Vizsgálatokkal a baromfi Salmonella-fertőzése ellen

Vizsgálatokkal a baromfi Salmonella-fertőzése ellen

A Salmonella okozta megbetegedések világszerte előfordulnak, és az összes baktériumok okozta betegséghez, illetve fertőzéshez képest mind állatokban, mind emberekben valószínűleg egyúttal a leggyakoribbak is.

A Salmonella az Enterobacteriaceae családba tartozó baktérium. A Salmonella genust jelenleg két fajra osztják: S. enterica és S. bongori. Ezek a fajok további alfajokkal rendelkeznek, amelyek szerotípusokra bonthatók. Világszerte több, mint 2400 szerotípust írtak már le. Ezek a szerotípusok eltérőek a fertőzés útja, előfordulása, tünetei, valamint az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia tekintetében.

A Salmonella az emberek és állatok bélcsatornájában fordul elő, de megtalálható élelmiszerekben, takarmányokban, talajban, vízben, levegőben, felületeken. 70°C-on 1-2 percen belül elpusztul (sütés, főzés hatására), valamint klasszikus fertőtlenítőszerekkel is perceken belül elölhető. Nagyon magas túlélési képességgel rendelkezik azonban a környezetben, ahol hónapokig életben marad, sőt kedvező körülmények között (nyári meleg, ammóniumsók, szénhidrátok jelenléte, enyhén lúgos pH) el is szaporodik.

Baromfiban változó formában jelenhet meg Salmonella-fertőzés.

  • Baromfi-tífusz, melyet a Salmonella gallinarumés a Salmonella pullorum okoz. Ezen fajok kizárólag a baromfit betegítik meg, az embert nem. A csibékben vérfertőzéssel jár, felnőtt állatokban idült formában, elhalásos gócok képződésével jelentkezik. A terjesztésben a legnagyobb szerepet a germinatív fertőzés játssza. A baktériumhordozók tojásainak egy része tartalmazza a kórokozót, a fertőzött tojásokban fejlődő embrió fertőzi társait, az életben maradottak bélsara pedig további fertőzési forrást jelent.

A védekezési programoknak köszönhetően az intenzíven tartott állományok napjainkban már mentesek a baromfitífusztól, azonban a háztáji tenyészeteknél előfordulhat.

A 49/2002. FVM rendelet szerint a baromfitífusz ellen a védekezés minden tenyészállományban és keltetőüzemben kötelező.

  • Baromfi-paratífusz, a baromfitartás egyik leggyakoribb baktériumos betegsége, melyet a Salmonella gallinarumon és a Salmonella pullorumon kívül az egyéb szerotípusok okoznak. Különösen nagy jelentőséggel bírnak, mivel ezek a szerotípusok az embert is megbetegíthetik (zoonózisok). A Salmonella ellenőrzése tekintetében a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a baromfitermékek az emberi Salmonella-fertőzések legfőbb forrásai.

A baromfi-paratífuszt előidéző Salmonellák feltételesen kórokozók, elsősorban leginkább a fiatalabb állatokban okoznak veszteséget. A felnőtt állományokban elszaporodnak a bélcsatornában, de a fertőzöttség többnyire tünetmentes, ritka esetekben hasmenést, lázas tüneteket okozhatnak, és különböző szervi gyulladásos folyamatokat alakíthatnak ki.
A paratífuszt okozók közül a legáltalánosabban előfordulók a Salmonella typhimurium, a Salmonella enteritidis és a Salmonella infantis.

A Salmonella-fertőzések elleni védekezést segítik a gyérítési, mentesítő programok, melyek a humán fertőződés kockázatának csökkentését és az állatállományoknál okozott kártétel redukálását szolgálják.
A szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló 180/2009. FVM rendelet az Európai Unió vonatkozó hatályos rendeleteinek megfelelően (2160/2003/EK, 200/2010/EU, 517/2011/EU, 200/2012/EU, 1190/2012/EU rendelet) részletesen szabályozza a házityúk tenyész- a tojó-, és a brojlerállományok, valamint a tenyész-, illetve hízópulyka-állományok Salmonella-fertőzés elleni védekezését.
A szalmonellózisok elleni védekezésben az állatitermék-előállítás minden fázisában részt vevőnek megvan a maga feladata az állatok születésétől, felnevelésétől, illetve a tojásgyűjtéstől, keltetéstől kezdve egészen a termékek konyhai feldolgozásáig, illetve elfogyasztásáig. A megbetegedések megelőzősének érdekében alapvető fontosságú a rendszeres nyomon követés és vizsgálatok elvégzése.

A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. vizsgálólaboratóriumában a Salmonella jelenlétének és hiányának kimutatása a leggyakoribb, kiemelt jelentőségű mikrobiológiai vizsgálatok közé tartozik.
Laboratóriumunkban lehetőség van a Salmonella analízisére takarmányokból, alapanyagokból, élelmiszerekből, környezethigiénia mintákból, valamint az elsődleges termelési szakaszban vett mintákból (állattartó teleptől a vágóhídig), ezáltal felöleli a termőföldtől az asztalig vertikumot.
Mint NÉBIH által engedélyezett laboratórium, elvégezzük a baromfitenyésztés és tartás elsődleges termelési szakaszával kapcsolatos vállalkozói minták bakteriológiai vizsgálatát a 2160/2003/EK rendelet szerint.
A megbízható detektálás mellett, egyre nagyobb szerephez jut az idő faktor az élelmiszer- és takarmányiparban is. Ez különösen fontos olyan patogén mikroorganizmusok esetében, mint a Salmonella, ahol a gyors kimutatás lehetővé teszi a veszély időben történő felismerését. Ennek okán a Salmonella spp. jelenlét/hiány vizsgálatára MSZ EN ISO 6579 szabvány szerint alkalmazott hagyományos, tenyésztéses kimutatás mellett PCR-alapú molekuláris biológiai gyorsmódszer is rendelkezésünkre áll, mellyel a kimutatási idő egy napra csökkenthető.

Gyurák Adél
mikrobiológiai csoportvezető
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

 

Források:
Varga J., Tuboly S., Mészáros J. (1999): A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)
Tuboly S. (1998): Állatorvosi járványtan I. (Állatorvosi mikrobiológia)
EFISC, Fediol (2014): Factsheet Salmonella version 1.0
49/2002. (V. 24.) FVM rendelet a szalmonellózis és a baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2160/2003/EK RENDELETE (2003. november 17.) a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről
180/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól

 

 

Hasonló bejegyzések