Tavasszal nem csak az emberek, de kutyák és macskák esetében is megszaporodhatnak az allergiás tüneteket. Az állatok kb. 10%-a szenved ettől a betegségtől.
Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója bizonyos anyagokra, allergénekre. A macskáknál és a kutyáknál számtalan anyag okozhat ilyen reakciót, mint például pollenek, bolhanyál, táplálék összetevők, penészgombák, poratkák, házi por, vegyi anyagok, tisztítószerek és még sorolhatnánk. Az allergén anyag többféle módon kerülhet az állat szervezetébe: bolhacsípéssel, belélegzéssel, közvetlen érintkezéssel, élelemmel. Az allergia a háziállatok egész életére kihatással lehet és az idő múlásával a tünetek erősödhetnek.
Az allergiás elváltozások hátterében leggyakrabban bolhaallergia vagy genetikai eredetű allergiás megbetegedés, az atópia áll.
Figyeljünk oda a tünetekre!
Allergiás kórképek esetében leggyakoribb tünet a vakaródzás, a bőrgyulladás, kötőhártya-gyulladás, külső hallójárat gyulladás, ritkábban csalánkiütés, emésztési zavarok, esetleg légúti tünetek. Az allergiás kutya gyakran vakarózik, rágja a bőrét, nyalogatja a mancsát. Kezdeti stádiumban a primer bőrelváltozások elsősorban a szőrrel nem-, vagy ritkán fedett testtájakon látszanak, pici piros foltok, vagy csalánkiütés esetében a bőr kisebb nagyobb területére kiterjedő savós beszűrődés formájában. A folyamatos, intenzív vakarózás és nyalogatás következtében általában másodlagos elváltozások (kimaródás, pörkösödés) alakulnak ki, sokszor bakteriális felülfertőzéssel. A bőrelváltozások által leggyakrabban érintett területek: pofatájék, áll, külső hallójárat, végtagok, hónalj valamint a has tájéka. Súlyos állapotban a tünetek több testtájra is vagy akár az egész testre kiterjedhetnek.
Bolhaallergia
A leggyakrabban előforduló allergiás megbetegedés kutyák és macskák esetében. A kifejlett bolhák vérszívás útján juttatják be a kutyába vagy macskába az allergént, melyre érzékeny állatban allergiás reakció alakul ki. A bolhák a csípés után 1-2 nappal rakják le petéiket az állat szőrzetére és 3-5 hét szükséges a kifejlődéshez. Ezért nagyon fontos, hogy időben és rendszeresen kezeljük Kedvencünket és nemcsak a bolhák kifejlett egyedeit, de a lárvákat is pusztítsuk el, mind az állat testfelületén mind pedig a környezetében.
Atópia esetében az allergén, mint pl. a növényi pollenek, penészgomba spórák, emberi hám, házi por, általában belélegzés útján jut be az állat szervezetébe és vált ki túlérzékenységi reakciót. A tüneteket jellemzően bőrelváltozások (bőrgyulladás, nyalogatásból, vakaródzásból származó kimaródások, szőrhullás, csalánkiütés) és a vakaródzás uralják. A tünetek jelentkezése erős szezonalitást mutat, tavasztól őszig terjedő időszakban az atópiának kitett állatok tünetei általában sokkal intenzívebben jelentkeznek, mint a téli időszakban. Télen, lakásban tartott állatoknál a fűtött lakás száraz levegője válthat ki hasonló tünetekben megnyilvánuló kórképet.
Fontos a megelőzés!
A bolha és kullancs elleni védekezés történhet megfelelő nyakörv használatával, nyak bőrére cseppenthető készítmények, illetve szájon át adagolható tabletta alkalmazásával. Bármelyik eszközt is választjuk, nagyon fontos a rendszeres használat és a használatra vonatkozó utasítások betartása. Macskák esetében körültekintéssel válasszunk készítményt, egyes, kutyák számára eredményesen alkalmazható termékek macskákban súlyos mérgezést, akár elhullást okozhatnak!
Atópia esetében az ismerten genetikai hajlammal terhelt egyedek tenyésztésbe állítása mindenképpen megfelelő körültekintést igényel, akár szelekciós szempont is lehetne.
Az állat környezetében lévő allergének csökkentésére a gyakori porszívózás, a fekvőhely anyagának megfelelő megválasztása (könnyen tisztítható, mosható, nem pokróc jellegű textília) csökkentheti a tüneteket.
A gyógykezelés lehetőségei
Általában a bőrbetegségek, így a bőrtünetekben megnyilvánuló allergiák kezelése is nehéz, nagyon összetett és időigényes feladat.
Mint minden betegség esetében a kiváltó ok megtalálása és eliminálása lenne a cél, azonban allergiák esetében ez nem mindig, vagy nem teljes körűen sikerül, vagy azért mert nem sikerül pontosan beazonosítani a tüneteket kiváltó allergént, vagy azért mert az az állat környezetéből nem eliminálható, és adott esetben az állat sem emelhető ki az allergénnel terhelt környezetből.
Mivel az allergia számos egyéb, kórokozó által előidézett megbetegedés tüneteivel hasonló tüneteket produkál, ezért első körben ezeket szükséges kizárni. Ha az allergia ténye biztosan megállapítható, a továbbiakban az allergia jellegét, a kiváltó allergének jellegét kell meghatározni. A humán orvoslásban is használt bőrtesztek állatorvosi gyakorlatban is kivitelezhetők, valamint vérből is vizsgálható, hogy az állat mire allergiás.
Mivel az allergiás tünetek mögött legtöbbször bolhaallergia áll, ezért elsődleges a szakszerű bolhairtás, aminek az állat környezetére is ki kell terjednie, megelőzve a visszafertőzés. Ha több állatot tartanak együtt, akkor valamennyi állatnál el kell egyszerre végezni a kezelést, akkor is, ha a többi nem mutat tüneteket. Ha a tünetek ezt követően sem enyhülnek, akkor tovább kell kutatni a kiváltó okot.
Oki terápiaként szóba jöhet az állat deszenzibilizálása, amikor meghatározott időnként, bőr alá juttatnak növekvő adagban allergént. Ez az eljárás hosszadalmas, kb. 80%-ban várható javulás. Az eredményesség előfeltétele az allergén azonosítása.
Az allergiás reakciók tüneti kezelésének nagyon fontos, gyors javulást eredményező, de egyáltalán nem veszélytelen gyógyszerei a szteroidok, melyek épp ezért kizárólag folyamatos állatorvosi felügyelet mellett alkalmazhatók. Ezek a készítmények gyulladáscsökkentő hatásúak valamint a szervezet fokozott immunválaszát is mérséklik, így a viszketést, és a viszketés okozta másodlagos elváltozások is szemmel láthatóan javulnak. Mivel azonban tartós alkalmazásuk a mellékveséket károsíthatja, ezért az állat állapotától és a tünetek súlyosságától függően, ha külsőleges alkalmazás is elégséges, akkor célszerű azt választani.
A humán gyakorlatban is elterjedt antihisztaminok mérsékelhetik az allergiás tüneteket, azáltal, hogy a viszketést csillapítják – ezzel megelőzve a vakaródzás okozta másodlagos elváltozásokat, fertőzéseket is – azonban csak olyan eredetű allergiák esetében lehet eredményesen alkalmazni őket, melyek hiszatmin felszabadulással járnak, mint pl. darázscsípés vagy gyógyszer-, vakcina okozta csalánkiütés (a fentiekben részletesebben taglalt gyakoribb allergiák esetében az antihisztaminok alkalmazása nem eredményez számottevő javulást).
Az allergia tüneti kezelésének nagyon fontos elemei a különböző külsőleg alkalmazható készítmények – samponok, emulziók, kenőcsök – amelyek elsősorban a viszketés csillapítása, gyulladáscsökkentés és hámosítás révén segítik a kezelés eredményességét. A rendszeres, megfelelő időközönként végzett fürdetés segít a tünetek enyhítésében részben az által, hogy az irritációt okozó anyagokat eltávolítja a bőrről/szőrzetről, továbbá összetételtől függően hámosító, hidratáló vagy részben szárító hatásuk révén enyhítik a bőrgyulladás tüneteit. A fürdető szereken kívül egyéb külsőlegesen alkalmazható állatgyógyászati vagy humán készítmények is rendelkezésre állnak, melyek szintén viszketés csillapító, gyulladáscsökkentő, hámosító vagy antibiotikus hatásuk révén segítik a gyulladásos folyamatok mérséklődését, a bőr regenerálódását és az esetlegesen kialakult másodlagos fertőzések leküzdését.
A bőr állapotának, regenerálódásának javulása támogatható továbbá speciális bőrtápláló takarmánykiegészítő készítményekkel, melyek tabletta vagy szuszpenzió formájában általában telítetlen zsírsavakat (linoslsav, linolénsav, EPA, DHA) vitaminokat (A-, B2-, B6-, E vitamin, biotin), mikroelemeket (cink, szelén) tartalmaznak.
