Az elmúlt évek során a kistermelői nyúlfelvásárlás gyakorlatilag megszűnt. Napjainkban a vállalkozó méretű nyúltelepek adják az ország 4,5 milliós vágónyúl termelését. A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tervei szerint 2022-re 7 millió vágóállatot állítanának elő a nyúltenyésztők.
Mint tudjuk, Magyarországon a nyúltenyésztésnek régi múltja van. Az árutermelő nyúltenyésztés és az export egészen az 1960-as évekre nyúlik vissza. Kezdetben a termelés óriási ütemben növekedett, egészen a 80-as évek végéig, amikor a magyar termelés meghaladta az évi 35 ezer tonna élősúlyt.
Jelenleg az országos anyanyúl létszám 85 ezerre tehető, körülbelül 60-70 nagyüzemi nyúltelepről kerülnek ki az állatok a két hazai vágóhídra.
A nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált ágazat, a hazánkban előállított, évi több mint tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. A belföldi fogyasztás ösztönzésére számos kampány hívta fel a figyelmet az utóbbi időszakban. A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Agrármarketing Centrum (AMC) közös kampányaitól azt remélik, hogy a fejenkénti 1-2 százalékos éves fogyasztást 2022-ig mintegy 10 százalékra sikerül emelni.
Jelenleg mindösszesen 0,2 kilogramm az átlagos, egy főre jutó nyúlhúsfogyasztás, az Európai Unió átlaga 2 kilogramm körül alakul a mediterrán országoké pedig 8 kilogramm.
A nyolcvanas évek lendületes éveihez képest ma már kevesen vágnak bele a nyúltenyésztésbe, de persze mindig vannak kivételek.
Dadon járunk, egy kedves kis Komárom-Esztergom megyei településen, nem messze Kisbértől. Lakói – mint egy átlagos faluban – földműveléssel, állattartással foglalkoznak vagy a közeli város valamelyik üzemében dolgoznak. A XXI. századi változások – ha lassabban is – de itt is működnek, hatva a mindennapokra, abból is legnagyobb mértékben a korábban jelentős mértékű állattartásra. Azért szerencsére vannak még akik az állattartásban látják a jövőt, többek között ilyen Pöhr Attila nyúltartással foglalkozó gazda, akivel ezt a beszélgetést folytattuk.
Több mint nyolc éve kezdtünk nyúltartással foglalkozni, a kezdetekkor még bérelt istállóban. Később saját telkünkön általunk épített 320 négyzetméteres kétszintes istállóban folytattuk a termelést. Az állomány létszámát tekintve jelenleg 375 anyanyúl és annak szaporulata van a telepen. Választásunk az induláskor Pannon Fehér fajtára esett. – említi meg a nyúltenyésztő.
Nekünk nagyon bevált ez a fajta, nyugodtak, szaporák és jó a húskihozataluk. Ha minden jól működik, 12 hetes korra a kisebbek 2,5 kilogrammosak, míg a nagyobbak akár elérhetik a 3 kilogrammos súlyt is. A nyúlpiac sokat változott amióta ezzel foglalkozunk és mondhatom nem előnyére.
A kezdetekkor még az OLÍVIA Kft.-vel indult el az együttműködésünk, akkor az alacsonyabb takarmányköltségek és magasabb felvásárlási árak jellemezték a viszonyokat – mondja Pöhr Attila.
Próbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy eredményeinkkel elégedettek legyünk. Az anyaállományt a Kaposvári Egyetem nyúltelepéről származó spermával termékenyítjük. Az eredményes termékenyülés érdekében speciális „fényterápiát” alkalmazunk. A tavaszi fényviszonyok imitálásával jobb termékenyülést érünk el az anyáknál. Mondhatom, hogy általában 75-80 százalékos a termékenyülésünk, ez alatt nem lenne gazdaságos a tevékenység.
Takarmányozásunkat a Bonafarm- Bábolna Takarmány Kft. tápsorára alapozzuk. Az anyákat a szoptatási időszakban a CUNILAC szoptató anyanyúl takarmánnyal – kokcidiosztatikumos kiegészítéssel – takarmányozzuk, a választást a CUNISTART választási takarmánnyal végezzük – szintén kokcidiosztatikumos kiegészítéssel -, míg a hízlalási időszakot egészen a vágásig a CUNIFORT befejező takarmánnyal hajtjuk végre. Dicsekvés nélkül mondhatom, nagyon jó kis eredményeket érünk el. Elhullásunk alig van, s leadáskor bizony van mikor elkerekedett szemmel veszi át a felvásárló a szépen kigömbölyödött nyuszikat. Tény, hogy évekkel ezelőtt jobban lehetett keresni nyúltartással. – „ Azért aki jól csinálja még most is marad rajta némi haszon, annak ellenére, hogy már magasabbak a takarmányárak és nem kapunk annyit a nyúlhús kilójáért. A nehezebb időszakokat megszépíti, hogy a tevékenységünk számunkra még mindig örömet okoz és a sok nyuszi miatt olyan mintha nálunk mindig húsvét lenne.” – zárja a beszélgetést Pöhr Attila.
