Szívférges a kutyám, mit tegyek?

Szívférges a kutyám, mit tegyek?

A szívférgesség egy potenciálisan halálos betegség, melyet a Dirofilaria immitis fonálféreg okoz. A szúnyogcsípéssel  terjedő, nálunk elsősorban a kutyákat fenyegető betegség Magyarországon a közelmúltig ismeretlen volt, ám a klímaváltozás miatt terjedni kezdett. A fertőzésre különösen fogékony kutyák mellett a macskák, menyétfélék és mintegy harminc más állatfaj betegségét írták már le. Az ember is megfertőződhet, de kialakult megbetegedésről nincs információ. A fertőzés megelőzése könnyű, a kifejlődött férgek eltávolítása viszont csak igen komoly műtéttel történhet, ezért a hangsúly a megelőzésen van.

Szívféreg ciklus

Forrás: http://kisallatbudafok.hu/hirlevel-archivum/kedvcsinalo/szivfergesseg-borfergesseg

Terjedési mechanizmusa:

Microfilária

Mikrofilária mikroszkópos képe vérkenetben

A féreg szaporodási- és életciklusa meglehetősen bonyolult. Szükséges hozzá egy olyan gazdaállat, melyben kifejlődött nőstény féreg élt és szaporodott, így a vérében féreglárvák találhatók, melyeknek új gazdatestre van szükségük a fejlődéshez. A fertőzött állatokból szúnyogcsípéskor a vérrel együtt a féreglárvák is a szúnyogba, mint köztesgazdába kerülnek. Két-három hét, a szúnyogban töltött érés után a következő csípéskor egy újabb állatba kerülnek. Itt két-három hónapig, főként a kötőszövetben fejlődnek, majd az úgynevezett mikrofilária (miniféreg) állapotukban a vénás  rendszeren keresztül eljutnak a szervezet különféle helyeire.
Amikor tüdőartériákba, majd a jobb szívfélbe jutnak, megkapaszkodnak és vérplazmán élnek. További három hónap alatt fejlődnek kifejlett és ivarérett féreggé. Amennyiben nem pusztítja el a gazdaszervezetet, a féreg élettartama kifejezetten nagy, 6-7 év is lehet. A hímek nagysága a 15, a nőstényeké a 30 centimétert is elérheti.
A férgek kifejlődés után szaporodnak, majd a nőstény több évig is életképes lárvákat juttat a vérbe. Ezek itt nem fejlődnek tovább, a ciklus újra kezdődik a szúnyogcsípéssel, majd ezután a következő gazdatestben való fejlődéssel.

 

A betegség tünetei:

A tünetek súlyossága attól függ, milyen erős a fertőzöttség (vagyis hány féreg él, fejlődik az állatban), illetve a fertőzött kutya vagy macska mennyire aktív életet él. A férgeknek nem célja, hogy elpusztítsák a gazdaállatot. A fertőzés legtöbbször tünetmentes. A fertőződés után 6-7 hónappal az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

  • Köhögés
  • Gyors, nehezített légzés
  • Fáradékonyság, gyengeség, a séta, játék elutasítása
  • A has térfogatának megnövekedése, mert folyadék halmozódhat fel benne a jobb szívfél elégtelen működése miatt.
  • A gyógyítás nagyon sokáig tart és veszélyes is lehet, mert az elpusztult férgek szívelégtelenséget, érelzáródást okozhatnak, ezért NAGYON NAGY HANGSÚLYT KELL FORDÍTANI A MEGELŐZÉSRE!

 

A betegség megelőzése és kimutatása:

A szívférgesség esetében a megelőzésre kell fektetnünk a hangsúlyt, mivel a gyógykezelése komoly veszélyt jelent az állatra (a sok halott féreg a vérpályában trombózist okozhat az életfontosságú szervekben). A bőrférgességnél is alkalmazott, bőrre cseppenthető spot on készítmények hatékonyak a megelőzésre. Ezek alkalmazását a szúnyogok megjelenése előtt egy hónappal érdemes elkezdeni.
Létezik olyan tablettás féreghajtó készítmény is, mely hatékonyan képes megakadályozni a lárvák elszaporodását a vérben. Szezonban ezt is havonta kell alkalmazni.

Fontos, hogy nem elég csak a szúnyogok ellen védekeznünk!

Ezek a gyógyszerek a szervezetbe jutott mikrofiláriák, illetve a fejlődésben levő harmadik és negyedik stádiumú lárvák pusztulását okozzák. A megelőző kezelés megkezdése előtt, ha a kutya elmúlt 6 hónapos, szűrővizsgálatra van szükség, mivel fertőzött állat ezen készítményekkel való kezelése során súlyos anafilaxiás reakció alakulhat ki.
A mikrofiláriákat már egy rutin kenetvizsgálat során is észrevehetjük. A negatív eredmény azonban nem zárja ki a lárvák jelenlétét, mert a vizsgálat érzékenysége alacsony. A mikrofiláriák kimutatásának standard módszere a Knott-teszt. Mikroszkóp alatti vizsgálat során a mikrofiláriák hiánya nem zárja ki magát a betegséget. Figyelembe kell venni továbbá, hogy hazánkban egyelőre a Dirofilaria repens, a bőrférgesség okozója jóval elterjedtebb és a két faj mikrofiláriáit morfológiailag nehéz elkülöníteni.
Az állatorvosi forgalomban kapható ELISA gyorstesztek az adult nőstény férgek által termelt antigének kimutatásán alapszanak. Érzékenységük és specificitásuk magas. A különböző filarioidea férgek mikrofiláriáinak pontos elkülönítése PCR technikával történhet.

Szívférges kutya esetén az alábbi vizsgálatokat fogja elvégezni az állatorvos:

  1. teljeskörű vérlabor és vizeletvizsgálat a szervek állapotának felmérése érdekében, a vérsejtek mennyiségének és minőségének változásának monitorozása céljából
  2. kétirányú mellkas röntgen, hogy a szív, a nagyerek és a tüdő állapota felmérhető legyen
  3. szívultrahang vizsgálat a szív funciójának kontrollálása, és az esetlegesen nagyerekben (igen súlyos esetben a szívben) fellelhető férgek megtalálása érdekében.

 

Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADvf%C3%A9rgess%C3%A9g
https://www.szivfergesseg.hu
http://boxivet.hu
http://www.drmero.hu

Dr. Bérdi Petra
állatorvos

Hasonló bejegyzések