Magyarország egyik jelentős agrárkiállítása a Farmer Expo, melynek minden évben Debrecen ad otthont. Az esemény célja, hogy összekösse az agrárszektor szereplőit, bemutassa a legújabb mezőgazdasági technológiákat, eszközöket és termékeket, valamint elősegítse a kapcsolatteremtést és az üzleti lehetőségek kihasználását a mezőgazdaságban.
Az esemény már több mint 30 éve kerül megrendezésre, és az évek során Magyarország egyik fontos agrárkiállításává nőtte ki magát. A rendezvény nemcsak a hazai, hanem a közép-európai régió agrárszereplői számára is fontos találkozási pont. A háromnapos seregszemlét több, mint 15 ezer látogató tekintette meg.
A kiállítás szervezői a trendekre és technológiai fejlesztésekre helyezték a hangsúlyt, így a résztvevők számtalan új információval és inspirációval térhettek haza.
Ünnepélyes megnyitó
A debreceni oDEon Színházban tartott ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét a 33. Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás.
Vaszkó László kiállításigazgató beszédében kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság sok-sok kihívás előtt áll, beleértve a kiszámíthatatlan időjárási körülményeket, a pandémiát és a háborút.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora köszöntőjében elmondta, hogy az egyetem a Farmer Expo történetében először tud úgy részt venni az eseményen, hogy a mezőgazdaság számára unikális technológiát ad, amire minden állattenyésztőnek szüksége van.
A minőséghez és versenyképességhez kapcsolódó gondolataival kezdte beszédét Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar vármegyei elnöke. Elmondta, hogy szükséges a közigazgatás akadálymentesítése, ennek hiányában úgy gondolja, gazdatársai tömegével fognak felhagyni a gazdálkodással. Emellett beszélt még a támogatásokról is, és véleménye szerint nem lehet csak a támogatásokból élni, hiszen a magyar agrárium akkor lesz életképes, ha versenyképes is.
Papp László, Debrecen polgármestere beszédében kiemelte, hogy ez a vásár, kiállítás és szakmai konferencia a bizonyítéka annak, hogy városunk nem pusztán a mezőgazdaság egyik központja, hanem a mezőgazdaságról és az agráriumról való gondolkodásnak is az egyik legfontosabb helyszíne, tudásbázisa az országban.
Kihangsúlyozta azt is, hogy a mezőgazdaság súlya, jelentősége kiemelkedő mind a gazdaságban, mind pedig a mindennapi életünkben. Az agrárium nemcsak a múltunk egy darabja, hanem annál sokkal több. A mindennapjainkon túl a holnap fontos láncszeme, hisz munkahelyeket, megélhetést biztosít számtalan családnak, egészséges élelmiszerrel lát el milliókat és ne feledjük, az ipar mellett a gazdaság másik nagyon fontos pillére.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszönetét fejezte ki a szervezőknek, hisz a 33 év alatt mindig teret adtak azoknak az újító gondolatoknak, azoknak az új technológiáknak a bemutatására, amelyek számunkra a versenyképesség szempontjából meghatározóak.
A csütörtöki ünnepélyes megnyitón Farkas Sándor miniszterhelyettes, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára beszédében elmondta, hogy nekünk, magyaroknak a búza és a belőle sütött kenyér az életet jelképezi, ahogy Reményi Sándor írta Mindennapi kenyér című versében. Beszámolt arról, hogy az aratási munkák kisebb területek kivételével június 24-én befejeződtek, az aratást érdemben hátráltató körülmény nem volt. A nyári aratású növényeknél a saját szükségleteinken túl több millió tonnás export árualap is képződött. Az őszi búza több, mint 864 ezer hektáros területén az országos termésátlag elérte a hektáronkénti 5,8 tonnát. Ez az érték meghaladja az elmúlt 5 év termésátlagait. A hektáronkénti hozam és a terület alapján idén összesen csaknem 5 millió tonna búza termett, ami bőven fedezi a 3 millió tonna éves hazai felhasználást.
A miniszterhelyettes ismertette az idei terméseredményeket, miszerint a korábbi évekhez képest kisebb, mintegy 260 ezer hektáros területen termett őszi árpa, amely országosan 5,7 tonnás hektáronkénti hozamot jelent és az összes termés elérte a 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az 1 millió tonnás hazai felhasználást.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet hó eleji jelentése alapján a termelői árak az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az étkezési és takarmánybúzánál, valamint a takarmányárpánál 10-15%-os növekedést mutatnak, míg a takarmánykukoricánál a jelenlegi árak nagyjából megegyeznek az egy évvel ezelőttiekkel. Leszögezte, hogy Magyarországra továbbra sem érkezhet közvetlenül ukrán áru semmilyen irányból. Az ármozgás az elmúlt hónapokban követni tudta a nemzetközi ármozgásokat, ami normál piaci viszonyokra utal.
Gyümölcstermesztésben a tavaszi fagyok, a nyári jégesők és a több hete tartó aszály okozott károkat. Mindezeket figyelembe véve, almából a tavalyinál 30%-kal kisebb, 330 tonnát prognosztizált a szakmai szervezet. Ez több, mint 20 ezer hektárnyi almáskert gyümölcsöse, mintegy 4500 gazda munkájának eredménye. Kajszibarack termesztéssel jelenleg 1730-an foglalkoznak, megközelítőleg 5 ezer hektáron. A termőterület 2013 óta 1 ezer hektárral növekedett. Az idei évben az átlagos termésmennyiségét, 16-18 ezer tonnát szüretelhettek a gazdák. Egyre népszerűbb nemcsak a fogyasztók, de a termelők körében is a dinnye. A korábbi időszakhoz képest növekedett a termőterület és a termesztők száma is.
A zöldségek közül az uborkának, a fűszerpaprikának, a tormának, a levélpetrezselyemnek, a burgonyának és a paradicsomnak nőtt a vetésterülete. A hazai zöldségtermesztésben az elmúlt csaknem másfél évtizedben jelentős hatékonysági előrelépés történt, ami legszembetűnőbben a hozamokban tükröződik. 2010 és 2023 között az egy hektárra vetített hozam például a paradicsom esetében több, mint a kétszeresére, a paprikánál pedig négyötödével nőtt.
Beszédének további részében részletezte a támogatási lehetőségeket, mint például a generációváltás, az öntözőrendszerek fejlesztése vagy az agrárdigitalizáció. Kihangsúlyozta, hogy a kormány minden helyzetben a gazdák mellett áll, akikkel folyamatosan párbeszédre törekszik. Egyre több platformot biztosítanak a virtuális térben és különböző konferenciákon ahhoz, hogy közösen megvitathassák a felmerülő kérdéseket. Az immár harmincharmadik alkalommal megrendezett debreceni agrárszakkiállítás hazánk egyik vezető nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari vásáraként remek alkalom arra, hogy ne csupán csak beszéljünk az ágazat aktuális kérdéseiről, hanem megoldásokat is találjunk rájuk.
A rendezvény kezdetektől fogva lehetőséget biztosít az agráriumban dolgozóknak és partnereiknek a kapcsolatteremtésre, a kapcsolatok elmélyítésére és mindezeken keresztül az előrelépésre.
A megnyitón a NAK, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a MAGOSZ, a Hajdú-Bihar Vármegyei Gazdakörök Szövetsége, és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete díjat adott át az innovatív értéket képviselő cégeknek. A Farmer Expo Termék Nagydíjat a Patento Termékfejlesztő Kft. érdemelte ki az energiatakarékos gabonaszállító berendezéseiért.
Szakmai fórumok
A Farmer Expo nemcsak egy kiállítás, hanem egy szakmai fórum is, ahol olyan témák kerültek megvitatásra, mint a generációváltás, a precíziós sertéstartás, a fenntarthatóság a növénytermesztésben, a technológiai fejlesztések, az élelmiszeripar piaci kihívásai és a mezőgazdaságot érintő kihívások. Az expo emellett kiváló alkalom volt a mezőgazdasági vállalkozók, szakemberek, kutatók és döntéshozók számára, hogy találkozzanak és új üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki.
A rendezvény keretei között sertésszakmai konferencia került megrendezésre a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. szervezésében „A sertéstartás jelene és jövője, válaszok az újkeletű kihívásokra” címmel. A szakmai fórumról az alábbi cikkben írtunk részletesen: SERTÉSSZAKMAI KONFERENCIA
Állattenyésztési bemutatók
A Farmer Expo egyik kiemelkedő része az állattenyésztési bemutató, ahol különböző állatfajták – például szarvasmarhák, lovak, juhok, kecskék – láthatók. Ezek a bemutatók nemcsak látványosak, hanem jó példaként, szakmai útmutatásként is szolgálnak a tenyésztők számára.
Innovációk és újdonságok
A kiállítás 5000 négyzetméterén mintegy 200 hazai és nemzetközi cég képviseltette magát, akik bemutatták legújabb termékeiket és szolgáltatásaikat. A termékkínálat széles spektrumot ölel fel, beleértve a mezőgazdasági gépeket, vetőmagokat, növényvédő szereket, állattenyésztési technológiákat és élelmiszeripari termékeket.
Az eseményen rendszeresen bemutatják a legújabb mezőgazdasági fejlesztéseket is, például a digitalizáció és az automatizáció lehetőségeit a mezőgazdaságban. Ezek az innovációk a fenntartható és hatékony mezőgazdasági termelés megvalósítását célozzák.
Lábszky Edina
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.