Az automatizált fejőrendszerek megjelenése és üzemi forgalomba helyezése 30 éves múltra tekint vissza. Ez viszonylag rövid idő, azonban ezalatt is óriási fejlődés ment végbe az emberi beavatkozást nélkülöző gépek piacán. Ennek a folyamatnak az elmúlt években különböző okai voltak, de mindenekelőtt meg kell említeni a munkaerő költségének a növekedését, valamint a munkaerő utánpótlásának hiányosságait. A tejtermelő gazdaságokban a fejésre fordított idő elérheti a teljes munkaerőigény 30-35%-át is.
A Milking Machines Global Market Report 2022 kiadványa szerint a robotfejőgépek óriási keresletet teremtettek a fejőgépek piacán. A termelők nagy számban mutatnak érdeklődést a robotizált rendszerekre, mert nehéz megtalálni a megfelelő munkaerőt, illetve nehéz megfizetni annak emelkedő költségeit. A fejőrobotok napjainkra a fejési munka új dimenzióját jelentik: egyrészt az állatokat érő stresszhatások minimalizálódnak, nagyobb autonómiával és szabadsággal rendelkeznek a tehenek, ami 10-15%-os, jelentős termelésnövekedést is eredményezhet. Másrészt a beépített érzékelők, szenzorok révén minden állatról naponta óriási adatmennyiség képződik, mely a menedzsment számára lehetőséget ad az azonnali döntések meghozatalára. Amekkora innováció rejlik a műszaki-technikai fejlődésben, hasonló mértékű szemléletváltozásra van szükség a termelőknél is a vonatkozó telepi technológiák rendszerének kialakítása, különös tekintettel a takarmányozási feladatok kapcsán.
A fejőrobotok jelentős beruházási költséget jelentek, ezért nagyon fontos a finanszírozás és a megtérülés tervezése. A világ különböző részein ez nem feltétlenül egységesen működik. A University of Minnesota munkatársai (J. A. Salfer, K. Minegishi, W. Lazarus, E. Berning, M. I. Endres) 2017-ben publikált munkájukban vizsgálták ezt a kérdést. Elöljáróban megállapították, hogy a korábbi évek kutatásai alapján az automatizált rendszerek profitabilitása alacsonyabb volt korábban, mint a fejőházi rendszereké. Azonban a folyamatos fejlődés következtében javulás tapasztalható ezen a téren a robotok újabb generációinak bevezetésével. Az újszerű istállóberendezések, valamint a magasabb szintű menedzsmentfolyamatok elősegítették a jövedelmezőség javulását. A fejőrobotok iránti kereslet erősödését segíti az, hogy a kisebb családi farmokon egyre nő az igény a jobb életminőség iránt. A nagyobb telepek pedig azért keresik a robotokat, mert munkabérek növekednek és egyébként is egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni.
Az automatizált fejési rendszerek sikerének egyik fő tényezője a takarmányozás. A robotos rendszerek köztudottan ismert takarmányozási sajátossága a PMR (részleges takarmánykeverék) technológia. Az állatok egy, a TMR-hez képest alacsonyabb energiatartalmú takarmányt kapnak, melyet a fejések alkalmával adagolt robottáppal egészítünk ki. A takarmányos legfontosabb feladata, hogy egyensúlyba kell hozni az etetőasztalon adott PMR, valamint a robotban használt táp arányát és összetételét. A témáról számos publikáció látott napvilágot az elmúlt években, melyek közül J. A. Salfer és M. I. Endres 2016-os megállapításai irányadónak tekinthetőek. 52 minnesotai és wisconsini robotos gazdaság adatai alapján arról írnak, hogy a szabad forgalmú telepek esetében az adagolt robottáp mennyisége mindig magasabb volt, mint az irányított forgalom esetében. A szabad forgalmú telepek esetben a PMR az átlagos tejtermelésükhöz képest 4,5-13,6 kg-mal alacsonyabb termelési szintre volt összeállítva, míg irányított forgalom esetén 4,1-9,1 kg-mal volt az állomány átlagos termelése alá pozícionálva. A gyakorlat nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a szabad forgalmú telepek PMR-je általában magasabb adagú robottáp kiegészítéssel működik, míg az irányított forgalom esetén a PMR értékei jobban megközelítik egy TMR mutatóit és jelentősen alacsonyabb adagú robottáp felhasználással működik a technológia.
A telepeket ellátó takarmányos szakemberekkel konzultálva, az az egyértelmű véleményük alakult ki a szerzőknek, hogy a sikeres takarmányozási technológia kialakításának kulcsai a pellet ízletessége és a PMR konzisztenciája. Ez utóbbin azt értjük, hogy a PMR alacsonyabb energiakoncentrációval bír, nyersfehérje tartalma nem feltétlenül különbözik egy TMR beltartalmi értékeitől, ellenben a rostfrakciók értékei jelentősen magasabbak lehetnek egy robotos keverék esetében. Ez azt jelenti, hogy a PMR-ben nagyobb szerepet kapnak a tömegtakarmányok. Ezért a megfelelő konzisztencia érdekében nagyos fontos szempont lesz a keverék homogenitása, az optimális fizikai szerkezete és a felhasznált alapanyagok emészthetősége. Ezek a tényezők alapjaiban határozzák meg a szárazanyag-felvétel alakulását, ezzel együtt a termelés felfutását. Mivel az automatikus rendszerek alkalmazása esetében általában nincs a hagyományos értelemben vett csoportosítás – laktáció szerinti képzelhető el –, ezért az esetlegesen gyengébb minőségűre sikerült erjesztett takarmányainkat is egyre problémásabb lesz elhasználni.
A jelenleg forgalomban lévő robotok párhuzamosan 1-4 különböző robottáp etetésére is alkalmasak lehetnek, emellett kétféle folyékony kiegészítő használatára is lehetőség nyílhat. Hazánkban általában a szilárd takarmány 1-2 utas kijuttatására alkalmasak a berendezések. Elvileg lehetőség van a robotok üzemeltetésére különböző szemcseméretű dercés tápokkal, illetve granulált takarmányokkal is. A tapasztalatok viszont azt igazolják, hogy a granulált forma növeli a látogatások számát. Szintén pozitív hatással van az átlagos látogatásszámra, ha a pellet jó minőségű (kemény), és nem poros, mire az állat elé kerül.
A szabad forgalom esetében a robottáp az elsődleges motiváció az állatok számára, hogy minél gyakrabban keressék fel a robotot. Ezért különlegesen fontos, hogy a pelletek kiváló minőségű és az állatok számára ízletes alapanyagokból legyenek összeállítva. Az attraktív hatást fokozhatjuk aromák, illatanyagok alkalmazásával. Cégünk szarvasmarha-takarmányos csapata az elmúlt években behatóan foglalkozott a késztakarmányokban alkalmazott aromák hatásaival, és volt módunk a legjobb hatást ígérő illatok kipróbálására és összehasonlítására is. Jelenleg a speciális robottakarmány sorunkba tartozó termékek csak ezzel a kiegészítéssel kerülnek forgalomba. Az ízletesség tovább fokozható egyes folyékony alapanyagok bekeverésével a takarmányokba, mely lehetőséggel keverő üzemeink szintén rendelkeznek.
Az irányított tehénforgalom esetén a robottáp csalogató hatása kisebb mértékben érvényesül, az állatok elsődleges motivációja az, hogy éhesek. A robottáp átlagos mennyisége alacsonyabb, mint szabad forgalom esetén, gyakorlatilag 2-4 kg között alakul általában. Nagyon fontos, hogy az állatok elől ne fogyjon el a PMR, illetve hogy a feltolások száma szintén stimulálólag hat a látogatások számára.
Az automatikus fejési rendszereket üzemeltető farmok termelékenységével kapcsolatban szeretnék néhány menedzsment tényezőt megemlíteni, melyekről bővebben lehet olvasni a University of Minnesota munkatársai (J. M. Siewert, J. A. Salfer, M. I. Endres) 2018-as publikációjában. Vizsgálták többek között, hogy milyen összefüggést találnak az egy tehénre, illetve egy robotra történő tejhozam tekintetében akkor, ha új építésű, vagy már meglévő, átalakított istállóba installálják a berendezéseket. Gyakorlatilag a vizsgált 33 robotos telep között nem találtak termelésbeli különbséget. Következtetésük szerint az utólagos kivitelezés esetében is ki tudták elégíteni a tulajdonosok az állatok aziránt támasztott igényeit, hogy megfelelő méretekkel rendelkezzenek a terek, a tehenek kielégítő tehénkomfortot kapjanak, illetve jó itató- és jászolmenedzsmentet érjenek el az épületekben. Vizsgálták a szerzők továbbá, hogy a különböző trágyaeltávolítási módok közül, az automatikus lehúzás, a hagyományos kitolás vagy a rácspadlós megoldás között találnak-e a termelést befolyásoló különbségeket, de ez a tényező sem befolyásolta a fajlagos tejhozamot. A pihenőboxok padozatának kialakítása azonban nagyon fontos tényezőnek tűnik vizsgálataikban: a matraccal borított boxokkal rendelkező farmok átlagtermelése 31,9 kg volt; ahol homokkal almoztak, ott a termelés átlagosan 34,9 kg-ot ért el, míg a vízágyas megoldást alkalmazó farmokon az átlagos termelés 35 kg volt. A vizsgált telepek eredményes üzemeltetése tekintetében fontos a megfelelő jászolmenedzsment kialakítása, ahol az alkalmazott takarmányfeltolások száma és azok módja is nagy különbséget jelenthet. A kézi feltolás adta lehetőségekhez képest az automata (takarmánytoló robot) megoldás közel 5 kg napi termelési előnyt mutatott vizsgálataikban.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. hazai és külföldi partnerei takarmányozásának során elmélyült tapasztalatokat szerzett a robotos telepek minőségi kiszolgálásában. Szaktanácsadó csapatunkat speciális gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberrel bővítettük. Szolgáltatásaink kiteljesedve állnak rendelkezésre, hogy a felmerülő napi feladatok megoldásában hatékonyan tudjunk közreműködni. Az egyedi igényeket is figyelembe vevő robottápsorunk alkalmazásával a tehenek táplálóanyag igényeinek ismeretében, egészségi állapotukat megtartva törekszünk kimagasló termelési eredményekhez segíteni partnereinket.
Éliás Dávid
vezető szarvasmarha szaktanácsadó
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
