisztítható fából készült berendezéseket el kell égetni.
- Az agyagpadozatot 10 cm mélységben fel kell szedni.
- A vízáteresztő padlóburkolatot fel kell szedni.
- Kifutók, karámok takarítása, mosása.
- Az épületen kívül megtisztított berendezések visszahordása.
- Az épület belső terének, padlásterének, trágyacsatornájának fertőtlenítése a betegségre meghatározott nemű és koncentrációjú magasnyomású (10-20 bar) berendezéssel kijuttatott fertőtlenítőszerrel.
- Az épület zárása.
- Az épület külső felületének, környezetének, utaknak a fertőtlenítése.
- Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség esetén fertőtleníteni kell mindazokat a felületeket, amivel a beteg állat érintkezett, vagy ahova az állat terméke eljutott.
Fertőtleníteni kell továbbá azon személyeket, illetve tartózkodási helyüket, akik az állatokkal vagy termékeikkel kapcsolatba kerültek.
A korlátozó intézkedések feloldása szempontjából fontos határidők is a fertőtlenítési tevékenységhez kapcsolódnak. Madárinfluenza miatt elrendelt megelőző, korlátozó intézkedések esetében a védőkörzetben alkalmazandó intézkedéseket a fertőzött gazdaságnak az előzetes takarítása és fertőtlenítése befejezésének napjától számított legalább 21 napig, míg megfigyelési körzetben legalább 30 napig kell fenntartani. A kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságok újratelepítése csak a fertőzött gazdaság végső takarításának és fertőtlenítésnek befejezését követő 21 nap után történhet meg.
Részletes és a gyakorlati megvalósításban is segítséget nyújtó, hasznos útmutató érhető el a NÉBIH honlapjáról is. (link: https://tinyurl.hu/Jd1W).
Vakcinafejlesztések
Szakértők szerint a vírus a jövőben is velünk marad – egyes területeken gyakorlatilag már endémiássá vált –, így a jelentős gazdasági kár megelőzése, és az állatállományok egészségének megóvása érdekében az átfogó és hatékony védekezés egyre sürgetőbb.
Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/labor-kutatas-tudomany-fedett-3735725/
A baromfik vakcinázása önmagában nem tekinthető fenntartható megoldásnak a madárinfluenza elleni védekezésben, a vírus eradikálása (felszámolása) gyakorlatilag nem elképzelhető. Egy átfogó stratégia részeként lehetséges a vakcina alkalmazása, egyéb állategészségügyi védekező intézkedések megtartása mellett. A vakcinával szemben támasztott szakértői aggályok óvatosságra intik a nemzeti hatóságokat. A vakcinázás közvetlen előnyei ellenére (mint pl. megelőzi a betegség kialakulását és az elhullást, csökkenti a vírusürítés mértékét, ezáltal annak terjedését) elfedhet egy esetleges járványt, nem zárható ki a tünetmentes vírusürítés lehetősége sem, valamint hamis biztonságérzetet keltve a járványügyi védekezés színvonala csökkenhet. Az állati szervezetben a vírus esetleges genetikai módosulásának következtében akár veszélyesebb vírustörzsek alakulhatnak ki, mely lehetőség már közegészségügyi aggályt is felvet. A vakcinázott és a fertőzött állatok szerológiai elkülöníthetősége alapvető fontosságú részben a járványügyi intézkedések meghozatalakor, részben a gazdasági (kereskedelmi) szempontok miatt is.
A vakcina használatának szabályozásáról minden ország állategészségügyi hatósága maga dönt, regionális és nemzeti szintű kockázatelemzés alapján, figyelembe véve a nemzetközi járványhelyzetet, a járványkitörések lehetséges gazdasági következményeit és az állategészségügyi szolgálatok kapacitását a hatékony vakcinázási kampány lefolytatására. Magas patogenitású madárinfluenza-vírus elleni vakcinázást jelenleg Mexikó, Kína, Egyiptom és Vietnam folytat.
Az Európai Gyógyszerügynökség 2023 februárjában felmérést végzett annak érdekében, hogy releváns információkat gyűjtsön a már forgalomban lévő vakcinákról, és felajánlotta, hogy megvitatja a készítmények uniós engedélyezését a gyártókkal. Az Európai Unióban jelenleg egy forgalombahozatali engedéllyel rendelkező állatgyógyászati immunológiai készítmény érhető el az influenza „A” vírus H5 szubtípusára, házi tyúkra törzskönyvezve (link: https://www.ema.europa.eu/en/medicines/veterinary/EPAR/nobilis-influenza-h5n2), azonban a baromfiállományok és egyéb madarak madárinfluenza elleni vakcinázása Magyarországon a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet (link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700143.fvm) értelmében – egyes meghatározott esetektől eltekintve – alapvetően tilos.
A vakcinafejlesztések során a lehetséges technológiák esetében mérlegelendő fő szempontok között szerepelnek többek között a vakcina ártalmatlansága, a faji korlátok, a vírusürítés mértéke, a kiváltott immunválasz jellege, a vakcinázott és természetes úton fertőződött állatok elkülönítésének lehetősége. Ezek figyelembevételével a vektorvakcina, valamint az RNS-vakcina a két legígéretesebb technológia, ezek közül az RNS-vakcina előnye, hogy valamennyi érintett madárfaj esetében alkalmazható, a technológia előnye, hogy a vírus esetleges változása esetén könnyen kifejleszthető és mindamellett jó védettséget ad.
Több faj érintettségével (kacsa, házi tyúk, pulyka) számos előrehaladott vakcinakísérlet folyik Európában, így Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is zajlanak a kutatások. A kormányok, az esetleges kereskedelmi korlátozások lehetősége ellenére egyre inkább fontolgatják a baromfiállományok vakcinázását a vírus terjedésének megállítása és a gazdasági kártételek csökkentése, valamint a vírus emberek közötti terjedésének elkerülése érdekében.
Franciaország 2023 őszének folyamán tervezi a kacsák vakcinázását megkezdeni, amennyiben a folyamatban lévő vizsgálatok végső fázisai is kedvező eredménnyel zárulnak. A cél érdekében több gyógyszergyárat is megbízott a hatékony vakcina fejlesztésével a kacsák tömeges, madárinfluenza elleni immunizálása céljából.
Forrás: Zhang C, Maruggi G, Shan H and Li J (2019) Advances in mRNA Vaccinesfor Infectious Diseases. Front. Immunol. 10:594.doi: 10.3389/fimmu.2019.00594
Hollandiában, az EU-ban jelenleg egyedüliként, a forgalombahozatali engedéllyel rendelkező inaktivált vakcina mellett három másik – harmadik országokban már elérhető, de az Európában jelenleg megtalálható H5N1 vírussal történő fertőzést követően a betegség megelőzése és a vírusürítés tekintetében korábban nem vizsgált – vakcinát teszteltek laboratóriumi körülmények között, állatkísérletekben. A négy vakcina közül – az inaktivált vakcinán kívül – kettő pulykaherpeszvírus-alapú vektorvakcina volt, ahol a H5 gént rekombináns herpeszvírus genomjába építették, egy pedig DNS-vakcina. A vizsgált két vektorvakcina megakadályozta a betegség kialakulását a madarak H5N1 vírussal történő fertőzését követően, vírusürítést nem tapasztaltak és az ún. DIVA (Differentiating Infected from Vaccinated Animals) módszerrel a vakcinázott és a nem vakcinázott, fertőzött madarak szerológiailag elkülöníthetőek voltak. A vakcinák tojásba oltva vagy napos madarak keltetői vakcinázására alkalmasak, de azok terepi, gyakorlati kipróbálása még hátra van.
Az inaktivált és vektoralapú technológiák mellett nukleotid vakcina fejlesztések terén egyre élénkebb kutatások folynak.
A régebbi technológiákkal szemben az újabb génbázisú vakcinák (DNS, mRNS) előnye, hogy laboratóriumi körülmények között szekvenálást követően egyszerűen, nagy mennyiségben előállíthatók, ami különösen a gyorsan mutálódó kórokozók elleni immunizálásban jelentős szempont. Az immunválaszt kiváltó antigént a vakcinázott szervezet sejtjei maguk termelik a vakcina által hordozott genetikai információ alapján, így a kiváltott immunválasz erős. Az mRNS-vakcinák esetében az immunválaszt kiváltó fehérjét kódoló genetikai információt egy szintetikusan előállított mRNS-molekula kódolja, ami a sejtplazmában a kódnak megfelelő fehérje szintézisét indukálja. A DNS-vakcinák esetében a mechanizmus annyiban eltérő, hogy itt az immunválaszt kiváltó fehérje genetikai kódját egy bakteriális plazmidba építik be, ami a sejtmagba juttatja az információt, majd az átíródott mRNS kilépve a sejtplazmába az mRNS-vakcina mechanizmusa szerinti folyamatokat váltja ki. Így a DNS-vakcinák esetében az információnak „hosszabb utat” kell megtennie, mire az immunválaszt kifejti. A DNS-vakcinákkal ellentétben az információt hordozó mRNS nem lép be a vakcinázott egyed sejtmagjába, annak genetikai állományát nem módosítja.
Felhasznált források
Jelen cikk összeállítása során az idén megrendezésre került szakmai rendezvényeken elhangzott alábbi előadások szolgáltak támpontul:
Dr. Vajda Lajos, NÉBIH OJK igazgató: A madárinfluenza járványügyi helyzete és igazgatási teendői; a MÁOK Fejér Vármegyei Szervezete és a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya közös szervezésében 2023. február 7-9. között megrendezésre került XII. Csehkis-Luczay Napok továbbképző rendezvényen elhangzott előadása.
Dr. Bognár Lajos PhD, Agrárminisztérium: Az állategészségügy helyzete hazánkban; a MÁOK Fejér Vármegyei Szervezete és a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya közös szervezésében 2023. február 7-9. között megrendezésre került XII. Csehkis-Luczay Napok továbbképző rendezvényen elhangzott előadása.
Jánosa Tibor, Alpha-Vet Kft.: Fertőtlenítési tapasztalatok madárinfluenza idején; a MÁOK Fejér Vármegyei Szervezete és a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya közös szervezésében 2023. február 7-9. között megrendezésre kerül XII. Csehkis-Luczay Napok továbbképző rendezvényen elhangzott előadása.
Dr. Bálint Ádám PhD., NÉBIH: Madárinfluenza aktuális kérdései; az Eurofins Vetcontrol Kft. 2023. május 25-én megrendezésre került Baromfi Egészségügyi Akadémia III. webinárium rendezvényen elhangzott előadása.
Felhasznált irodalom
Dr. Pénzes Zoltán, Ceva Phylaxia Zrt.: Vektorvakcinákkal a legsúlyosabb vírusos baromfibetegségek ellen, különös tekintettel a baromfipestisre; 2015. Derzsy-napok rendezvényen elhangzott előadása http://derzsy-napok.hu/wp-content/themes/livestudio/assets/images/front/eloadasok/2015/Penzes-Zoltan—Vektorvakcinakkal-a-legsulyosabb-virusos-baromfibetegsegek-ellen.pdf
EFSA (European Food Safety Authority), ECDC (European Centre for Disease Prevention and Control), EURL (European Reference Laboratory for Avian Influenza), Adlhoch, C, Fusaro, A, Gonzales, JL, Kuiken, T, Marangon, S, Niqueux, É, Staubach, C, Terregino, C, Aznar, I, Muñoz Guajardo, I and Baldinelli, F, 2023. Scientific report: Avian influenza overview September–December 2022. EFSA Journal 2023; 21( 1):7786, 63 pp. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2023.7786
EFSA (European Food Safety Authority), ECDC (European Centre forDisease Prevention and Control), EURL (European Reference Laboratory for AvianInfluenza), Adlhoch C, Fusaro A, Gonzales JL, Kuiken T, Mirinaviciute G, Niqueux É, StahlK, Staubach C, Terregino C, Broglia A, Kohnle L and Baldinelli F, 2023. Scientific report: Avian influenza overview March–April 2023. EFSA Journal 2023;21(5): 8039, 45 pp. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2023.8039
Herrera-Ong LR. (2023) Strategic construction of mRNA vaccine derived from conserved and experimentally validated epitopes of avian influenza type A virus: a reverse vaccinology approach. Clin Exp Vaccine Res. 2023 Apr;12(2):156-171. doi: 10.7774/cevr.2023.12.2.156. Epub 2023 Apr 30. PMID: 37214143; PMCID: PMC10193103.
Kalenik, B.M., Góra-Sochacka, A., Stachyra, A. et al. (2020) Response to a DNA vaccine against the H5N1 virus depending on the chicken line and number of doses. Virol J 17, 66. https://doi.org/10.1186/s12985-020-01335-9
Zhang C, Maruggi G, Shan H and Li J (2019) Advances in mRNA Vaccinesfor Infectious Diseases. Front. Immunol. 10:594.doi: 10.3389/fimmu.2019.00594
Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 18. számú függeléke.
https://www.woah.org/en/disease/avian-influenza/#ui-id-3
Dr. Plachy Melinda
takarmányüzemi állatorvos
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
