A növények és terményeik penészgombával történő fertőződése a mezőgazdaság régről ismert problémája. A mikotoxinok a penészgombák mérgező másodlagos anyagcseretermékei, melyek a terméshozamot és a termények értékesíthetőségét csökkentik, valamint az állatok takarmányozása során nem megfelelő fejlődés, szaporodási zavarok, illetve megbetegedés, vagy akár tömeges elhullás is jelentkezhet.
A mikotoxinvizsgálati eljárásokat többféleképpen csoportosíthatjuk, és általánosságban gyors módszerekről és referenciamódszerekről beszélünk. A gyors vizsgálati eljárások közé soroljuk az ELISA-teszteket, az immunkromatográfiás, illetve a fluorimetriás teszteket. A referenciamódszerek a mikotoxinok esetében HPLC vizsgálaton alapulnak, amelyek különféle detektálási technikákkal (pl. UV, FLD, MS, MS-MS) egészülhetnek ki.
A gabonák be- és kitárolásánál a gyorsan és könnyen kivitelezhető tesztcsíkos módszereknek van óriási jelentősége, melyek kvalitatív és kvantitatív formában is elérhetőek. Ezek egyszerű mintamátrixokra lettek validálva, azaz használatuk alapanyagok szűrővizsgálatára javasolt.
Az összetettebb mátrixokhoz a validált referenciamódszerek javasoltak.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. vizsgálólaboratóriumában megtalálható modern analitikai technika, az UHPLC MS-MS lehetővé teszi, hogy a beküldött mintákból a következő toxinok jelenlétéről gyors és pontos információt kapjunk: DON, Zearalenon, Aflatoxinok, HT2, T2, Nivalenol, Fumonizinek, Ochratoxin, DAS, D3-Glükozid.
Bármilyen vizsgálati módszert is választunk a mikotoxinok mérésére, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mintavételt, melynek előírásaival sokféle szabályozás, rendelet foglalkozik.
A mintavételi eljárás során egy nagyobb tételből készítünk kisebb mennyiségű reprezentatív mintát oly módon, hogy a vizsgált paraméter aránya és eloszlása megegyező legyen az ellenőrzött tételben és a kialakított mintában is. A célunk az, hogy a minta vizsgálati eredményei alapján megalapozott következtetéseket vonhassunk le a tételre vonatkozóan.
A mikotoxinok vizsgálata egy összetett folyamat, amely alapvetően három részből áll:
- mintavétel (nagy tételből kicsi reprezentatív minta előállítása)
- őrlés, és az analitikai minta elkészítése
- extrahálás, amikor az analitikai mintából kivonjuk a mikotoxinokat, majd meghatározzuk azok mennyiségét
Számos tudományos cikk foglalkozik azzal, hogy megvizsgálja a mintavételt, mint a mikotoxinok vizsgálatának legnagyobb hibaforrását. (1) A mikotoxinmérés során ezért nagyon nagy felelőssége van azoknak, akik az összetételre jellemző vizsgálati mintát előállítják.
Laboratóriumunkban több ezer akkreditált toxinvizsgálatot végzünk évente.
A 2022 júliusától gyűjtött adatok alapján a szezon legterheltebb gabonája a kukorica.
A vizsgált tételek 48%-ában találtunk méréshatár feletti Aflatoxin mennyiséget, melynek átlagértéke 0,015 mg/kg. A vizsgált tételek 30%-ában tapasztaltunk DON jelenlétet, melynek átlagértéke 0,69 mg/kg. A vizsgált kukoricák 10%-ában kérték partnereink a Fumonisin szintek ellenőrzését is, főleg olyan esetekben, ahol a kukorica valószínűsíthetően nem hazai forrásból származott. Ezen minták több, mint 90%-ában találtunk Fumonisint, átlagban 3,21 mg/kg-ot. A vizsgált tételek egy részénél egyéb toxinok is előfordultak kisebb mennyiségben, úgy, mint az Ohratoxin, a T2, a HT2 és a Zearalenon.
Az árpa esetében a vizsgált tételek 25%-ában találtunk DON toxin jelenlétet, melynek átlaga 0,64 mg/kg volt. Kevés esetben a Zearalenon, a T2 és a HT2 jelenléte is kimutatható volt.
Tapasztalataink alapján a búza a szezon nyertese, a vizsgált minták 27%-ában tudtunk DON tartalmat kimutatni, melynek átlaga 0,18 mg/kg volt. A többi toxin jelenléte alig néhány mintában érte el a kimutatási határértéket.
Minden év más kihívások elé állítja partnereinket és a laboratóriumokat a mikotoxinvizsgálatokkal kapcsolatban. Fejlesztéseinkkel bővíteni szeretnénk a vizsgált mikotoxinok körét, ezzel is segítve partnereinket a minták minőségével kapcsolatos ismereteik bővítésében és döntéseikben.
(1) Felhasznált irodalom:
Donnelly, R.; Elliott, C.; Zhang, G.; Baker, B.; Meneely, J. Understanding Current Methods for Sampling of Aflatoxins in Corn and to Generate a Best Practice Framework. Toxins 2022, 14, 819. https://doi.org/10.3390/ toxins14120819
Herczig Bea
laboratóriumi ágazatvezető
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
