Mielőtt a cikk témájául szolgáló többfázisú robottakarmányozás tényleges számairól esne szó, úgy gondoljuk, hogy érdemes alapvetően végiggondolni egy fontos tényezőt. Miért is mondjuk ezt? Alapvetően azért, mert az ágazatban dolgozók folyamatos bérnövekedése értelemszerűen egyik mezőgazdasági vállalkozás részéről sem kerülhető meg, csak más-más megközelítést jelent a termelő vállalkozások jellege és a kibocsátott volumen vonatkozásában.
A KSH gyorsjelentése alapján hazánkban a bruttó átlagkereset 557.900 Ft/hó volt 2023 szeptemberében, ami 14,1%-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi érték. A gyorsjelentés arra is rámutat, hogy nemzetgazdasági szinten a 19 alapvető ágazaton belül a mezőgazdaság a 17. helyen áll ebben a mutatóban, de helyezésétől függetlenül a bruttó éves bérnövekmény hasonlóan 14,2% (2022. szept.: 385.400 Ft/hó à 2023. szept.: 440.200 Ft/hó).
A termelési volumen nagysága tekintetében mit is tapasztaltunk az elmúlt néhány évben:
- családi gazdaságok esetében növekszik az igény a jobb életminőség iránt (családdal töltött idő)
- iparszerű termelési egységek tekintetében kihívás a megfelelően képzett munkavállaló elérése és megtartása (más ágazatok elszívó hatása)
A fenti alapvető tények mellett a fejőrobotok jelentős beruházási költséget jelentenek, ezért nagyon lényeges azok finanszírozási és megtérülési tervezése. Az automatizált fejési rendszerek egyik legfontosabb és egyben meghatározó költségtényezője a takarmányozás. A robotos rendszerek takarmányozási sajátossága, hogy „puzzle-szerűen” két fő elemből áll. Az egyik elem az ún. PMR (Partial Mixed Ration), a másik elem pedig a tejelő pótabrak, amit a tehén a fejőrobotba való belépéseket követően a nap 24 órájában elosztva kap meg a laktációs fázisához, termelési szintjéhez, valamint gesztációs szakaszához igazodva úgy, hogy elhelyezése a termelési egységben általában nem változik elléstől az apasztásig.
Kiemelt partnerünknél, az etei Állért Kft.-nél 2023-ban kölcsönös megállapodás alapján egy etetési kísérletre nyílt alkalom a kétfázisos robottakarmányozási rendszer lehetőségeinek vizsgálatára. Célunk volt a használatban lévő robottáp mellett párhuzamosan magasabb minőségű – kedvezőbb fehérjeösszetételű és kifejezetten ízletes komponenseket tartalmazó – takarmány, illetve a laktáció befejező szakaszában etethető – gazdaságossági és az esetleges elhízással kapcsolatos – ún. befejező takarmány párhuzamos etetése. Tapasztalatokat szerettünk volna nyerni, hogy az ellést követően rendelkezik-e még a beállított kísérletben a frissen ellett állomány további termelési potenciállal, illetve a laktáció második felében lehetséges-e az állatok számára megfelelően motiváló mennyiségű robottáp etetése kifejezetten ökonomikus formában termeléselmaradás nélkül.
Partnerünk az elmúlt években lépcsőzetesen és tervszerűen hajtotta végre az alábbi szabad forgalmú fejőrobotos beruházásokat:
- 2021-ben felépítésre került egy új, 2×60 férőhellyel rendelkező istálló 2 db Lely Astronaut fejőrobottal, ami kétfázisú robottakarmány kiosztását teszi lehetővé.
- 2022-ben a már meglévő 200 férőhelyes istállóba lett beépítve 4 db Lely Astronaut fejőrobot, amelyek kiszolgálása robottakarmány tekintetében egyfázisú.
- 2023-ban újabb 2 db Lely Astronaut beépítése történt meg a már meglévő 120 férőhelyes istállóba, amelyek robottakarmánnyal való ellátása szintén egyfázisú.
A cégünk által a korábbi években fejlesztett csalogató robottápok jelenleg három kategóriáját különböztetjük meg: Premium, Medium és Basic. A kísérlet tárgya az volt, hogy megvizsgáljuk, hogyan reagálnak az általában Medium takarmányt – illetve egyes helyzetekre aktualizált változatait – alkalmazó telep állatai a különféle minőségű és összetételű robottakarmányok kombinált etetésére. Vizsgáltuk, hogy ezek okszerű kombinációjával miként alakul a tehenek termelése és ahhoz milyen takarmányozási költség párosul a telepen kialakított kétutas etetési rendszer alkalmazásával.
A kísérlet időtartama közel 100 nap volt, a nyár vége felé kezdődött és az év vége előtt ért véget (2023.08.16. – 2023.11.23).
A kísérletbe vont tehenek létszáma összesen átlagosan 116 állat volt, a kísérlet céljainak megfelelő kialakítású 4-es és 5-ös csoportokban. Meg kell jegyezni, hogy ezen csoportok hagyományos összetétele a csoportok használata és a telep üzemeltetése miatt mintegy 10-15%-ban tartalmazott többször ellett állatokat. Ez az adottság elsősorban a kontroll csoporthoz történő viszonyítás tekintetében a tejtermelés adatainak abszolút értékeit befolyásolhatta.
A kísérlet etetési fázisai az alábbi tematika szerint alakultak:
- fázis: Medium + Basic takarmány páros à08.17.-2023.09.21. (36 nap)
- fázis: Premium + Basic takarmány páros à09.22.-2023.10.18. (27 nap)
- fázis: Premium + Medium takarmány páros à10.19.-2023.11.23. (36 nap)
Az etetési fázisok előtt mindhárom esetben a fejőrobotok által naponta kiosztható robottakarmányok együttes mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya be lett paraméterezve a fejőrobotok telepirányítási rendszerében, valamint a kiszállított granulált takarmányok kalibrálása is végre lett hajtva fejőrobotonként. Laktációs napok tekintetében a kísérleti csoportok (4-es és 5-ös csoport), valamint a kontroll csoport kialakítása során törekedtünk arra, hogy azok között szignifikáns eltérés ne legyen.
Az alábbi diagramok (1-es és 2-es számú diagram) szemléltetik, hogy az etetési fázisokban naponta mennyi takarmány fogyott féleségenként, valamint azok együttes mennyisége naponta miként viszonyult a kontroll csoport napi összes takarmányfogyasztásához képest. A kontroll csoport folyamatosan Medium takarmányt kapott.
Az első fázisban, ahol a Medium és a Basic takarmányt együtt etettük, ott a napi fogyás 9%-kal meghaladta a kontroll csoport napi takarmányfogyasztását. A második fázisban, ahol a Premium és a Basic takarmányt etettük együtt, ott a napi fogyás 6,4%-kal alacsonyabb volt, mint a kontroll csoport napi takarmányfogyasztása. A harmadik fázisban, ahol a Premium és a Medium takarmányt etettük együtt, ott a napi fogyás szintén 6%-kal alacsonyabb volt, mint a kontroll csoport napi takarmányfogyasztása.
A 3. diagram szemlélteti a teljes etetési időszak tejtermelését az abrakfelhasználás függvényében. Az első fázisban enyhén csökkenő abrakfogyasztás mellett a tejtermelésben csökkenés volt tapasztalható, igaz ez a kísérlet legmelegebb, hőstresszes időszaka volt. A második fázisban az abrakfogyasztás terén enyhe mérséklődés volt tapasztalható, miközben a tejtermelés enyhén emelkedett. A harmadik fázisban volt a legmagasabb az abrakfogyasztás, amely megnövekedett tejtermeléssel párosult.
A 116 db kísérletbe vont tehén esetében a 4. diagram arra mutat rá, hogy a kísérlet során a különböző robottakarmány kombinációk alkalmazása napi szinten milyen költséget jelentettek és ahhoz milyen termelés párosult.
A kísérleti időszak (100 nap) alatt a tej átlagos felvásárlási ára 156 Ft körül mozgott. Amennyiben a kapott adatokat egy táblázatban összefoglaljuk (1 táblázat) és az adott etetési fázisokra kiszámoljuk az árbevételt, valamit a hozzá kapcsolódó robottakarmányok együttes költségét, akkor további megállapításokat tehetünk.
Megállapításaink és következtetéseink az alábbiakban foglalhatók össze:
- Azokban az esetekben, amikor a kontroll Medium takarmánnyal szemben etetve az etetési kombinációk által magasabb táplálóanyag-tartalom bevitel történt a Premium robottakarmány alkalmazásával, akkor az összes napi takarmányfelvétel a robotokban alacsonyabb szintű volt, mint a kontroll csoporté. Ez a II-es és a III-as etetési fázisra volt igaz. A kísérlet I-es fázisában ennek pont az ellenkezője volt tapasztalható, amikor a Basic takarmánnyal kapcsolt etetés valósult meg a Mediummal együttesen. Az alacsonyabb energiatartalmú Basic takarmány fogyasztása emelkedett. Meg kell említeni, hogy a környezeti körülmények tekintetében az időjárás egyértelműen nyárias volt a kísérlet kezdetén, az I. fázis beállításakor.
- Megállapítható, hogy az etetési kísérlet I-es fázisa kevésbé értékelhető, aminek magyarázata abban rejlik, hogy a telepre kiszállított két robottakarmányt (Medium + Basic) erőteljesen hőstresszes időszakban etettük. Hőségnapok száma összesen 16 nap volt, ami az etetési fázis 45%-át tette ki. Ezzel párhuzamosan meg kell említeni azt is, hogy a kísérleti és a kontroll csoport teheneinél a termelés csökkenése hasonló módon és mértékben mutat csökkenést.
- A három fázis gazdaságossági számainak összehasonlításával több megállapítást is tehetünk. A legmagasabb szintű robottáp fogyás a harmadik fázisban volt megfigyelhető, mely kísérleti beállítás (Premium + Medium) tejtermelésben is a legmagasabb értéket produkálta – napi mennyiségben és fajlagosan is. A legalacsonyabb robottáp fogyasztási időszak mennyiségben és költségben a kísérletben a második fázisban (Premium + Basic) volt megfigyelhető. Az adott időszak robottakarmány költségének és az időszak árbevételének hányadosának vizsgálata azt mutatja, hogy a bevételre jutó robottápköltség arányaiban a legkedvezőbb a Premium + Basic időszakban volt, 8,91%-os értékkel.
Amennyiben az időszaki tejárbevétel értékéből levonjuk a robottáp költségét, egyértelműen a harmadik időszak látszik a legkedvezőbbnek: a legmagasabb szintű tejtermelés mellett, a robottáp költséget is figyelembe véve, a hozam alakulásának köszönhetően a legmagasabb „nettó” árbevétel miatt.
A kísérlet lebonyolítása sok munkát jelentett a telep és a szaktanácsadók részéről is, ellenben újszerű megközelítése miatt számos tapasztalattal is szolgált. A minőségi alapanyagok használata a robottáp előállítása során – táplálóanyag-tartalom és ízhatás – nagyon fontos tényező és megtérülő befektetés. A robottáp költségeinek okszerű emelése, a kísérlet adatai alapján megtérül az emelkedő tejtermelésben. Ezért nagyon fontos egy robotfejési beruházás költségeinek megtérülése miatt élni a többutas rendszer kiépítésének előnyeivel, illetve a termelési és a költség szempontokat figyelembe véve maximalizálni a profitot.
Molnár Szilvia
szaktanácsadó
Halász Róbert
szaktanácsadó
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
