Magyarország éghajlata mérsékeltövi kontinentális, ennek következtében nagyon változatos. Termelési eredmények tekintetében, télen a legnagyobb problémát a túl alacsony hőmérséklet, míg nyáron a nagy melegek okozzák, de az átmeneti évszakok (tavasz, ősz) is gondokat okozhatnak a szeszélyes időjárás miatt. A nyári időszakban jelentkező legfőbb probléma a hőstressz, amely csökkenti az állatok teljesítő képességét, továbbá a megemelkedett elhullás révén óriási gazdasági kárt tud okozni a baromfiágazatnak.
A baromfifélék optimális testhőmérséklete átlagosan 40-42 Cº között változik, ez azonban egy becsült érték, mivel sok tényező függvénye: faj, fajta, kor, kondíció, tollazat. Általános megállapítás, hogy hőstressz jelentkezik, ha a környezeti hőmérséklet eléri a 30-35 Cº-ot. A madarak hőszabályzó rendszere jelentősen eltér a többi fajétól. Nincsenek verejtékmirigyeik, így a felesleges hőtől főképp lihegéssel szabadulnak meg, ami egyben azt is jelenti, hogy a légzésszám növekedni fog (evaporációs hűtés) és a széndioxid leadás következében respirációs alkalózis léphet fel. Ezért ebben az időszakban kiemelt jelentősége van a helyes elektrolit egyensúly beállításának. További probléma, hogy nagy meleg hatására a szervezet hőmérséklete megemelkedik, ennek következtében a szív és anyagcsere tevékenysége fokozódik, míg a vér oxigénellátottsága csökken, ami az állat elhullásához vezethet. Nagy melegben megnő a madarak létfenntartási energiaigénye a felesleges hőmennyiség leadása miatt. Csökkenni fog a madarak takarmányfelvétele is. Az alacsonyabb takarmányfogyasztás negatívan hat a madarak teljesítményére, ezért így a madarak már nem lesznek képesek genetikai teljesítő képességük maximumát nyújtani. Tojótyúkok esetében a tojástermelés drasztikusan csökkenni fog, a tojás méret is kisebb lesz. Szülőpárok esetében csökken a termékenység, ami annak tudható be, hogy a hímivarú állatoknál nőni fog a herék hőmérséklete, így csökken a spermatermelés és a párzási aktivitás. Az előbb említett problémák tehát az ágazat teljes vertikumát érintik.
A hőstressz elleni védekezés alapja a technológiai előírások teljes körű betartása. Ez sok esetben nem megvalósítható, az állattartó telepek korszerűtlenségéből adódóan. Azonban lehetőség van arra, hogy takarmányozással valamelyest kompenzáljuk a technológiai elmaradásból adódó nagy melegek okozta hatalmas gazdasági kártételt. Erre a specifikus problémára nyújt megoldást új termékünk, a ThermoControl takarmányozási koncepció.
A ThermoControl új komplex megoldást kínál a hőstressz elleni védekezésre. Az alacsonyabb takarmányfelvételből adódóan figyelembe vettük a csökkent táplálóanyag bevitelt, ezért energiát és aminosavat emelt mennyiségben biztosítjuk a madarak számára. A takarmány energiatartalmát zsírbevitellel növeltük meg, melynek hasznosítása lényegesen alacsonyabb hőtermeléssel jár, mint a keményítő használata. A takarmány fehérjetartalma az emelt aminosav tartalom mellett csökkent, vagy nem változott, a nyersrost tartalom pedig csökkent, mindkettő változás a metabolikus hőtermelés mérséklése érdekében történt. Az említett respiratikus alkalózis kivédése érdekében nátrium-hidrogén-karbonátot használunk a takarmányainkban. A nemzetközi irodalom arra hívja fel a figyelmet, hogy egyes növényi kivonatok segítenek a hőstressz kivédésében. A növényi kivonatokban lévő természetes antioxidánsok védenek a magas testhőmérséklet okozta oxidációs terheléstől, így csökkentve a magas környezeti hőmérséklet iránti érzékenységet. Az általunk alkalmazott magas polifenol tartalmú terméket alkotó aroma összetevők antioxidáns- és antimikrobiális hatásúak, jótékonyan befolyásolják a stabil immunrendszer elérését, ezáltal a kiegészítés kedvezően hat a termelési paraméterekre.
Összefoglalva, a ThermoControl hatékony válasz a hőstressz okozta kihívásokra, mert használatával a hőstressz negatív hatásai eredményesen csökkenthetőek.
Fábián János Ph.D.
kutatás-fejlesztési igazgató
